És akkor Nagy Márton megköszöni Lázár Jánosnak, hogy senki nem a GDP-adatról beszél

Miután hetekig lebegtette a kormány, hogy valami terhet átvállalnak a januári áramszámlákból, előálltak egy egészen bonyolult megoldással – igaz, közben a fagynak is vége lett, és újra olyan enyhe a január, mint amit mostanában megszokhattunk. Hasraütésszerűen kitalálták, hogy 30 százalék kedvezmény jár, kivéve annak, akinek nem, és kérvényezni kell. Annak a nagyjából 600 ezer háztartásnak, akik gázzal fűtenek és havonta diktálnak, ez érdemi segítség, összességében mégis elég bonyolultra sikerült a rendszer – annyira, hogy az még okozhat kihívásokat politikai szempontból is. Az egész nagyjából 50 milliárd forintba kerülhet, ennek a felét az energiaszektorból szedhetik be, a másik felét a költségvetés tartalékából.

A napelemet használók a február 2-át várhatják, akkor indul az Otthoni Energiatároló Program, amivel a kormány a lakossági napelemes piacot rázná fel – amelyet korábban maga gáncsolt el. De érdemes volt egy pillantást vetni a hőszivattyúk piacára is: az EU eredetileg 60 millió hőszivattyú üzembe állítását tűzte ki a REPowerEu tervben 2030-ra, mostanra viszont látszik, 40-45 millió jöhet csak össze. Az eszközök még drágák, a kereslet gerjesztéséhez pedig nem elég az állami támogatás, kiszámítható környezet is kellene.

Csupán 0,3 százalékkal tudott nőni a GDP 2025-ben – hozta ki a KSH az első becslését. Ez még a 2024-es 0,6 százalékosnál is rosszabb adat, és nem segített sokat a helyzeten a most megismert negyedik negyedéves szám sem. Október és december között 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság, ez az előzetes becslések alsó sávjába tartozott. Ennek hatására már a 2026-os előrejelzéseket is elkezdték lefelé módosítani.

Ez egyben azt is jelenti, hogy hacsak nem történik az idei év elején valami gigantikus változás – márpedig ennek nincs jele –,

akkor egy teljes parlamenti ciklust sikerül lehozni növekedés nélkül, most még alacsonyabb is a GDP, mint a legutóbbi választás idején volt.

A kormány ötödik éve nem tudja megközelítőleg sem eltalálni a célszámait. De legalább az ígérgetés nagyon megy: a 0,3 százalékos növekedés az után történt, hogy az ígéretek még 3-6 százalékról szóltak.

A hét képe: Szusikat ettünk és közben megismertük a történetüket is:

Nobu

A Mol 1,4 milliárd euróhoz közeli összegért veheti meg a szerb NIS 56,15 százalékát az orosz Gazpromtól, szemben Alekszandar Vucsics szerb elnök szavaival, aki 0,9-1 milliárd euróra tette a vételárat. A NIS-t nem közvetlenül a Mol, hanem egy, a magyar társaság és az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC által létrehozott közös vállalat vásárolná meg. A konstrukció szerint a Mol lenne a többségi tulajdonos, míg az arab partner kisebbségi részesedést szerezne.

Az energiaszektorból érkezett az a hír is: már március 5-re módosították a határidőt, amikor újraindulhat az a paksi blokk, amelyet még szilveszter napján állítottak le. A javítás határidejét már sokadszor írták át, amiből arra lehet következtetni, hogy az egyik áramtermelői körben jelentkező probléma súlyosabb, illetve összetettebb, mint ahogyan azt eredetileg feltételezték.

Második hete van a kormány folyamatos kármentésben, miután Lázár János azt mondta, hogy „az ország belső tartalékaként” a cigányokat kell bevetni az Intercityk wc-inek takarítására. Azt majd a közvélemény-kutatók és a politológusok megmondják, hogy a miniszter mekkora károkat okozott a saját pártjának, de kell itt a gazdaságról is beszélni. Lázár ugyanis azt helyesen állapította meg, hogy lenne bőven mit tenni – a romák foglalkoztatottsága még mindig csak 50 százalék körül van, ebből is 8-10 százalékpontot a közmunka tesz ki – de az elmúlt 15 évben nem nagyon foglalkoztak a helyzet javításával.

Persze csodát másfél évtized alatt sem lehet tenni. De azért a kormány célzott lakhatási és oktatási programmal, a közlekedési infrastruktúra javításával, munkahelyek teremtésével adhatott volna segítséget azoknak, akik egyébként csak napi több óra ingázással vagy hétvégi hazajárással tudnak dolgozni. De a községekben, kisebb falvakban nagy számban élő cigányság sem az oktatásban, sem a munkaerőpiaci lehetőségekben, sem a lakhatásban nem kapja meg azt a segítséget, amely a társadalmi felzárkózáshoz szükséges lenne.

Ahogy állnak a közvélemény-kutatások, úgy gondoltuk, azzal is érdemes foglalkozni, mit tudna tenni a Tisza Párt, ha megnyerné az áprilisi választást. Úgy számoltunk: gyors hangulatjavító intézkedéseket mindenképp tudna tenni az adók áthangolásával és a vállalkozói terhek csökkentésével, a neheze viszont csak ez után következne. Az EU-pénzek hazahozatala nagyon sokat jelentene, de még az sem juttatna ki a gödörből, amiben most van az ország.

Kapitány István

Reviczky Zsolt

Kapitány István, az ellenzéki párt nemrég igazolt szakértője arról beszélt a HVG-nek adott interjújában, hogy az oktatásra, a digitalizációra, a kutatásfejlesztésre kell összpontosítani, hogy olyan vállalatokat tudjunk bevonzani, ahol jelentős a hazai hozzáadott érték. Egy másik interjújában pedig azt is elmondta: ráfordulna az euró bevezetésére és véget vetne a rendeleti kormányzásnak.

265 munkából mind a 265 ugyanahhoz a cégcsoporthoz került a Nemzeti Kommunikációs Hivatal központi beszerzésein keresztül. A Rogán Antal alá tartozó kommunikációs hivatal szervezetfejlesztési keretszerződésein a p2m elnevezésű cégek tarolnak. Négy év alatt milliárdos forgalmat és százmilliós profitot építettek fel, nagyrészt alvállalkozókra kiszervezett munkákkal. Ezek kivételesen nem a kommunikációs és rendezvényszervezési tendereken taroló Balásy Gyula cégei, de az alapító Szabad Tamás osztálytársa volt, majd régi üzleti kapcsolata lett Balásyval.

A HVG által átnézett dokumentáció alapján a legnagyobb megbízás az MVM Csoporttól érkezett: információbiztonsági feladatokra az opciós kerettel együtt nettó 2,7 milliárd forintos szerződést kötöttek. A második legnagyobb tétel a MÁV Szolgáltató Központnál végzett információbiztonsági munka volt nettó 825 millió forintért, a harmadik pedig MAVIR Zrt. komplex szervezetfejlesztési megbízása, nettó 650 millió forintért.

Aláírták az egyezséget az EU és India között, így létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi tömbje. A kereskedelem nagyjából 90 százalékát vámmentessé teszik, ebből néhány kiemelt termék kimarad.

India miniszterelnöke, Narendra Modi (középen) pózol az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen (jobbra) és az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa társaságában, 2026. január 27-én a Hyderabad House-ban, Új Delhiben

AFP / Sajjad HUSSAIN / AFP

Ez annak ellenére is óriási előnyöket hozhat mindkét fél számára, hogy eddig nem számítottak egymás legfontosabb kereskedelmi partnerének. De az EU-t az Egyesült Államok ellenében, Indiát pedig Kínával szemben erősítheti az egyezség, és egyébként is van itt fontos üzenet: lehet a konfrontáció helyett az együttműködést választani a nemzetközi politikában.

Nyitóképünkön: Lázár János és Nagy Márton közös sajtótájékoztatója a Liszt Ferenc repülőtéren Fotó: Veres Viktor