Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Mi segíthetne, hogy a nyugdíjasok valóban erkölcsi és anyagi megbecsülést kapjanak? Mit vállalhatnak úgy a politikusok, hogy lenne mozgásterük azt valóra váltani, és mi volt Magyar Péternek az az ígérete, amely ha megvalósulna, a Nyugdíjas Parlament elnöke jelölné a Nobel-díjra? Erről volt szó a Republikon konferenciáján.
A 60 éven felüliek 60 százaléka úgy gondolja, hogy a 14. havi nyugdíj csak egy politikai szlogen, 12 százalékuk érzi úgy, hogy valódi segítség lesz a pluszpénz a rosszul élő nyugdíjasoknak – mutatták be a Republikon kutatását az intézet konferenciáján. Még a Fidesz-szimpatizánsoknak is azt mondta a 46 százaléka, hogy a 14. havi nyugdíj ugyanannyira politikai szlogen, mint amennyire segítség.
1997-ig a keresetekkel arányosan számolták ki a nyugdíjak változását, most viszont szó sincs arról, hogy ezt visszahozzák – miközben a parlamenti képviselők a saját fizetésüket pontosan ilyen módszertan alapján növelik
– mondta Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke. Ráadásul hiába beszélnek arról a politikusok és sokszor a szakértők is, hogy a demográfiai problémákat kell kezelni, a nyugdíjasok helyzete nem attól lenne jobb, ha több gyerek születne, és így pár évtized múlva többen dolgoznának, ehelyett inkább a munka hatékonyságát kellene javítani.
A nyugdíjrendszer visszaállamosítása hiba volt, de már túl késő lenne ezt visszacsinálni 15 év után. Ez a hajó elment, a következő egy-két évtizedben nem lehet megváltoztatni
– véli Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Amit reálisan el lehetne érni, az a visszatérés a 2012 előtti svájci indexálásra, amelyben félig a keresetek, félig a nyugdíjas-infláció alapján számolják, mennyivel nőnek a nyugdíjak. A 13-14. havi nyugdíjat pedig szerinte el kellene törölni, annyira rossz az ország helyzete, hogy csak így maradhatna pénz rengeteg más állami feladatra.
Politikailag nem lehetne ilyet mondani
– válaszolt neki Simonovits András matematikus, közgazdász, nyugdíjas egyetemi tanár. (Utalt is arra, hogy egy rosszul megválasztott mondata miatt őt is kikiáltották a Tisza Párt szakértőjének és a kiragadott szavai alapján hirdették azt a kormánypropagandában, hogy a Tisza Párt megszorításokra készülne.) Azt is hozzátette, utalva a Republikon kutatására: meglepte, hogy a népesség ekkora része átlátja, hogy a 14. havi nyugdíj nem jó. Egyrészt mert azt üzeni, hogy a miniszterelnök személyes adománya, másrészt pedig mert tovább növeli a különbségeket a magas és az alacsony nyugdíjak között.
Nem nagyon látom a politikusok részéről azokat az ígéreteket, amelyek figyelembe vennék azt, hogy mi ma a nyugdíjasok legfőbb problémája. Sokkal könnyebb a nyugdíjemelésről beszélni, mert az legalább kézzel fogható
– mondta Hegyesiné Orsós Éva szociálpolitikai szakértő, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke. Pedig beszélni kell szerinte arról is, hogy milyen az egészségügy állapota, vagy épp mekkora az elmagányosodás az idősek között. Szükség van arra is, hogy rendezvényeket szervezzenek időseknek, de az ő hatalmas álma lenne például egy országos idősképző intézmény is. Ezt Karácsony Mihály azzal egészítette ki: nagyjából 800 ezer özvegy van ma Magyarországon, döntő többségük idős nő.
Mi a helyzet a nyugdíjkorhatárral? – kapták meg a résztvevők a kérdést. Abban mind egyetértettek, hogy az emelése politikai öngyilkosság volna. Hegyesiné Orsós Éva szerint a rugalmas nyugdíjkorhatár az igazán a fontos: sokan már nyugdíjasként is vidáman dolgoznak, másoknak pedig már 60-65 év között szó szerint életmentő volna, ha nyugdíjba mehetnének. Itt utalt arra a statisztikára is, amely szerint a magyar férfiak kétharmada nem érte meg a nyugdíjkorhatárt. (Egész pontosan azt mutatta ki a KSH, hogy a 2024 elején élő 65 éves férfiak száma az 1958-ban született fiúk 65,3 százaléka volt; azt a statisztikai hivatal fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a ki- és bevándorlás miatt nem pontosan ugyanazok vannak a két számsorban.)
Simonovits András tette hozzá azt, hogy intő jel a francia példa: az az ország rettentően eladósodott, annak is köszönhetően, hogy a nyugdíjkorhatárt alacsonyabb szinten tartják. Ha nem emelik a nyugdíjkorhatárt – ami a politikai szempontból logikus lépés –, akkor valahol vissza kell hozni ugyanazt a pénzt.
És ha már két és fél hónap múlva választást tartanak, itt a kérdés: mit kérnének a következő kormánytól? Simonovits András azt mondta: okos gondolatnak tartja a Tisza Párt ígéretét a 120 ezer forintos minimálnyugdíjról, de szerinte túl szűk keretet szabott meg az ellenzéki párt, amikor a 120-140 ezer forint közötti szintre ígér lépcsőzetes emelést. Úgy gondolja, 160 ezer forintig is el lehetne menni úgy, hogy azt a költségvetés is elbírja. A Tisza nyugdíjasoknak szóló Szép-kártya-ígéretét viszont végiggondolatlannak tartja. Mihályi Péter a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatását kérné, Hegyesiné Orsós Éva pedig azt, hogy ne átgondolatlan, rövid távra szóló intézkedések szülessenek.
A Tisza Párt azt ígérte, hogy a mostani 63 ezer idősotthoni férőhelyet 20 ezerrel megemeli, „ha ezt megcsinálja, én jelölöm a Nobel-díjra” – mondta Karácsony Mihály. Fontosnak nevezte azt is, hogy olyan programokra költsenek, amely lehetővé teszi, hogy a magányosan élő nyugdíjasokkal tartsák a kapcsolatot.
Nyitókép: AFP / BSIP / Amelie Benoist
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.