A piaci környezet 2022 óta folyamatos kihívások előtt áll, nyugodtan lehet mondani, hogy hét szűk esztendőben járunk, ami nemcsak a gazdálkodói, de a banki finanszírozói, illetve a kockázatkezelői oldalra is igaz
– mondta az OTP szerdán tartott éves Agrár sajtóreggelijén Szabó István, a pénzintézet Agrárgazdasági értékesítési igazgatóságának vezetője. A rendezvényen az előadók vázolták a 2026 agrárpiaci kilátásait, valamint ismertették az Európai Unió Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretében elérhető támogatások helyzetét és az ezekhez kapcsolódó banki finanszírozási gyakorlatokat. Fontos az elején kiemelni: bár az Orbán-kormány miatt rengeteg uniós forrást befagyasztottak, az agrárpénzekre ez nem vonatkozik.
Szabó szerint a szűkös évek a finanszírozási oldalon nagyon látványosak, az elmúlt három évben az agrár-hitelállomány érdemben nem növekedett, jelenleg 1700 milliárd forintot tesz ki. Ami kis növekedés tetten érhető, azt elsősorban az élelmiszer-ágazat hitelnövekedése hozta, míg eközben az agrár-hitelállomány folyamatosan erodálódott.
Most viszont 1207 milliárd forint értékű támogatói okirat van kint a gazdatársadalomban, ez 2319 milliárd forint összértékű beruházások megvalósítását prognosztizálja a következő 1-2-3 évben.
A szakértő előadása szerint van is honnan feltápászkodni, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2022 harmadik negyedévétől „0 alatti tartományban vannak a beruházási számok”. Szabó azt is hozzátette: mivel a beruházások lassabban valósulnak meg, az érdemi hitelboom majd 2027-ben vagy '28-ban jelenhet meg.
Ezt meglovagolva az OTP Agrár 2030-ra jelentősen növelni akarja a piaci részesedését a hitelezésben, mégpedig két pillér segítségével. Az egyik a KAP ST finanszírozási lehetőségeinek minél nagyobb arányú kihasználása, a másik pedig Szabó elmondása szerint akár egy a 21. század digitalizációs eszközeit és a mesterséges intelligenciát is kihasználó agro-Revolut bevezetése – de utóbbi még a jövő zenéje.
A Tisza-kormány felelőssége
Romló nemzetközi környezetről és energiapiaci bizonytalanságokról beszélt az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának vezérigazgató-helyettese. Wolf László azt mondta, ez rányomja a bélyegét a pénzintézet várakozásaira is: ők a leköszönő kormány idei 1,7 százalékos GDP-növekedéséhez képest csak 1,5 százalékosat várnak. Főleg az első negyedév, félév lesz visszafogott, az igazi fellendülést az OTP GDP tekintetében is majd 2027-re várja.
Jövő év végére 4-4,5 százalékos kamatszintet tartanak reálisnak – most ez 6,25 százalékos –, ami ösztönzően hat majd a beruházásokra, folytatta Wolf, aki szerint erre nyilván az is hat majd, hogy a Tisza-kormány már kihirdette: szeretné Magyarországot bevinni az euróövezetbe. A szakember szerint az, hogy kimondták, hogy 2030-ra megteremtik a közös fizetőeszköz bevezetésének feltételeit, egyben elköteleződést is jelent a makro-egyensúlyt előtérbe helyező politikára. A tőkepiacok Wolf szerint már be is árazták a magyarországi kamatcsökkenést, mivel a hosszú távú állampapírok hozama 6 százalék körülire esett.
Wolf úgy véli, a 360-380 forintos euróárfolyam stabilnak tűnik, szerinte ennél nagyobb forinterősödést nem érdemes erőltetni az agrárexport miatt, mert a további erősödést magas kamatokkal lehet elérni, aminek viszont a növekedés fizeti meg az árát.
Bár a leköszönő Orbán-kormány óriási költségvetési hiányt hagyott örökül, Wolf nem számít nagy megszorító csomagra a majdani Magyar-kormánytól, szerinte óvatos, lassú, fokozatos hiánycsökkentés jöhet.
Kiemelte: ennyi mindenképp kell, mert ha a hitelminősítők nem látnak elkötelezettséget a hiánycsökkentés felé, akkor leértékelik az országot, aminek súlyosak lennének a következményei. Kisebb kamatköltségek, növekvő fogyasztás és talán növekvő tőkebeáramlás – ebben bízik Wolf a Tisza-kormányzás alatt. Ezen túl pedig állami kiadásokban jelentős megtakarításokra számít, főleg a közbeszerzések oldaláról, ő itt informálisan már ezermilliárd forint fölötti potenciális megtakarításokról hallott.
Wolf ezen túl bízik a befagyasztott uniós források hazahozatalában is, ezek beáramlása óriási hiteligényt támaszt majd, hiszen, ha a támogatásokkal elindulnak a beruházások, azokhoz társfinanszírozás is kell majd.
Többéves csúszások
Egy nagyberuházáshoz 3-4-5 év is kellhet, akár örökségvédelmi feltárás, akár közbeszerzési kényszer miatt is csúszhatnak a projektek – sokan a tavaly nyáron megkapott okiratokkal még most sem indították el a fejlesztéseiket
– mondta Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. pályázati tanácsadócég ügyvezető igazgatója.
Maguk a támogatói okiratok is csúszhatnak, emögött ugyanakkor már az áll, hogy példátlanul leterhelt a Magyar Államkincstár. Egyes szektorok bizonytalanságai is lassítják a beruházásokat, a tejágazatban például nőnek a megtérülési idők, a gazdák pedig ezért tétováznak.
Vulcz felhívta a figyelmet, hogy az uniós költségvetési ciklus ugyan 2027-ben zárul, de szabály szerint a pénzeit még 2029-ig le lehet hívni, utána viszont elvesznek a források. Mindössze nettó három év van a beruházások kivitelezésére, fel kell hát pörögni.
https://hvg.hu/eurologus/20260428_europai-parlament-unios-koltsegvetes-ep2026
Az ügyvezető igazgató egyébként úgy vélte, az egykori egységes kifizetési ügynökség sokkal hatékonyabban tudott működni, érdemes lenne elgondolkodnia a következő kormánynak a visszaállításán, mivel a mostani rendszer kissé szétforgácsolódott, és ez is lassíthatja a hitelezési folyamatokat.
Gyorsultak a kifizetések
Bár a beruházások csúsznak, a kifizetések az elmúlt egy évben begyorsultak. Erről már Tóth Péter Miklós, a Magyar Államkincstár Nemzeti Kifizető Ügynökségének elnökhelyettese számolt be. Elmondása szerint 2025 májusától mostanáig 1509 milliárd forint kifizetésről intézkedtek agrártámogatás és vidékfejlesztés területén, 2024-ben ez csak 1312 milliárd volt.
Azt mondta, a 2025-ös kérelmek végkifizetését március elején elkezdték, a hónap végére szinte teljesítették is. 830 milliárdot fizettek ki, egy évvel korábban ez az összeg 550 milliárd volt. A végkifizetések intézésének határideje egyébként a benyújtást követő év június 30-a. Tóth szerint jellemzően 150-155 ezer gazda nyújt be egységes kérelmet, idén április közepétől június közepéig tehetik ezt meg. Idén is kb. 150-155 ezer kérelemre számít, és arra, hogy kb. 5 millió hektár termőterületet érintenek majd a beadott egységes kérelmek.
Megtépázott környezet
Az agrárszektorban, különösen a kisebb vállalkozásoknál megtépázódott a korábbi évek biztonságos környezete, mondta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.
Ők nemcsak szigorúan vett agrárhiteleket, hanem például élelmiszeripari hiteleket is kezelnek. Herczegh elmondása szerint az AVHGA 640 milliárd forint hitel/bankgaranciára vállal kezességet.
A KAP ST pályázatokról azt mondta, azok most érnek abba a fázisba, amikor a garancia előtérbe kerül, így idén növekszik meg az AVHGA szerepe. Az idei felpörgés pedig átnyúlik majd 2027-be is.
Nyitókép: Reviczky Zsolt
