Egy amerikai székhelyű nemzetközi munkajogi szervezet súlyos visszaéléseket tárt fel a BYD szegedi gyárának építkezésén.
Hétnapos munkarend, bérek visszatartása, túlórapénz nélkül hagyott vagy éppen a törvényi maximumot bőven meghaladó túlórák és üresen aláírt „szerződések” miatt tett bejelentést egy nemzetközi munkajogi szervezet a Csongrád-Csanád megyei kormányhivatalnál BYD szegedi építkezésével kapcsolatban – írta meg csütörtökön a Magyar Hang.
A Lap Li Qiangtól, a New York-i székhelyű, a globális ellátási láncok munkaügyei felügyeletére szakosodott China Labor Watch (CLW) igazgatójától tudott meg részleteket a kínai elektromosautó-gyártó szegedi építkezésén tavaly október és december között feltárt visszaélésekről.
Az autógyártó szegedi üzemének építkezésén tapasztalható, állítólag rendszeresen baleseteket okozó, olykor életveszélyes munkavédelmi hiányosságokról már korábban beszámoltunk.
Egy ott dolgozó szerint a talajt nem készítettlék elő megfelelően, az utak néhol szinte járhatatlanok, gyakran megsértik a munkavédelmi szabályokat – utóbbiakról videófelvételek is készültek.
Ezúttal a dolgozók munkaviszonyaival kapcsolatban derültek ki súlyos visszaélések. Mint írják, a kényszermunka-szerű körülményekről 2025 szeptemberében értesült a CLW egy Szegeden dolgoztatott kínai munkástól, aki eredetileg hat hónapra szegődött a magyarországi építkezésre, de a munkaadó mindenféle pótdíjakkal és a repülőjegye kifizettetésével fenyegetve jóval tovább maradásra és a munka folytatására bírta, miközben havi bérének egy részét vissza is tartották. Ezt követően Li Qiang kétszer is járt Szegeden személyesen tájékozódni a helyzetről, és több alvállalkozói munkacsapat mintegy 50 munkásával beszélve világossá vált: nem elszigetelt esetről volt szó.
A vizsgálat eredménye szerint a munkások 9–12 órát dolgoztak naponta, így heti munkaidejük meghaladta a heti 48 órás maximumot, az éves túlórájuk pedig bőven a törvényileg legfeljebb engedélyezett 400 óra fölött alakult.
Többeknek a hét minden napján dolgozniuk kellett, szabad- és ünnepnapokra tekintet nélkül. Másokat – elmondásuk szerint – napi 9,5 órát dolgoztatták, de csak 9 órányi bért kaptak. A 9 órát meghaladó munkaidőt – a túlóradíj elkerülése végett – rendszeresen másik munkanapnak számolták el.
Sokakat, akiket rövid távú üzleti vízummal hoztak be az országba, érvényes munkavállalói engedély nélkül alkalmaztak a nehéz fizikai munkákra, és olyanok is voltak, akikkel üres „szerződést” írattak alá.
A munkáltatók volt, hogy nem adtak tételes írásbeli bérjegyzéket. A „munkalehetőségért” pedig többeknek olyan magas közvetítői díjat is felszámoltak, amit csak egy egész évnyi munkával lehetett fedezni. Azokat, akik már korábban hazamentek volna a tisztességtelen robotoltatásból, különböző büntetések és repülőjegük megfizettetésével igyekeztek maradásra bírni – ami a CLW szerint az adósság alapú kényszerhez hasonló helyzetet teremtett, ami a tisztességes munkakörülményekre vonatkozó magyar jogszabályokkal is ellentétes.
A munkások arról is beszámoltak, hogy előzetes oktatáson utasítást kaptak, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával állítsák, heti öt napot, napi nyolc órát, plusz egy túlórát dolgoznak
– mondta el Li Qiang a Magyar Hangnak. Arról is beszámolt, hogy a szegedi ügyben nem keresték a BYD-t, korábbi esetekben azonban már kapcsolatba léptek a céggel munkaügyi aggályokkal összefüggésben és ellenőreiket korábbi vizsgálódásuk során volt, hogy a kínai rendőrség közvetlenül fenyegette.
Li Qiang – elmondása szerint – jövő héten személyesen is találkozik majd az illetékes kormányhivatal embereivel.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal az üggyel kapcsolatban közölte: a China Labor Watch által küldött megkeresést közérdekű bejelentésként kezelik, amellyel kapcsolatban a Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály ellenőrzést indított a magyarországi munkajogi előírások betartásának érdekében. Az ügyről, annak lezárultáig, bővebb tájékoztatás nem adható.
Nyitókép: Youtube
