Már most kevesebbet várnak idén a magyar gazdaságtól a majdnem nullás tavalyi GDP és a fűrészfogazó negyedévek miatt

2024-hez képest lényegében csak stagnálás körüli teljesítményt mutatott a magyar gazdaság tavaly – kommentálta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a friss, épphogy nulla fölötti GDP-adatokat. A harmadik és negyedik félév között tapasztalt 0,2 százalékos bővüléssel kapcsolatban pedig azt írta, hogy meghaladja az általuk várt stagnálást, „az optimistább piaci konszenzusnál azonban gyengébben alakult”.

A visszafogott negyedéves teljesítmény szerinte azt jelzi, hogy nem volt érdemi javulás az év végén sem a gazdaság teljesítményében, ami az idei évre nézve is – a gyengébb áthúzódó hatás révén – visszafogottabb teljesítményt vetít előre. 

Az idei kilátásokról azt írta, hogy a külső kereslet élénkülésében, a javuló európai konjunktúrában bízva „alapvárakozásunk szerint kikeveredhet a stagnálás állapotából” a magyar gazdaság. Nem túl jó ómen azonban szerinte, hogy a Németország felől érkező, javuló adatsorok eddig csak minimálisan tudtak lecsapódni a hazai mutatókban. Ennélfogva az Erste elemzői

2 százalékos éves GDP növekedést várnak 2026-ra, de a kockázatok inkább lefelé mutatnak.

Fűrészfogazó gazdaság

Messze-messze alulmúlta az év eleji várakozásokat a 2025-ös gazdasági növekedés – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank elemzője, aki szerint az utolsó negyedéves lassuló növekedési ütemre „szinte senki nem számított”, és ugyan stagnálás helyett már némi növekedés mutatkozott, de folytatódott a gazdaság fűrészfogazása: egy jobb negyedévet egy rosszabb követ és fordítva.

Az elemző az iparral és a szolgáltatásokkal kapcsolatban az erstésekhez hasonlóan vélekedett, ugyanakkor jelezte, árulkodó, hogy a KSH gyorstájékoztatójában nem tértek ki az agrárium teljesítményére, ami arra utalhat, hogy hiába vártak az ING-nél jó teljesítményt, ez valószínűleg elmaradt.

Az ING a negyedik negyedéves adat fényében lefelé módosította a 2026. évi növekedési előrejelzését: a korábbi 2,3 százalékot 1,9 százalékra.

Mindezt az alapján, hogy a vártnál lassabb negyedik negyedévi növekedés miatt az áthúzódó hatás is gyengébb lesz idénre, összesen 0,3 százalék. Vagyis, ha az idei év minden negyedévében stagnálna a gazdaság negyedéves alapon, akkor a 2026. évi teljes gazdasági növekedés 0,3 százalék lenne. Mivel ennél jóval valószínűbb, hogy a kormányzati beavatkozások hatására azért látunk majd némi növekedést az egyes negyedévekben, főleg az első negyedévben, így azt mondhatjuk, hogy reálisan ennél azért nagyobb lesz az egész éves GDP-növekedés. 

https://hvg.hu/360/20260130_3-6-szazalekos-novekedest-igert-a-kormany-igy-lett-belole-0-3-szazalek

2026-ban szerinte a fogyasztás lehet a húzóerő, „az új költségvetési impulzusok hatására”, igaz, ezek eddig nem tudták magasabb fokozatba kapcsolni a gazdasági növekedést.

A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy 

a többletjövedelem mekkora része kerül be aktívan a gazdaságba, és hogy a bővülő fogyasztás mekkora arányban generál importot, részben semlegesítve a fogyasztásból származó pozitív hatást. 

A beruházások esetében sem számítanak komolyabb fordulatra. Kedvező esetben megáll a visszaesés, és talán egy 0-1 százalék között növekedés mutatkozhat akár. Eközben a nettó export esetében a fogyasztás és a beruházások erős importigénye és a külső kereslet gyengélkedése sem kecsegtet komolyabb pozitív változással, így az idei év egészében ez a tétel inkább visszafoghatja a gazdasági növekedést – írta.

https://hvg.hu/gazdasag/20251223_Nagy-Marton-2025-siker-novekedes-repulorajt-usa-vedopajzs-eu