Megmérték, kinek mennyivel nőhet idén a fizetése

A magyarországi vállalatok átlagosan 6 százalékkal tervezik emelni a béreket idén, ami némiképp elmarad a tavalyi tervektől (6,6 százalék) – közölte friss felmérésének eredményeit a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A kutatás szerint az építőipari vállalatok idén is kisebb mértékben, 5 százalék körül terveznek emelni. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ezzel szemben átlagosan 6 százalékot enyhén meghaladó emelésekkel számolnak a munkaadók. Vállalatméret szerint azonban idén sincsenek – ahogy tavaly sem voltak –  kiugró különbségek a béremelési szándékok tekintetében.

Persze nem mindenhol emelkednek a bérek: a vállalatok 12 százaléka egyáltalán nem tervez bért emelni, további 15 százalék pedig csupán 5 százalék alatti mértékben. A cégek fele 5-9 százalékos emelést tervez, 22 százalék pedig 10 százalékos, vagy afölötti rátával kalkulál.

Érdekes módon a mikrovállalatok körében nemcsak az emelést egyáltalán nem tervezők aránya magasabb, hanem a 10 százalék feletti tervezést emelőké is. A nagyobb vállalatok ezzel szemben kiegyensúlyozottabb számokkal kalkulálnak, jellemzően 5-9 százalék között terveznek emelni.

Összességében – 4 százalékos idei inflációval számolva – a vizsgált vállalatok munkavállalóinak 18 százaléka reálbércsökkenést tapasztalhat, miközben háromnegyedük reálbére növekedni fog. Reálbér-stagnálásra 7 százalék számíthat. A képet némileg árnyalja a 3 gyermekes anyák teljes, és a 2 gyermekes anyák részleges szja-mentessége; ebben a körben béremelés nélkül is emelkedik a nettó kereset. Másfelől az idén 25. életévüket betöltő munkavállalók esetében külön intézkedés nélkül csökken a nettó kereset.

A fizikai munkakörökben némileg erősebb a béremelési szándék (6,1%) a szellemi munkakörökhöz képest (5,7%). Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a 11 százalékos minimálbér, illetve a 7 százalékos garantált bérminimum emelés elsősorban a kékgalléros dolgozókat érinti, továbbá a szabályozás elsősorban az alacsonyabb kereseti kategóriákban fejti ki áttételes béremelő hatását is (a minimálbér felett keresőknek is nagyobb arányban emelnek a munkáltatók a bérfeszültség elkerülése érdekében).

Nyitókép: Stiller Ákos