Hernádi Zsolt: Trump célja az amerikai olaj és gáz globális hegemóniájának biztosítása
A Mol vezetője úgy véli, piaci alapon kellene eldőlnie, hogy amerikai LNG vagy orosz vezetékes gáz jöjjön Európába.
Két szék között a pad alá eshet az Európai Unió, mert az ukrajnai háború és az orosz csővezetékes gáz elleni szankciók nyomán úgy csökkentette az orosz energiafüggőségét, hogy a tagállamok többsége az Egyesült Államoktól származó cseppfolyósított földgázra (LNG) állt át, ami Donald Trump politikája miatt új geopolitikai kitettséget jelenthet Európa számára – idézi a Guardian a hágai Clingendael Intézet, a berlini Ecologic Institute és a Norwegian Institute of International Affairs közös tanulmányát.
A szerzők szerint ugyanis Trump „érdekvezérelt, protekcionista” irányvonala miatt az energiakereskedelem stratégiai nyomásgyakorlási eszközzé válhat, ahogyan 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni agressziója után Moszkva is előszeretettel élt ezzel az eszközzel.
A tanulmány több adatot hoz a függőség növekedésére. Az Európai Gazdasági Térségbe (ezt az EU mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotja) irányuló amerikai LNG-export 2025-ben 61 százalékkal, 2019-hez képest pedig közel ötszörösére nőtt. A decemberi adatok alapján az amerikai LNG már az uniós import 59 százalékát adta.
Ezzel szemben az orosz csővezetékes gáz aránya a 2019-ben mért 60 százalékról 8 százalékra esett, és jószerivel az uniós tagállamok közül csak Magyarország, Szlovákia és Görögország részesül belőle a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az orosz LNG nagyvásárlói közé pedig főként Franciaország, Belgium és Spanyolország tartozik.
A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a transzatlanti kapcsolatok feszültsége a hideg tél és az európai gáztározók relatíve alacsony töltöttsége mellett drámai válsághelyzetet okozhatnak Európa számára. A tanulmány következtetése az, hogy Európának középtávon és hosszú távon gyorsítania kell az átállást egy hatékonyabb, modernebb energiarendszerre, amely nagyobb arányban támaszkodik belső megújuló forrásokra, mert a gázexport egyre inkább stratégiai nyomásgyakorlási eszközként működik.
Kacper Szulecki, a Norwegian Institute of International Affairs professzora szerint „tudomásul kell vennünk az Egyesült Államok energiadominanciájának új valóságát, és óvatossággal kell szemlélnünk az európai importot”. Hozzátette: az USA már az 1980-as években, Ronald Reagan elnöksége alatt megpróbálkozott hasonlóval, ám akkoriban a technológiai realitások miatt nem volt lehetőség az orosz energiahordozók kiváltására.
A helyzet most fordított lehet a nyugat-európai országok számára, hiszen bár az EU azt fontolgatja, hogy felbontja az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodásokat válaszul a Grönlanddal kapcsolatos vámfenyegetésekre, a brüsszeli döntéshozók arra is rámutattak, hogy jelenleg nincs reális alternatívája az Amerikából érkező földgáznak.
Trump csak egy töltényt lőtt ki, az EU totálisan kitárazott
Uniós polgárokat fenyeget katonai beavatkozással Donald Trump Grönland ügyében. A brüsszeli intézmények keresik a hatékony válaszlépéseket, de be kell látniuk, hogy Európa jelen formájában védtelen. A grönlandi konfliktus azt mutatja meg a maga nyers valójában, hogy az uniónak nincsenek eszközei a területi integritását kívülről fenyegetőkkel szemben.
Nyitókép: Amerikai tankerhajó a görögországi Revithoussa LNG-terminálnál 2025. október 12-én. Forrás: AFP
