Hétnapos munkarend, üres szerződések: a BYD szegedi gyárát építő vendégmunkásokat kényszermunka-szerűen dolgoztatták

Hétnapos munkarend, bérek visszatartása, túlórapénz nélkül hagyott vagy éppen a törvényi maximumot bőven meghaladó túlórák és üresen aláírt „szerződések” miatt tett bejelentést egy nemzetközi munkajogi szervezet a Csongrád-Csanád megyei kormányhivatalnál BYD szegedi építkezésével kapcsolatban – írta meg csütörtökön a Magyar Hang.

A Lap Li Qiangtól, a New York-i székhelyű, a globális ellátási láncok munkaügyei felügyeletére szakosodott China Labor Watch (CLW) igazgatójától tudott meg részleteket a kínai elektromosautó-gyártó szegedi építkezésén tavaly október és december között feltárt visszaélésekről.

Az autógyártó szegedi üzemének építkezésén tapasztalható, állítólag rendszeresen baleseteket okozó, olykor életveszélyes munkavédelmi hiányosságokról már korábban beszámoltunk.

https://hvg.hu/kkv/20260306_byd-gyar-szeged-epitkezes-szabalytalansagok-allapotok

Ezúttal a dolgozók munkaviszonyaival kapcsolatban derültek ki súlyos visszaélések. Mint írják, a kényszermunka-szerű körülményekről 2025 szeptemberében értesült a CLW egy Szegeden dolgoztatott kínai munkástól, aki eredetileg hat hónapra szegődött a magyarországi építkezésre, de a munkaadó mindenféle pótdíjakkal és a repülőjegye kifizettetésével fenyegetve jóval tovább maradásra és a munka folytatására bírta, miközben havi bérének egy részét vissza is tartották. Ezt követően Li Qiang kétszer is járt Szegeden személyesen tájékozódni a helyzetről, és több alvállalkozói munkacsapat mintegy 50 munkásával beszélve világossá vált: nem elszigetelt esetről volt szó.

A vizsgálat eredménye szerint a munkások 9–12 órát dolgoztak naponta, így heti munkaidejük meghaladta a heti 48 órás maximumot, az éves túlórájuk pedig bőven a törvényileg legfeljebb engedélyezett 400 óra fölött alakult.

Többeknek a hét minden napján dolgozniuk kellett, szabad- és ünnepnapokra tekintet nélkül. Másokat – elmondásuk szerint – napi 9,5 órát dolgoztatták, de csak 9 órányi bért kaptak. A 9 órát meghaladó munkaidőt – a túlóradíj elkerülése végett – rendszeresen másik munkanapnak számolták el.

Sokakat, akiket rövid távú üzleti vízummal hoztak be az országba, érvényes munkavállalói engedély nélkül alkalmaztak a nehéz fizikai munkákra, és olyanok is voltak, akikkel üres „szerződést” írattak alá.

A munkáltatók volt, hogy nem adtak tételes írásbeli bérjegyzéket. A „munkalehetőségért” pedig többeknek olyan magas közvetítői díjat is felszámoltak, amit csak egy egész évnyi munkával lehetett fedezni. Azokat, akik már korábban hazamentek volna a tisztességtelen robotoltatásból, különböző büntetések és repülőjegük megfizettetésével igyekeztek maradásra bírni – ami a CLW szerint az adósság alapú kényszerhez hasonló helyzetet teremtett, ami a tisztességes munkakörülményekre vonatkozó magyar jogszabályokkal is ellentétes.

A munkások arról is beszámoltak, hogy előzetes oktatáson utasítást kaptak, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával állítsák, heti öt napot, napi nyolc órát, plusz egy túlórát dolgoznak

– mondta el Li Qiang a Magyar Hangnak. Arról is beszámolt, hogy a szegedi ügyben nem keresték a BYD-t, korábbi esetekben azonban már kapcsolatba léptek a céggel munkaügyi aggályokkal összefüggésben és ellenőreiket korábbi vizsgálódásuk során volt, hogy a kínai rendőrség közvetlenül fenyegette.

Li Qiang – elmondása szerint – jövő héten személyesen is találkozik majd az illetékes kormányhivatal embereivel.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal az üggyel kapcsolatban közölte: a China Labor Watch által küldött megkeresést közérdekű bejelentésként kezelik, amellyel kapcsolatban a Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály ellenőrzést indított a magyarországi munkajogi előírások betartásának érdekében. Az ügyről, annak lezárultáig, bővebb tájékoztatás nem adható.

Nyitókép: Youtube