„Magyarország pénzügyei rendezettek.” Ezzel a mondattal indította a Nemzetgazdasági Minisztérium a januári államháztartási jelentést, és ha csak a fő számra nézünk rá, valóban nem tűnik rossznak a helyzet: az államháztartás 32,3 milliárd forintos többlettel áll 2026 első hónapja után.
Főleg az után feltűnő egy ilyen pozitív szám, hogy 2025 egészét minden várakozásnál és minden kormányzati ígéretnél nagyobb hiánnyal, 5738 milliárd forintos mínuszban zártuk.
De a részletekből az is kiderül, hogy a többlet legfőbb oka egy nagy EU-s támogatás beérkezése volt. Az uniós programok bevételeinek összege 240,3 milliárd forint volt az év első hónapjában. Ennek a legnagyobb része annak a közlekedésfejlesztési programnak a támogatása, amelyet az Európai Bizottságnak már decemberben át kellett volna utalnia, de átcsúszott januárra. Amikor egy hónapja ilyenkor kiderült, hogy decemberben egyetlen hónap alatt 1700 milliárd forinttal nőtt a hiány, a kormány ezzel a tétellel próbálta megmagyarázni a deficitet, nem igazán foglalkozva azzal a ténnyel, hogy a 240 milliárd forint az 1700 milliárdnak csak egy kis része.
Volt még néhány tétel, ahonnan a korábbinál jóval több pénz érkezett be. A dohánytermékek jövedéki adóját például megemelték az év elején, így abból máris 35,2 milliárd forinttal több érkezett be, mint tavaly januárban. A benzin jövedéki adójának emelését viszont januárról júliusra halasztotta a kormány – a hivatalos indoklás szerint azért, hogy a gazdaságot felpörgessék, véletlen sem a választás miatt –, így aztán az egy évvel korábbinál 1,1 milliárd forinttal kevesebb bevétele lett az államnak ebből.
Az általános forgalmi adóból a tavaly ilyenkorinál 64,8 milliárd forinttal több pénz, 994 milliárd forint érkezett be. Ez 7 százalékos növekedés egy év alatt, messze az infláció fölötti. Jól látszik ezen is, hogy az emberek bátrabban költik a pénzüket, nemcsak az áremelkedések miatt adnak ki többet, hanem a több terméket is vásárolnak, már jó ideje nem ezzel van a magyar gazdaság igazi problémája.
40,7 milliárd forinttal, 535 milliárdra nőtt az az összeg is, amelyet a személyi jövedelemadóból beszedett az állam.
Szükség is volt a bevételnövekedésre, mert a kiadások elszálltak. A legnagyobb tétel ebből a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze – ez a fő oka annak, hogy a költségvetési szervek kiadásai 46,1 százalékkal nőttek egy év alatt. A 942 milliárd forint kiadásból 725 milliárdot jelentettek a fizetések és a bérekhez kapcsolódó járulékok.
Érdekes részlet a kiadási oldalról, hogy miközben extra rezsistopot hirdetett a kormány a januári hidegek miatt és úgy tűnt, sok család számára már az is bajt okozhat, ha egy télen két hétig nulla fok alatt van a hőmérséklet, a rezsitámogatásokat is magába foglaló, közüzemi szolgáltatások támogatása elnevezésű soron a tavaly ilyenkori 181,6 helyett csak 56,4 milliárd forintot költöttek. Ezt az NGM a kifizetések eltérő ütemezésével magyarázta.
Lakástámogatásokra a tavaly januárinál 11,5 milliárd forinttal többet, 24,1 milliárdot költöttek. A családi támogatásokra pedig 31,9 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 800 millióval kevesebb jutott.
A nettó kamatkiadás 150 milliárd forint volt januárban, 205 milliárddal kevesebb, mint egy éve. Emlékezetes, tavaly ilyenkor a csapból is az folyt, hogy „pénzeső” hullik a magyarokra, ahogy esedékessé váltak a nagy infláció alatt magas kamatokra felvett állampapírok kifizetései – ez 2025-ben igazán komolyan a február és április közötti számokban mutatkozott meg.
A központi költségvetés devizaadóssága 1008 milliárd forinttal nőtt a december végihez képest, ezzel átlépte a 30 százalékos határt, amelyet elvileg kötelező volna tartani, legalábbis az év végén. Most már az adósság 30,3 százaléka van devizában. A forintadósság 553,7 milliárd forinttal nőtt.
