Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Könnyen pénzügyi krízis születhet abból, ha az uniós tagállamok túlzott állami támogatásokkal akarják segíteni a cégeket az iráni háború miatt kirobbant energiaválság közepette – figyelmeztet az Európai Bizottság a Financial Times szerint.
A bizottság arra ösztönzi a kormányokat, hogy az egyes belengetett energiaszubvenciók, adókedvezmények és ársapkák időtartamban és a támogatás mértékében is korlátozottak legyenek, hogy elkerülhessük a 2022-es energiaválság következményeit. Akkor a kirívóan magas energiaárak, illetve az arra adott kormányzati reakciók nagyon durva inflációhoz és elszálló költségvetési hiányokhoz vezettek.
Ez a Bizottság egységes erőfeszítése. Ami a gazdaság egyik szektorában történik, az átterjedhet a társadalom többi részére is
– mondta az FT-nek Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa.
Több ország, köztük Olaszország, Lengyelország és Spanyolország is csökkentette az üzemanyagra rakódó adókat, mások az uniós állami támogatási szabályok enyhítését szorgalmazzák. Magyarország egyelőre az üzemanyagárak kilövésére reagált, a kormány „védett ár” néven hozta vissza a rossz emlékű – az importot kicsináló – benzin- és dízelársapkát.
https://hvg.hu/gazdasag/20260326_irani-haboru-magyar-kovetkezmenyek-energiaarak-etelek-es-epuletek-hatas-sokk-hvg
A Bizottság „koordinációra és óvatosságra” szólított fel az energiaárakra nehezedő nyomás enyhítését célzó intézkedésekkel kapcsolatban – közölték a Brüsszel és a nemzeti pénzügyminisztériumok közötti tárgyalásokról tájékoztatott uniós tisztviselők, akik attól tartanak, hogy a konfliktus hat éven belül a harmadik gazdasági válságot indítja el az EU-ban a Covid–19 és az 2022-ben megindult ukrajnai orosz invázió után.
A pandémiára és a háborúra következő gazdasági megzuhanásra nagyszabású, az államadósságot felhajtó ösztönző programokat indítottak el a tagállamok. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az EU bruttó államadóssága GDP-arányosan a 2019 végi 77,8 százalékról a tavalyi év harmadik negyedévében 82,1 százalékra emelkedett.
