A Mol bejelentette, hogy megállapodtak a Janaffal a terheléses tesztekről, de azért alaposan beszóltak nekik

A MOL-csoport és a Janaf megállapodott arról, hogy elindulnak a hosszútávú kapacitástesztek az Adria-vezetéken egy nemzetközi, független megfigyelő csapat bevonásával, közölte a magyar vállalat. Hozzátették, a terheléses tesztek során a szakemberek megfigyelik, hogy a különböző időjárási viszonyok között és a különböző évszakokban milyen csúcs-, és hosszútávú folyamatos szállítási teljesítményre képes az infrastruktúra.

A közleményben utalnak arra, hogy a két fél részéről vita volt arról, hogy mekkora is a vezeték tényleges kapacitása. „Horvátországi megszólalásokban ugyanis a vezeték éves kapacitásának mértéke 11 és 15 millió tonna között mozgott, miközben a vezetékszakaszon 2 millió tonnánál több kőolajat még soha nem szállítottak” - osztották meg az álláspontjukat.

Megjegyezték, várják a horvát vállalat állásfoglalását, hogy átengedi-e a tengerről érkező orosz kőolajat, és arra hivatkoztak, hogy a vonatkozó EU-s és amerikai szankciók alapján ugyanis a régió ellátásbiztonsága érdekében a nem szankcionált szállítmányokkal ezt kell tenniük, amennyiben a Barátság-vezeték nem működik. Ahogyan megismételték korábbi álláspontjukat, amit szerint 100 km-re vetítve az európai átlagár többszörösét kéri el a Janaf a szállításokért.

https://hvg.hu/gazdasag/20260224_baratsag-koolajvezetek-ujrainditas

A Janaf múlt héten közölte, hogy jelentős mennyiségű nem orosz kőolaj szállítanak Mol-csoport számára, míg további három, szintén a Mol-csoport számára nem orosz kőolajat szállító tartályhajó tart az Omišalj terminál felé. Szerdán pedig megerősítették, hogy a magyar vállalatnak szánt nyersolajszállítmányt, amit továbbiak követnek majd, már rakodják a Janaf Omišalj terminálján.

A megállapodásról szóló közleményben a Mol-csoport arról is ír, hogy fenntartja álláspontját, hogy 100 kilométerre vetítve az európai átlagár többszörösét kéri el a Janaf a szállításokért, amely kimerítheti a monopolhelyzettel való visszaélés gyanúját. Majd ismét kijelentették, hogy a régió ellátásbiztonságához két teljesértékű, kereskedelmileg is versenyképes útvonalra van szükség.

„Szükség van arra, hogy az Adria-vezeték felnőjön a feladathoz, de a forrásdiverzifikáció jegyében gondoskodni kell arról is, hogy a Barátság-vezeték is működjön. Éppen ezért támogatjuk Ukrajna törekvéseit, hogy az Odessza-Brody vezeték újraindításával össze lehessen kötni a Barátság-vezetéket a Fekete-tengerrel, és ezáltal is növelni lehetne a régió kőolaj-ellátás biztonságának szintjét” - írják.

Tavaly ősszel több horvát lap is arról számolt be, hogy a Mol-csoport bevásárolná magát a Janafba. A két vállalat között korábban tranzitdíj és az Adria-vezeték kapacitása miatt is vita alakult ki, novemberben pedig a magyar olajtársaság és szlovák leányvállalata, a Slovnaft arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel a horvát cég új olajszállítási gyakorlatát, amely a panaszosok szerint fokozza az ellátásbizonytalanságot.

Hernádi Zsolt Mol-vezér a Telexnek adott interjújában nemrég azt mondta, felajánlották, hogy a Janafban részesedést vásárolnák, mint a vezeték egyetlen használója, de nem kaptak biztató válaszokat. Egyúttal cáfolta azon feltételezéseket, hogy azért vennék meg a szerb NIS-t, hogy a Janaffal harcoljanak, vagy bezárják a rijekai finomítót.

Arra vonatkozóan pedig, hogy a horvátok milyen gyorsan tudnak segíteni, hogy mikor ér fel az olaj Omišaljból, vagyis az Adria-kőolajvezeték kezdőpontjából, válaszában utalt arra, hogy Janaf megbízhatóságnak jó tesztje az, „keresztbe fekszenek-e” a tengerről rendelt orosz olajnak.

https://hvg.hu/gazdasag/20260216_orosz-nyersolaj-importja-baratsag-koolajvezetek-mol-magyar-kormany-adria-koolajvezetek-fuggoseg

Nyitókép: Janaf