És akkor Orbán Viktor rendeletbe foglalta, a kormány dönthet a bíróság helyett

Úgy szüntetné meg a kormány az önkormányzatokkal folytatott pereket, hogy az a városvezetőkön kívül a jogászoknál is kicsapta a biztosítékot; hivatalosan is elkezdődött a paksi erőmű bővítése; megjöttek a vagyonnyilatkozatok. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Orbán Viktor azt a stratégiát vette elő a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, amit mindenki kipróbált már, aki négyéves korában vesztésre állt Ki nevet a végén?-ben: közölte, hogy mostantól mások a szabályok. Kedd este kijött ugyanis kijött egy kormányrendelet, amelyben leírták, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem érinti jogvédelem. Mindezt a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – ráadásul azt is beleírták, hogy a folyamatban lévő pereket a bíróság megszünteti.

Erre aztán nem csak az önkormányzatok háborodtak fel, élükön a fővárossal, hanem a Kúria is jelezte, a bírók az ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A Fővárosi Törvényszék pedig úgy döntött, megtartja a március 16-ra kitűzött tárgyalást a folyamatban lévő perben. A szakértők szerint a kormányrendelet olyan szinten alkotmányellenes, hogy még egy nagyon baráti Alkotmánybíróság sem feltétlen tudná megmenteni.

Megtörtént az első beton öntése a paksi bővítésnél. Ez a nukleáris ipar egy fontos fogalma: ugyan nem a valódi első betonöntést jelenti, hanem azt a vastag betonréteget, amely a leendő reaktorerőmű alatti, elsősorban védelmi funkciót ellátó alaplemez lesz, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szabályai szerint innentől kell építés alatt állónak tekinteni az erőművet.

Facebook / Paks II. Atomerőmű Zrt.

Nem ment gyorsan, az első ígéretek szerint erre a pontra 2020-ban kellett volna eljutni. Ráadásul a neheze még csak most jön. Az olyan erőművek közül, amelyek megkapták az „építés alatt” besorolást, több projekt csak papíron aktív, Kínán kívül szinte mindenhol késnek, és az eredetileg vállaltnál drágábban zajlanak az építkezések.

Híres és gazdag emberek tömegei izgulhatnak ezekben a hetekben, hogy ne bukkanjon fel a nevül az Epstein-adatbázisban. A hárommillió, most nyilvánosságra hozott fájl olyan irgalmatlan adatmennyiséget jelent, hogy még jó sok időbe telhet, amíg tisztességesen feldolgozzák az egészet, de már mostanra belebukott Peter Mandelson, a brit Munkáspárt egyik legismertebb politikusa – aki üzleti érdekeket sértő államtitkokat fecsegett ki Jeffrey Epsteinnek –, András egykori brit herceg kénytelen volt elhagyni a birtokát és egy másik kastélyában meghúzni magát, és szintén lemondott Robert Fico egykori főtanácsadója. De a névsor ennél sokkal hosszabb, és ugyan az, ha valakinek a neve szerepel a dokumentumokban, még nem jelent bűnösséget, az így is látszik, milyen sokakkal tartott Epstein jó kapcsolatokat még az után is, hogy 2008-ban először megjárta a börtönt. És persze egy orosz titkosszolgálati vonal is felsejlik.

Jeffrey Epstein és Donald Trump
AFP / US Department of Justice

Ami a magyar szálakat illeti, kiderült többek között, hogy Epstein többször járhatott Budapesten is, egy Király utcai ingatlanban, és egyszer azt is megkérdezték tőle, ismeri-e Palvin Barbarát. Több más magyar is szóba került – Barabási Albert-László a HVG-nek írta meg, hogy Epstein többször is próbált kapcsolatba lépni vele, de ő azt jelezte, hogy nem tervez oda utazni –, az is kiderült, hogy Steve Bannon trumpista tanácsadó azzal büszkélkedett, hogy Orbán Viktornak is ad tanácsokat.

A hét képe: kátyúk Budapesten. Ugyan a tél nem hozott extrém hidegeket, gyakori fagyási-olvadási ciklusokat annál inkább, ezért rekordszámú kátyú keletkezett az utakon. Ahogy jött az enyhülés, már meleg technológiával is lehet ezeket javítani, de Karácsony Gergely elmondása szerint naponta nagyjából ezret lehet befoltozni, úgyhogy kell még idő.

Reviczky Zsolt

Bemutatta a programját a Tisza Párt. A 240 oldalas anyag részletes és nagyra törő ígéreteket tartalmaz a gazdaságról is – így például leírták, hogy négy év alatt eljutnának az euró bevezetésének küszöbére, és a Fidesz politikájához képest komoly újdonság az egygyerekes, az egyszülős és fogyatékos gyereket nevelő családok nagyobb támogatása is.

Az egészségügyi program első olvasásra biztonsági játéknak tűnik, az már annál bátrabb (korábban részletesen bemutattuk, hogy igazából lehetetlen) vállalás, hogy a népességfogyást megállítsák – már a várható élettartam szintén megígért növelése is eredmény lenne. A nyugdíjak emelését nem csak az inflációhoz, hanem részben a bérek emelkedéséhez is kötnék. A Fidesz rezsicsökkentésére még rá is ígérnek – ez politikailag érhető, szakmailag már nem igazán –, emellett megismételték azt az ígéretet, hogy 2035-re leválasztanák az országot az orosz gázról, és az adók kapcsán is a már ismert programjukat ismételték. Hatalmas infrastruktúra-fejlesztésekre is ígéretet tettek – a nagy időtáv miatt ez nem lenne számon kérhető négy év után, annál gyorsabban láthatjuk, mi lesz abból, hogy a nagy budapesti beruházásokból nem a főváros feje fölött döntenek. A nagy kérdés persze az, hogy miből lehet ezeket finanszírozni – az egyik legfontosabb ígéret az EU-támogatások hazahozatala és a közbeszerzési rendszer átalakítása.

Beadták a képviselők a vagyonnyilatkozataikat – az már más kérdés, mit hiszünk el ezekből, hiszen évtizedek óta nincs semmilyen komolyan vehető retorzió, ha valaki nem ír a nyilatkozatában igazat. Az így is kiolvasható az adatokból, hogy két olyan fideszes képviselőnek is, akit a kormánypárt nem indít újra az idei választáson, Mészáros Lőrinchez kerül a cége. A papírok szerint Lázár János az egyik legvagyonosabb képviselő – ő a héten sok-sok más módon is bekerült a hírekbe, csak épp nem a gazdasági, hanem a cigányozós szálon –, de megtudtuk azt is, hogy a képviselők közül Kocsis Máté tartja a legnagyobb összeget készpénzben vagy folyószámlán, úgyhogy ő biztos izgul, el ne vigye az infláció a vagyonát.

Egy nagy vesztese is van az elmúlt évnek, aki bár nem képviselő, de mégis fontos név: Matolcsy Ádám engedély nélkül épített nyugdíjasházát lebontatta a hatóság. A Natura 2000-es területen felépült ingatlannak már csak a hűlt helye maradt. Mostanra csak a kopasz tisztás maradt ott, aztán néhány évtized múlva talán visszanő valami azoknak a fáknak a helyén is, amiket kiirtottak az építkezéshez.

Csődértesítést tett közzé alig több mint egy évvel ünnepélyes üllői gyáravatója után az Agroloop Hungary Kft. A cég úgy tervezte, hogy régiós vezetői szerepre törne a rovarfehérje-előállításban, a NER-hez jól bekötött tőkealapok is beszálltak annak idején.

Áder János és Percze Rajmond ügyvezető az Agroloop fehérjefeldolgozó átadásán 2024-ben
Veres Viktor

A gyáravatón arról volt szó, hogy a termelés tavaly februárban indul, valami azonban elromlott. A cégbírósági iratok és a nyilvános pénzügyi adatok alapján az látszik, hogy a gyár felépítése felemésztette a korábbi tőkét, miközben a termelés felfuttatásához szükséges tartalékok már nem voltak meg.

Váratlan fordulat a magyar fociban: a Ferencváros leigazolt egy magyar játékost. Ez a mondat persze azért gúnyos túlzás, de tény, a végéhez közeledő átigazolási szezon egyik legnagyobb története az, ahogy Kubatov Gábor nekiment a legalább öt magyar szerepeltetését kötelezővé tévő szabálynak, közben panaszkodott arra, hogy a közvetlen riválisok nem nagyon akarnak játékosokat eladni nekik, a külföldi igazolásokat pedig megpróbálják honosítani.

A Fradi játékosai a Groupama Arénában 2026. január 22-én
MTI / Purger Tamás

A helyzet azért is furcsa, mert a bajnokság 12 csapata közül a többi tizenegynek tényleg fontos, hogy megkapja a magyarok szerepeltetéséért járó 500 millió forintot, a Ferencváros viszont anyagi lehetőségekben messze a mezőny előtt jár. Mindezt úgy, hogy az állami támogatás még mindig fontos része a gazdálkodásának – ahogy persze a mezőnyben szinte mindenki másénak is.

 

Nyitókép: Facebook / Orbán Viktor

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek