Kiderült, hogyan hozott össze a kormány decemberben 1,7 ezermilliárd forint deficitet

Az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A deficit egyetlen hónap alatt (decemberben) 1,7 ezermilliárd forinttal nőtt.

A központi alrendszeren belül a (kormány alá tartozó) központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 245,9 milliárd forintos hiányt mutattak.

A hiány rendkívül magasnak tekinthető. Bár a szaktárca már az előzetes adatközlésben azt állította, hogy az 5,74 ezermilliárd forintos éves hiánnyal „a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult”, ez teljesen egyértelműen nem igaz. A hiány a törvényi előirányzat (az eredeti terv) 139 százalékára teljesült. A hiány a november elején 5,06 ezer milliárd forintra emelt hiánycél 113 százalékára teljesült.

A részletes jelentés szerint az uniós szemléletű, GDP-arányos hiány az (emelt) 5 százalékos célnak „megfelelően” alakult. Ez egyelőre azonban csak becslés, a bruttó hazai össztermék (GDP) pontos értéke ugyanis még nem ismert.

Mire, mennyit költ a kormány?

A vártnál jóval magasabb pénzforgalmi hiány nem váltott ki különösebb reakciókat a piacokon. Végső soron a 2025-ös pénzforgalmi egyenleg közlésének „semmilyen jelentősége sincs” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza a HVG-nek –, amit bizonyít, hogy a nemzetközi befektetők nem reagáltak rá negatívan, a forint árfolyama nem gyengült érdemben, ráadásul az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) többszörös túljegyzés mellett, a vártnál alacsonyabb hozamszinteken tudott devizaadósság-kibocsátást végrehajtani. A nemzetközi befektetők továbbra is stabil, ám relatíve magas hozamot kínáló országként tekintenek Magyarországra. A 2025-ös év már lezárult, a hiányt probléma nélkül sikerült finanszírozni.

Ráadásul a pénzforgalmi egyenlegnél fontosabb az úgynevezett eredményszemléletű hiány. Akadnak olyan bevételi és kiadási pénzmozgások, amelyek bár egy adott évben történnek meg, mégis egy másik évre kell őket könyvelni eredményszemléletben.

https://hvg.hu/gazdasag/20260109_koltsegvetes-hiany-2025-allamadossag

Ezzel együtt egyáltalán nem mellékes az adófizető választópolgárok szempontjából, hogy:

• milyen célokra pontosan mennyit költött az állam (a kormány).

• Adva, hogy a kiadások messze meghaladták az eredetileg tervezettet, pontosan hol történtek nagy elcsúszások?

• A bevételi oldalon hogyan alakultak a folyamatok? – Ez még az idei évre (és a jövőre nézve) sem mellékes.

• És hogy pontosan hogyan jött össze csak december hónapban 1,7 ezermilliárd forint deficit?

A családtámogatásokat és a munkáshitelt túltervezték

A hiány elszállása alapvetően annak tudható be, hogy a bevételek kisebb mértékben nőttek, mint a kiadások. Mind 2024-hez, mind a törvényi előirányzathoz képest. Ami utóbbit illeti, a bevételek a tervezett összeg 101,2 százalékára teljesültek 2025 egészét tekintve, míg a kiadások a tervezett összeg 104,9 százalékát tették ki.

Egyszerűen szólva a kormány vaskosan túlköltekezett, még azzal együtt is, hogy a bevételek a tervezettnél valamivel magasabban alakultak.

A kiadási oldalon a legnagyobb túlköltekezés a költségvetési szerveknél mutatkozott: itt az előirányzat 117 százalékra teljesült. Összegszerűen több mint 2 ezer milliárd forint volt az eltérés a költségvetési körvényhez képest. Vagyis a költségvetés megborulásáért elsősorban a kormány, illetve a kormány alá tartozó fejezetek és szervezetek voltak felelősek.

Amit a költségvetés tervezésekor sikerült jól belőni, sőt túltervezni, az a családügyi és normatív támogatások összege. Itt nem keletkezett túlköltés, a családpolitikai alap, a babaváró-támogatások, a diákhitel-támogatások mind a tervezet 100 százalékán belül maradtak. A munkáshitellel kapcsolatos kiadások pedig a tervezet 50 százalékát sem érték el.

Család, támogatás

Veres Viktor

Az év végén volt nagy pénzszórás

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások a tervezet 213 százalékára teljesültek, a kormány a tervezett 486 milliárd forint helyett több mint ezermilliárd forintot költött. A minisztériumi jelentés mindössze annyit jegyez meg, hogy az összeg „meghatározó része ingatlanokhoz kapcsolódóan került kifizetésre”.

Ez egyrészt igaz, az állami ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások éves szinten az 550 milliárd forintot közelítették. Fontos megjegyezni, hogy a kiadások december hónapban ugrottak meg, az egyenleg november végén még a 400 milliárd forintot sem érte el. Az állami társaságokkal kapcsolatos kiadások esetében még rosszabb a helyzet. Az egyenleg itt szűk 200 milliárd forintról 400 milliárd forintra ugrott fel december során.

Az év utolsó hónapjában a kormány összesen 385 milliárd forintot költött el állami ingatlanokra, ingóságokra és társaságokra. 2024 decemberében mindezekre csak 37 milliárd forint ment el. Ha azonosítani akarjuk a hiány decemberi megugrása mögötti legfontosabb tényezőt, akkor ez a szűk 400 milliárd forint az, enélkül a 2025. decemberi hiány már nem volna kiugróan magas.

Bár a minisztérium jelentése nem részletezi, itt olyan tételek húzódhatnak meg, mint a paksi bővítés finanszírozása (a Paks II. Zrt-nek juttatott tőkeemelés), illetve akár előre hozottnak tekinthető kifizetések, feltőkésítések állami vállalatoknak.

Államadósság, közlekedés, egészségügy

A tervezettnél sokkal több pénz ment el az államadósság finanszírozására. A kamatkiadások a tervezet 109 százalékára teljesültek, összegszerűen a különbség a terv és a tényadat közt mintegy 400 milliárd forint. Ez egyrészt rossz tervezésre utal (a lejáró adósság, annak hozamszintje, az újrafinanszírozás költsége tervezhető kellene, hogy legyen), másrészt a magasabb pénzforgalmi hiány finanszírozása nyilván költségesebb volt.

Az állam a tervezettnél jóval többet költött a közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra: a különbség a törvényi előirányzathoz képest számszerűen több mint 200 milliárd forint, ami 7 százalékos előirányzat-túllépésnek felelt meg. A túlköltés ezen belül nagyrészt az „úthálózat rendelkezésre állási díjai” soron történt – tehát a sztrádakoncessziókra kellett a tervezettnél sokkal többet költeni. Az eltérést egyrészt a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változása, másrészt egyedi elemként egyes felújítási munkákból és az úgynevezett nagykarbantartási munkákból történő kifizetése magyarázzák az NGM szerint.

A kormány alá tartozó központi költségvetésen kívül az az állam valóban a tervezettnél jóval többet költött az egészségügyre. (Ami persze nem jelenti, hogy az ne volna alulfinanszírozott.) Az egészségbiztosítási alap kiadása a tervezett 104 százalékára teljesült, az eltérés összegszerűen szűk 200 milliárd forint volt.

Borzasztóan hiányoztak az uniós utalások

Érdemes megjegyezni, hogy az állam 2025-ben is drasztikusan visszafogta az uniós programokat. Nem meglepő módon: a jogállamisági vita miatt Magyarország az uniós források jelentős részéhez nem fér hozzá, vagyis a hazai kifizetések jelentős részben a hazai költségvetés terhére történnek, a kormány nem tudja a számlákat kifizettetni az Európai Bizottsággal. (Az utófinanszírozás normál esetben a normál ügymenet része: a tagállam fizet a kedvezményezetteknek, majd kiküldi a számlákat Brüsszelbe.)

Az uniós programok kiadásai 2025-ben 2 ezer milliárd forintot értek el. A tervezett összeg 3 ezer milliárd forint volt, tehát az előirányzat mindössze 68,5 százalékra teljesült. Ha úgy tekintjük, a kormány az uniós programok jegelésével a költségvetési törvény előirányzatához képest ezermilliárd forintot spórolt a kiadási oldalon.

Orbán Viktor Brüsszelben

AFP / Nicolas Tucat

Szó se róla, az uniós programok bevételei – a fent említett forrásbefagyasztások mellett várható módon – még rosszabbul alakultak. A költségvetés 2,24 ezer milliárd forint bevételt várt – ehhez képest 817 milliárd forint teljesült, vagyis az előirányzat 36,5 százaléka.

A szaktárca a decemberi vártnál magasabb pénzforgalmi hiány kapcsán egy januárra csúszott 250 milliárd forintos utalásra mutogat. A probléma ennél azonban sokkal nagyobb, és nem pusztán könyvelési. (Az utalás 2026. januárban megérkezett, eredményszemléletben azt 2025-re könyvelik).

A költségvetés bevételi oldalán 2025-ben hiányzott – a tervezetthez képest – 1,4 ezermilliárd forint uniós utalás. A kiadási oldalon ezt a kormány részben kompenzálta, amennyiben az uniós programok kifizetéseit ezermilliárd forinttal visszafogta. Az uniós programok deficithatása a tervezetthez képest ezzel együtt is 400 milliárd forint,

ami nem elhanyagolható összeg. Ráadásul a stagnáló magyar gazdaságból nyilvánvalóan nagyon hiányzik az az ezermilliárd forint ingyenpénz.

Ha nincs bevétel, csak hitelre lehet költekezni

Az igazán nagy probléma a bevételi oldalon keletkezett. Ahogy arra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban utalt, a szinte nem létező – valószínűleg mindössze 0,5 százalékos – gazdasági növekedés mellett a vállalkozások befizetései elmaradtak a várttól.

A gazdálkodó szervezetek befizetései a törvényi előirányzat mindössze 90 százalékra teljesültek éves szinten, összegszerűen 360 milliárd forint hiányzott az eredeti tervhez képest.

A lakosság befizetései – bár a keresetek a gazdasági stagnáláshoz képest magas ütemben emelkedtek – sem érték el a várt szintet: csak 98,5 százalékra teljesültek.

A tárcavezető rendszeresen igyekszik hangsúlyozni, hogy jelenleg (2025-ben) a gazdaság motorja – ha lehet ilyenről beszélni – a belső kereslet, ennek megfelelően a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál sincs probléma. Ami majdnem igaz, ezeknél az adónemeknél a teljesülés 99,3 százalékos volt. Viszont – mivel a büdzsé szélsőséges módon támaszkodik ezekre a bevételekre – a százalékosan csekély elmaradás összegszerűen 80 milliárd forintos hiányt eredményezett. És – ami fontosabb – a fogyasztáshoz kapcsolt adók épphogy teljesülése nem volt képes ellensúlyozni a más adófajtáknál elszenvedett jelentős elmaradást, továbbá önmagában nem volt képes fedezni a kormányzati túlköltekezést.

https://hvg.hu/360/20260106_hvg-gdp-inflacio-berek-koltsegvetes-2026-valasztas

Nyitókép: Veres Viktor