A recessziót megúsztuk, és nagyjából ennyi a jó hír a friss gazdasági adatokból. 0,6 százalékkal nőtt a magyar GDP a harmadik negyedévben a tavaly ilyenkorihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Egy negyedév alatt, azaz április–júniushoz viszonyítva stagnált a gazdaság teljesítménye.
Ezzel a magyar gazdaság az első három negyedév után éves szinten 0,2 százalékos növekedésnél tart. A kormány eredetileg 3 és 6 százalék közötti növekedést ígért 2025-re, aztán a költségvetésbe egy fokkal szerényebb módon 3,4 százalékot írtak be, innen sikerült lépésről lépésre eljutni oda, hogy valamivel a nulla fölött lehetünk az év végén.
Január–márciusban épp ugyanakkora volt a GDP, mint 2024 első három hónapjában, április–júniusban 0,1 százalékkal jártunk a tavaly olyankori szint fölött. A most közölt adat után az év utolsó három hónapjában várható már némi javulás, de ez is csak arra lehet elég, hogy a pozitív tartományban zárjuk majd az évet.
Az október végén kiadott első becsléshez képest ezek a számok nem változtak, a KSH most részletezte is, hogyan jött ki az adat.
https://hvg.hu/360/20241030_egy-masik-kozgazdasag-gdp-novekedes-gazdasag
A mezőgazdaság helyzete rémes idén, az aszály hatalmas károkat okozott. Persze ezt úgy lenne igazán pontos megfogalmazni, hogy idén is, hiszen már sorozatban jönnek nagyon rossz évek a szektorban, nem függetlenül attól, hogy az egész EU-ban a magyar agrárium a leginkább kitett az időjárás változásának, annyira nem készítették fel arra, hogy kibírja, ha nincs elég eső. A 2024. július–szeptemberi teljesítmény 14,7 százalékos visszaesést jelentett 2023 azonos időszakához képest, ehhez képest jött most össze további 6,2 százalékos csökkenés. Kisebb meglepetés, hogy a mezőgazdaság így is csak 0,2 százalékponttal húzta vissza a teljes GDP-adatot, vagyis nem lehet arra fogni mindent, hogy az időjárás nem segített.
Az iparunk ugyanis továbbra sem tudott magára találni. A termelés júliusban 1, augusztusban pedig 7,3 százalékkal volt gyengébb a tavalyinál, szeptemberben 1,3 százalékos növekedéssel javított valamit. A hozzáadott érték ebben a három hónapban összesen 1,7 százalékkal volt gyengébb az egy évvel korábbinál. Leginkább a közúti jármű gyártása, valamint az elektronikai és optikai termékek ipara rontotta a teljesítményt. Az építőipar ugyanakkor javult, a tavalyihoz képest 2,6 százalékkal.
A lakossági fogyasztás ennél azért jobban áll, a szolgáltató szektor 1,5 százalékkal tudott nőni. Azt már korábban tudtuk, hogy a bolti forgalom júliusban 1,7, augusztusban 2,4, szeptemberben pedig 3 százalékkal volt az egy évvel korábbi szint fölött – nem nagy növekedés, de legalább felfelé húzza a gazdaságot. A legnagyobb növekedést a pénzügyi és biztosítási ágazatban mérték, 3,8 százalékosat, de a turizmusban és vendéglátásban látott 3, valamint az oktatásban mért 2,9 és a kereskedelem 2,6 százalékos növekedése is segítette a gazdaságot. A KSH úgy számol, hogy az összesen 0,6 százalékos GDP-növekedés helyett 0,3 százalékos recesszió lett volna a szolgáltató szektor nélkül.
Erre mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament Költségvetési Bizottságában hétfőn, hogy
a kormánynak igenis van ösztönző politikája, mert a lakossági fogyasztás 2 százalékponttal feljebb húzza a növekedést.
A háztartások Magyarország területén megvalósuló fogyasztási kiadása – egyszerűbb megfogalmazással az, hogy mennyi pénzt tudtak elkölteni az országban – 3,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Igazán nagy baj nem a lakossági költéssel van, hanem a cégek beruházásaival. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3 százalékkal volt kisebb a tavaly ilyenkorinál, pedig már az is 10,9 százalékos visszaesést jelentett az egy évvel azt megelőzőhöz képest.
A kormány úgy kalkulál, hogy erre az évre összességében 0,5 százalékos növekedés jöhet össze. Ilyen első három negyedév után már ehhez is nagy javulásra volna szükség a most is tartó október–decemberi időszakban, nem véletlen, hogy vannak elemzők, akik szerint ennyi sem lehet meg. A Moody’s, amely a múlt héten értékelte a magyar gazdaság helyzetét, 0,5 százalékot vár.
A politikusok igyekeznek eltolni maguktól a felelősséget, ennek csúcsán Nagy Márton járt azzal a mondatával, hogy „a magyar járműgyártás valójában a német járműgyártás része”. Abban igaza van a miniszternek, hogy a német gazdaság nagyon rosszul teljesít, de azt már nem szokás hozzátenni, hogy a kormány nagyjából mindent az akkumulátorgyártásra és az autóiparra tett fel, és egyelőre nem igazán érkeznek ennek az eredményei, az újraiparosítási politika teljes kudarc. Más országok nálunk könnyebben megúszták, a harmadik negyedéves magyar adat európai összehasonlításban a középmezőny vége felé található.
A 2025-ös számokat az tolhatja picit feljebb még, hogy nemrég a KSH átszámolta a 2024-es adatokat, és 66,6 milliárd forinttal lejjebb vitte a tavalyi értéket, azaz egy kicsit alacsonyabb bázishoz képest kell most javítani.
