Tavaly is folytatódott a magyar ipar vesszőfutása

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2025. decemberi előzetes adatokat az ipari termelésről. Ezek alapján a termelés volumene – az úgynevezett munkanaphatástól megtisztítva – 1 százalékkal maradt el a 2024. decemberi teljesítménytől. Látszólag jobb a helyzet havi alapon: a 2025. novemberinél 0,9 százalékkal nagyobb volt a termelés, ezzel azonban még ledolgozni sem sikerült azt a 2 százalékos csökkenést, amely október-november között következett be.

A KSH megjegyezte: a feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kis-, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a villamos berendezés gyártása nagymértékben bővült.

Tavaly az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal kisebb volt, mint 2024-ben, a részletes adatokat a jövő héten teszi közzé a statisztikai hivatal.

Ukránok, németek, Brüsszel

A Nemzetgazdasági Minisztérium a szokásos okokkal magyarázta a magyar ipari termelés gyenge teljesítményét: az orosz–ukrán háború elhúzódásával, a német gazdaság gyengélkedésével, valamint azzal, hogy „Brüsszel arra készül, hogy az Ukrajnának ígért százmilliárdokat az európaiaktól és a magyar emberektől vegye el”.

A tárca szerint a magyar gazdaság teljesítményét rövid távon a fogyasztás további élénkülése, hosszabb távon pedig az ipar teljesítményének emelkedése és a beruházások növekedése erősítheti. „A magyarországi ipar fellendítéséhez az is hozzájárul, hogy a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak majd be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a Semcorp, vagy az EcoPro” – írták közleményükben.

Csúnya képet fest

A 2021. évi átlaghoz képest a termelés volumene jelenleg 7,7 százalékkal marad el, „a legjobb, ami elmondható, hogy mintha a trendszerű csökkenés üteme lassult volna az elmúlt hónapokban” – jegyezte meg Virovácz Péter, az ING elemzője, bár ez szerinte a negyedik negyedéves GDP adatok láttán nem meglepő.

Ugyanakkor szerinte sokasodnak a pozitív jelek Európa-szerte, „mivel mintha elindult volna valamiféle ciklikus felívelés az ipari teljesítményekben”. Úgy látja, emelkednek a rendelésállományok, miközben csökken a készletezés, és a hitelezés is elindult felfelé a legtöbb európai ipari országban.

Ez már a magyar felmérésekbe is begyűrűzött: a kapacitáskihasználtság megítélése már harmadik negyedéve javul a hazai feldolgozóiparban. Eközben bár még mindig a kereslet hiányára panaszkodnak a legtöbben, növekedni kezdett azok száma is, akik munkaerőhiányt vagy éppen a finanszírozási korlátokat jelölik nehezítő tényezőnek, ezek aránya 2016 óta nem volt ilyen magas, mint most.

Virovácz szerint „figyelembe véve az idei év folyamán sorozatosan belépő új exportkapacitásokat, talán bizakodhatunk valamiféle tartósabb javulásban”, ez azonban inkább az év második felében jelentkezhet majd, és az is elképzelhető, hogy a magyar ipar, ha nem is lesz kirobbanó formában, de 3 százalékot is elérheti a növekedése, vagyis „három év ipari recesszió után talán ismét elmondhatjuk majd, hogy az ipar pozitívan járul hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez”.