A már csaknem egy hónapja tartó közel-keleti háborúskodás nyomán Magyarországon a vártnál magasabb lehet az infláció és a kamatszint. Az élelmiszereket egyelőre védi a hosszabb távon fenntarthatatlan üzemanyag-ársapka, de az építőanyagok máris drágulnak.
Harcolni kell az olcsó orosz energiáért – summázza az országgyűlési választás egyik állítólagos tétjét a kormánypárt kampánya. Az elsősorban Szijjártó Péter külgazdasági miniszter által terjesztett üzenet azonban hamisan cseng, amennyiben az olcsó orosz energia leginkább délibáb.
Az orosz Gazprommal 2021-ben kötött, 10 plusz 5 éves hosszú távú kontraktus titkos, ám a külkereskedelmi statisztikákból tudható, hogy árképzése a holland TTF gáztőzsde jegyzési árait követi mintegy két hónapos csúszással. A jegyzés pedig emelkedik: az iráni háború előtti szint kétszeresén jár már.
Március 18-án lépett életbe az orosz gáz behozatalát tiltó uniós jogszabály – a magyarhoz hasonló szerződések szerinti szállítások egy kivételszabálynak köszönhetően 2027 őszéig teljesíthetők. A magyar kormány az Európai Bíróságon igyekszik elérni a jogszabály megsemmisítését.
Magyarország Szlovéniát leszámítva összes szomszédjával rendelkezik vezetékes kapcsolattal – egyelőre, Szijjártó Péter és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszter március 19-én jelentették be, hogy a két ország egy 115 kilométeres vezetékkel összekapcsolja hálózatait. Mivel az orosz gáz Magyarország számára nem olcsó, és a hálózati kapcsolatoknak hála ellátásbiztonsági rizikó sem áll fenn, nehezen értelmezhető a Fidesz ragaszkodása a Gazpromhoz.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
Az orosz olaj pedig valóban olcsóbb, mint az Európában irányadó Brent keverék – köszönhetően az orosz nyersanyagot és annak kereskedelmét érintő nyugati szankcióknak és ársapkának. Utóbbi idén februárban hordónként 44 dollárra csökkent a korábbi 60 dollárról, de a csővezetékes szállításokra, tehát a Mol beszerzéseire továbbra sem vonatkozik.
Tulajdonképpen nem tudni, a Mol milyen áron szerezte be az elmúlt években a százhalombattai és a pozsonyi finomítójában feldolgozott nyersanyagot. Az olajmulti az üzleti jelentéseiben az Ural India nyugati partján érvényes áraival kalkulál, és ez alapján fizeti a Brent és az Ural árkülönbségére kivetett különadót is a magyar államnak. A Mol jelentései szerint az árkülönbözet 2024–2025-ben hordónként 2,2 és 4,4 dollár között mozgott.
Ahogy az iráni háború és a nyersanyag kereskedelmében kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása miatt a Brent ára felszökött, követte az Ural is a hordónként 100 dollár feletti tartományba. Ha a Brent ára magas marad, akkor az orosz olajé is itt ragad. A CNBC-nek nyilatkozó iparági vezetők szerint ha húsvétig nem nyílik meg a Hormuzi-szoros, akkor újabb meredek olajár-emelkedés várható.
Ha Horvátország meg is engedi a Molnak, hogy orosz olajat importáljon az Adria vezetéken, és ha Ukrajna április végére valóban helyreállítja a Barátság vezetéket, akkor sem lesz elérhető olyan olcsó olaj a finomítók számára, mint a háború előtt. Így szinte biztos, hogy az üzemanyagok ársapkája nem lesz fenntartható a mostani szinten. Különösen akkor, ha az állam továbbra is elvonja a Moltól az árkülönbségen keletkező nyereséget, ami – állítólag – a „rezsicsökkentést” finanszírozza. Bár a kormány/párt a kampányban egyfelől riogat, másrészt egyebek mellett az ársapkával igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy nincs olyan nagy vész, a helyzet kezelhető.
Közben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) útmutatót adott ki, amely szerint fontos volna a fogyasztás mérséklése – elsősorban a közlekedésben, mivel a világ olajfogyasztásának mintegy 45 százalékáért ez a szektor felelős. A lényeg: aki teheti, ne üljön autóba, dolgozzon otthonról, vegye igénybe a közösségi közlekedést.
Magyarországon a fogyasztók jelentős köre számára mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagárak hatása épp ellentétes. Ráadásul a kormány a „védett” árat a stratégiai készletek felszabadításával tartja fenn, ami meglehetősen önsorsrontó taktika, amíg az ország olajellátása még rövid távon is bizonytalan, a nyersanyag árának emelkedése ugyanakkor borítékolható.
Az energiaárak emelkedése hajtja az inflációt, mivel a magasabb szállítmányozási és alapanyagköltségek beépülnek az árakba. Első körben az energiaintenzív gazdasági ágazatokban. Az építőanyagok ára már áprilistól emelkedhet, termékkörtől függően 5–15 százalékos azonnali drágulás várható.
Főleg az olajalapú termékek ára lőtt ki. Az áthúzódó hatások miatt azonban a magyarországi fuvarozási és kivitelezési árak is emelkednek. Közben a szakemberhiány is nőtt.
A háború közvetlenül érinti a mezőgazdaságot, áttételesen az élelmiszerárakat. Nem csak az energiaköltségek miatt: a világ műtrágya-kereskedelmének harmada is a Hormuzi-szoroson megy keresztül. Magyarországon a helyzetet nehezíti, hogy a Nitrogénművek arra panaszkodik, hogy egy karbantartás és azt követően az engedélyek lassú kiadása miatt két hónapig állt a termelés, így nincs raktárkészlete. Öröm az ürömben, hogy különösen a nagyobb agrárvállalkozások már túl vannak a tavaszi vetést megelőző műtrágya-beszerzéseiken.
Az iráni háború, illetve a Barátság leállásának hatásai ma még nem érik el a hazai élelmiszerfeldolgozó vállalkozásokat – mondja a HVG-nek Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója. A háború elhúzódásával ugyanakkor minden nap növekszik annak a kockázata, hogy az élelmiszerek árára is hatással lesz a közel-keleti konfliktus és ismételten érdemi élelmiszerinflációval kell szembesülniük a fogyasztóknak mindegyik kontinensen. A szállításhoz kötődő költségek megemelkedése a „védett” áraknak köszönhetően nem történt meg. A hazai hatások egy részét a „védett” árak rövid távon kezelik: a mezőgazdasági termelés és közúti árufuvarozás üzemanyagköltségei így kiszámíthatóak. Ameddig a jelenlegi intézkedéscsomag fennáll, addig elviekben a hazai üzemanyagárak révén nem várható a fuvarozáshoz kötődő költségnövekedés az élelmiszerláncban. A megnövekvő műtrágyaárak növelik a növénytermesztési termékek előállítási költségét – figyelmeztet Vörös Attila.
Az is várható, hogy a műtrágyahasználat érdemben csökken, ami miatt viszont alacsonyabbak lesznek a terméseredmények, így csökken a terménykínálat és növekszik a termények, így elsősorban a gabonák ára. A gabonáknak pedig közvetlenül, a takarmányok miatt az állati eredetű termékek költségszerkezetében is meghatározó szerepük van.
Fél év múlva találkozhatunk a magasabb árakkal a boltokban.
Az élelmiszerárak emelkedésétől a kormány által bevezetett árrésstop nem védi meg a fogyasztókat – a korlátozás ugyanis csak a kiskereskedelmi árrésre vonatkozik. Így ha a nagykereskedelmi ár emelkedik, azt a kiskereskedők minden további nélkül beépíthetik a fogyasztói árakba. Amit a kiskereskedők alighanem meg is tesznek, az árrésstop és a forgalmukat terhelő különadó mellett nincs sok mozgásterük.
Az iráni háború elhúzódása esetén Magyarországra 2022–2024 után ismét kiemelkedően magas élelmiszer-infláció várhat.
Az inflációs helyzet egyelőre nem katasztrofális. Az ING Bank jelenlegi helyzet alapján számolt forgatókönyve 2026 átlagában 3,2 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulál, az év végén 4 százalék körüli inflációs csúccsal – mondja Virovácz Péter, a bank vezető közgazdásza. Az Erste Bank alap-előrejelzése hasonló, idénre éves átlagban 3,3 százalék – közölte lapunkkal Nyeste Orsolya vezető makroelemző. A helyzet azonban folyamatosan változik – teszi hozzá Virovácz Péter. Minél tovább marad 100 dollár fölött az olajár és 60 euró fölött a gázár, annál följebb tolódnak az inflációs prognózisok.
Majdnem minden fontos mutatóban rontott az előrejelzésein a jegybank. Hamarosan visszatérhet a 4 százalék fölötti áremelkedés, a céges beruházások még idén sem fogják segíteni a magyar gazdaságot. Bemutatta a Magyar Nemzeti Bank legújabb Inflációs jelentését.
A vártnál magasabb infláció, valamint az inflációs kockázatok miatt a korábbi jegybanki kamatcsökkentésekkel kapcsolatos várakozások elpárologtak. Az eurózóna központi bankja (EKB), az amerikai Federal Reserve és a brit Bank of England a kamatszintek tartásáról szóló döntéseket hoztak, a kockázatokat és bizonytalanságokat hangsúlyozva. Ezzel párhuzamosan a korábbiaknál magasabb állampapírhozamokat áraz a piac az európai országoknál hosszú távra. Mindez különösen kellemetlen Magyarország számára: az uniós túlzottdeficit-eljárás és a fenyegető hitelminősítések miatt a költségvetési hiány és az államadósság tovább aligha növelhető.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre előfizetőink, támogatóink nélkül. Ha tetszett az írásunk, oszd meg, hogy a világosság mindenkihez eljusson.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
