Harcolni kell az olcsó orosz energiáért – summázza az országgyűlési választás egyik állítólagos tétjét a kormánypárt kampánya. Az elsősorban Szijjártó Péter külgazdasági miniszter által terjesztett üzenet azonban hamisan cseng, amennyiben az olcsó orosz energia leginkább délibáb.
Az orosz Gazprommal 2021-ben kötött, 10 plusz 5 éves hosszú távú kontraktus titkos, ám a külkereskedelmi statisztikákból tudható, hogy árképzése a holland TTF gáztőzsde jegyzési árait követi mintegy két hónapos csúszással. A jegyzés pedig emelkedik: az iráni háború előtti szint kétszeresén jár már.
Március 18-án lépett életbe az orosz gáz behozatalát tiltó uniós jogszabály – a magyarhoz hasonló szerződések szerinti szállítások egy kivételszabálynak köszönhetően 2027 őszéig teljesíthetők. A magyar kormány az Európai Bíróságon igyekszik elérni a jogszabály megsemmisítését.
Magyarország Szlovéniát leszámítva összes szomszédjával rendelkezik vezetékes kapcsolattal – egyelőre, Szijjártó Péter és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszter március 19-én jelentették be, hogy a két ország egy 115 kilométeres vezetékkel összekapcsolja hálózatait. Mivel az orosz gáz Magyarország számára nem olcsó, és a hálózati kapcsolatoknak hála ellátásbiztonsági rizikó sem áll fenn, nehezen értelmezhető a Fidesz ragaszkodása a Gazpromhoz.
https://hvg.hu/360/20260318_iran-usa-haboru-kozel-kelet-atalakulas-izrael-szaud-arabia-donald-trump-hvg
Az orosz olaj pedig valóban olcsóbb, mint az Európában irányadó Brent keverék – köszönhetően az orosz nyersanyagot és annak kereskedelmét érintő nyugati szankcióknak és ársapkának. Utóbbi idén februárban hordónként 44 dollárra csökkent a korábbi 60 dollárról, de a csővezetékes szállításokra, tehát a Mol beszerzéseire továbbra sem vonatkozik.
Tulajdonképpen nem tudni, a Mol milyen áron szerezte be az elmúlt években a százhalombattai és a pozsonyi finomítójában feldolgozott nyersanyagot. Az olajmulti az üzleti jelentéseiben az Ural India nyugati partján érvényes áraival kalkulál, és ez alapján fizeti a Brent és az Ural árkülönbségére kivetett különadót is a magyar államnak. A Mol jelentései szerint az árkülönbözet 2024–2025-ben hordónként 2,2 és 4,4 dollár között mozgott.
Ahogy az iráni háború és a nyersanyag kereskedelmében kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása miatt a Brent ára felszökött, követte az Ural is a hordónként 100 dollár feletti tartományba. Ha a Brent ára magas marad, akkor az orosz olajé is itt ragad. A CNBC-nek nyilatkozó iparági vezetők szerint ha húsvétig nem nyílik meg a Hormuzi-szoros, akkor újabb meredek olajár-emelkedés várható.
Ha Horvátország meg is engedi a Molnak, hogy orosz olajat importáljon az Adria vezetéken, és ha Ukrajna április végére valóban helyreállítja a Barátság vezetéket, akkor sem lesz elérhető olyan olcsó olaj a finomítók számára, mint a háború előtt. Így szinte biztos, hogy az üzemanyagok ársapkája nem lesz fenntartható a mostani szinten. Különösen akkor, ha az állam továbbra is elvonja a Moltól az árkülönbségen keletkező nyereséget, ami – állítólag – a „rezsicsökkentést” finanszírozza. Bár a kormány/párt a kampányban egyfelől riogat, másrészt egyebek mellett az ársapkával igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy nincs olyan nagy vész, a helyzet kezelhető.
Közben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) útmutatót adott ki, amely szerint fontos volna a fogyasztás mérséklése – elsősorban a közlekedésben, mivel a világ olajfogyasztásának mintegy 45 százalékáért ez a szektor felelős. A lényeg: aki teheti, ne üljön autóba, dolgozzon otthonról, vegye igénybe a közösségi közlekedést.
Magyarországon a fogyasztók jelentős köre számára mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagárak hatása épp ellentétes. Ráadásul a kormány a „védett” árat a stratégiai készletek felszabadításával tartja fenn, ami meglehetősen önsorsrontó taktika, amíg az ország olajellátása még rövid távon is bizonytalan, a nyersanyag árának emelkedése ugyanakkor borítékolható.
Az energiaárak emelkedése hajtja az inflációt, mivel a magasabb szállítmányozási és alapanyagköltségek beépülnek az árakba. Első körben az energiaintenzív gazdasági ágazatokban. Az építőanyagok ára már áprilistól emelkedhet, termékkörtől függően 5–15 százalékos azonnali drágulás várható.
https://hvg.hu/ingatlan/20260324_irani-haboru-hormuzi-szoros-epitoanyagok-aremelkedes-mapei-szakemberhiany
A háború közvetlenül érinti a mezőgazdaságot, áttételesen az élelmiszerárakat. Nem csak az energiaköltségek miatt: a világ műtrágya-kereskedelmének harmada is a Hormuzi-szoroson megy keresztül. Magyarországon a helyzetet nehezíti, hogy a Nitrogénművek arra panaszkodik, hogy egy karbantartás és azt követően az engedélyek lassú kiadása miatt két hónapig állt a termelés, így nincs raktárkészlete. Öröm az ürömben, hogy különösen a nagyobb agrárvállalkozások már túl vannak a tavaszi vetést megelőző műtrágya-beszerzéseiken.
Az iráni háború, illetve a Barátság leállásának hatásai ma még nem érik el a hazai élelmiszerfeldolgozó vállalkozásokat – mondja a HVG-nek Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója. A háború elhúzódásával ugyanakkor minden nap növekszik annak a kockázata, hogy az élelmiszerek árára is hatással lesz a közel-keleti konfliktus és ismételten érdemi élelmiszerinflációval kell szembesülniük a fogyasztóknak mindegyik kontinensen. A szállításhoz kötődő költségek megemelkedése a „védett” áraknak köszönhetően nem történt meg. A hazai hatások egy részét a „védett” árak rövid távon kezelik: a mezőgazdasági termelés és közúti árufuvarozás üzemanyagköltségei így kiszámíthatóak. Ameddig a jelenlegi intézkedéscsomag fennáll, addig elviekben a hazai üzemanyagárak révén nem várható a fuvarozáshoz kötődő költségnövekedés az élelmiszerláncban. A megnövekvő műtrágyaárak növelik a növénytermesztési termékek előállítási költségét – figyelmeztet Vörös Attila.
Az is várható, hogy a műtrágyahasználat érdemben csökken, ami miatt viszont alacsonyabbak lesznek a terméseredmények, így csökken a terménykínálat és növekszik a termények, így elsősorban a gabonák ára. A gabonáknak pedig közvetlenül, a takarmányok miatt az állati eredetű termékek költségszerkezetében is meghatározó szerepük van.
https://hvg.hu/gazdasag/20260320_olajdragulas-trump-haboru-mutragyahiany-dragulas
Az élelmiszerárak emelkedésétől a kormány által bevezetett árrésstop nem védi meg a fogyasztókat – a korlátozás ugyanis csak a kiskereskedelmi árrésre vonatkozik. Így ha a nagykereskedelmi ár emelkedik, azt a kiskereskedők minden további nélkül beépíthetik a fogyasztói árakba. Amit a kiskereskedők alighanem meg is tesznek, az árrésstop és a forgalmukat terhelő különadó mellett nincs sok mozgásterük.
Az iráni háború elhúzódása esetén Magyarországra 2022–2024 után ismét kiemelkedően magas élelmiszer-infláció várhat.
Az inflációs helyzet egyelőre nem katasztrofális. Az ING Bank jelenlegi helyzet alapján számolt forgatókönyve 2026 átlagában 3,2 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulál, az év végén 4 százalék körüli inflációs csúccsal – mondja Virovácz Péter, a bank vezető közgazdásza. Az Erste Bank alap-előrejelzése hasonló, idénre éves átlagban 3,3 százalék – közölte lapunkkal Nyeste Orsolya vezető makroelemző. A helyzet azonban folyamatosan változik – teszi hozzá Virovácz Péter. Minél tovább marad 100 dollár fölött az olajár és 60 euró fölött a gázár, annál följebb tolódnak az inflációs prognózisok.
https://hvg.hu/gazdasag/20260326_mnb-inflacios-jelentes-inflacio-arak-dragulas-gdp-novekedes
A vártnál magasabb infláció, valamint az inflációs kockázatok miatt a korábbi jegybanki kamatcsökkentésekkel kapcsolatos várakozások elpárologtak. Az eurózóna központi bankja (EKB), az amerikai Federal Reserve és a brit Bank of England a kamatszintek tartásáról szóló döntéseket hoztak, a kockázatokat és bizonytalanságokat hangsúlyozva. Ezzel párhuzamosan a korábbiaknál magasabb állampapírhozamokat áraz a piac az európai országoknál hosszú távra. Mindez különösen kellemetlen Magyarország számára: az uniós túlzottdeficit-eljárás és a fenyegető hitelminősítések miatt a költségvetési hiány és az államadósság tovább aligha növelhető.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre előfizetőink, támogatóink nélkül. Ha tetszett az írásunk, oszd meg, hogy a világosság mindenkihez eljusson.
