Kötelesek lesznek munkát adni a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedett fiataloknak bizonyos állami cégek. Ezt a lehetőséget 2025 végén az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága írta bele egy egészen másról szóló salátatörvénybe, és csütörtök este jelent meg a március 1-től érvényes végrehajtási rendelet.
A foglalkoztatási kötelezettség bármilyen – állami, egyházi, önkormányzati vagy magán – gyermekvédelmi intézményből nagykorúság miatt kikerülő vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatalra vonatkozik a 24. életévének betöltéséig, vagy ha az e rendelet alapján létesített foglalkoztatási jogviszonyok együttes időtartama eléri a három évet. Megszűnik az állam foglalkoztatási kötelezettsége, ha a fiatal „az együttműködési kötelezettségét megszegi”.
A rendelet részletesen leírja: a gyámhivatalnak össze kell hívnia az érintetteket, tájékoztatva őket a lehetőségekről, majd fel kell mérnie a képességeiket, életkörülményeiket, meghallgatva a korábbi nevelőiket. Egészségügyi felmérést, képességtesztet vagy kompetenciavizsgálatot is végezhet. Ennek alapján ad meg a fiatalnak legfeljebb tíz lehetséges munkahelyet, amelyek között ő a sorrendet megjelölve választhat. A kijelölt állami munkáltató a beilleszkedést és a munkafolyamatok elsajátítását segítő munkahelyi mentort jelöl ki.
A jogszabály azokra is érvényes, akik már kiléptek az intézetből vagy most utógondozás alatt állnak, de 24 évnél még fiatalabbak.
A kormány határozatban jelölte ki azokat az állami cégeket, amelyek kötelesek felvenni az érintett fiatalokat: ilyen
a teljes MÁV-csoport és a GySEV,
a Posta,
az összes erdőgazdaság,
a Magyar Közút,
az MVM és cégei, köztük a Paksi Atomerőmű,
a Szerencsejáték Zrt.,
a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.,
a KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Közhasznú Nonprofit Kft.,
az ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft.,
a FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft.,
a Kecskeméti Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft.,
a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.,
az ATOMIX Kft.
és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ugyanígy az intézetből – de nem a javítóintézetből – kikerülő fiatalok támogatását szolgálja a másik, március 1-től érvényes rendelet, amely ingyen jogosítványhoz juttatja őket, ezt a „munkaerőpiaci esélyeik előmozdítása érdekében” vezetik be március 1-jétől. A támogatást „B”, „C” és „CE” kategóriába sorolt járművek vezetésére jogosító vezetői engedélyre, valamint a C2 kategóriához kapcsolódó gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzéséhez nyújtják, és az előbbi rendelettől eltérően 25 éves korig. A jogszabály pontosan felsorolja, hogy melyik jogosítványfajtához milyen vizsgálatnak, elméleti és gyakorlati vizsgának a díját, adminisztrációs költségét engedik el. Ezeket az intézményfenntartónak kell megelőlegeznie, és később, szeptember 1. után visszakapja az államtól.
A Belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint az intézkedés 4722 fiatalt érint, és a következő öt évben összesen 3,48 milliárdot szánnak rá. Most a rendelethez mellékelt kormányhatározat 70 0 millió forintot utalt ki „a gyermekvédelmi gondoskodásban élők járművezetésre jogosító vezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás biztosítása érdekében”.
Feltűnő, hogy a gyermekvédelemtől a büntetésvégrehajtáshoz – azaz a börtönök közé – átsorolt javítóintézetekből kikerülő fiatalok a két új támogatásból nem részesülhetnek, és számukra más lehetőséget sem határoztak meg. Ez azt mutatja, hogy a kormány nemcsak az ilyen intézményeket kezeli börtönként, hanem még az onnan kijutó fiatalok számára sem kíván segítséget adni a társadalomba történő visszailleszkedéshez, pedig ez a bűncselekményekért elítélt és büntetésüket letöltő felnőtteknek is jár.
