Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Komoly szerkezetváltással kell modernizálni a magyar ipart, de ez nem azt jelenti, hogy a már bevált dolgokat ki kéne dobni. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a magyar emberek megértsék: az elmúlt rendszer sulykolásával szemben nem az állam feladata, hogy megoldja minden problémájukat, hangzott el a HVG New World Talks konferenciájának iparpolitikai kerekasztal-beszélgetésén.
Trendfordulót jelent a hosszas kínszenvedés után az, hogy márciusban éves összevetésben 6,7 százalékkal nőtt az ipari termelés?
Nem.
Röviden így foglalható össze a HVG New World Talks konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén kialakult álláspont, melyet Lakatos Péter MGYOSZ-elnök, a Videoton társ-vezérigazgatója, Keszte Róbert, az Aumovio Hungary országigazgatója és Bárány Péter, a Master Good ügyvezető igazgatója fogalmazott meg más-más szavakkal.
Bárány arra mutatott rá, hogy a szép adatra nagyban hatott a debreceni BMW-gyár felpörgése, ami ezért némileg torzíthatja az összképet. Keszte megfogalmazása szerint a fundamentumok alapján továbbra sem lehetünk nagyon optimisták, Lakatos pedig azt mondta, az iráni háború kitörése óta már 17 trendfordulóról olvasott, ami szerinte szintén óvatosságra int.
https://hvg.hu/gazdasag/20260514_hvg-new-world-talks-egyensuly-intezet-kozak-akos-gazdasagpolitika
A kerekasztal a friss adat kommentálásán túl arra kereste a választ, hogy milyen iparágainkban van a legnagyobb növekedési potenciál, és mi az, ami sürgős reformra szorul, ha nem akarunk leszakadni.
A magyar ipar jelenlegi állapotáról szólva Keszte azt mondta, a jó hír az, hogy elsősorban a nagyvállalatoknál jelentős a kapacitás, vagyis, ha beindul az európai ipar, ezt egyből ki tudjuk használni, kapacitásbővítéssel nem kell már foglalkozni. A rossz hír viszont az, hogy az európai piac jelenleg nagyon nincs jó állapotban. A kkv-k versenyképessége pedig alapvető gond, amivel nagyon gyorsan kezdeni kell valamit, hogy ne csak a nagyoktól függjön a teljesítmény – tette hozzá.

Bárány szerint nagy probléma, hogy lassultak a beruházások és a fejlesztések, a kkv-szektor például magától nem fejlesztett, mert sokan úgy gondolkodnak, csak akkor teszik, ha kapnak támogatást. Nem kaptak, így nem fejlesztettek, ezért pedig lemaradtak a vetélytársaiktól.
Lakatos szerint kereslethiányos a magyar gazdaság, az európai piac pedig bénult állapotban van, részben a kínai import miatt. A hazai fogyasztás és üzleti bizalom alacsonyon szinten áll,
és a meglévő tudás sem elegendő a magyar gazdaságban ahhoz, hogy benne legyen a kilövés lehetősége ebben a nem túl dinamikus piacon.
Elaprózódott a kkv-szektor, sokkal több erősebb cég kéne, és nem tudunk függetlenedni a nemzetközi ellátási lánctól egy ekkora hazai piaccal, sorolta a gondokat Lakatos.

A kérdésre, hogy a járműipar, a gyógyszeripar vagy az akkumulátorgyártás nő majd a közeljövőben a legdinamikusabban, Bárány azt felelte, a járműgyártás nagyobb szeletét adja az iparnak, mint a gyógyszergyártás, és ez középtávon meg is marad. De a jármű-elektrifikáció lassulni fog, az akkugyártás nem fog akkorát nőni, mint azt 5-10 évvel ezelőtt vártuk.
Keszte szerint az autógyártásban nagy a növekedési potenciál – a BYD-gyár sem termel még, de hamarosan fog –, az akkugyártásban pedig a nagyon alacsony bázishoz képest biztosan lesz értelmezhető növekedés. A gyógyszeripar viszont magas bázisról indul, a Richter nem túl fényes negyedéves jelentése ellenére továbbra is nagy benne a potenciál. Hadiiparról nem volt szó, mutatott rá, itt nagyon sok pénzt fognak elkölteni Európában is, a kereslet már most nagy, a kínálat pedig ki fog épülni. AI, digitalizáció – ha nagyot akarunk dobni, akkor erre mindenképpen koncentrálni kell, mondta még el Keszte.
Lakatos a járműiparban rejlő potenciált értékelte a legnagyobbra, azt mondta, attól még, hogy nem annyi e-autó lesz, mint hittük, autó még „bazi sok” lesz, robbanómotoros és hibrid is, így az akkugyártás biztosan nagy növekedés előtt áll. De minderre borzasztó nagy befolyása lesz a világeseményeknek, utalt a Hormuzi-szorosra.
A már meglévő ipari berendezkedésünket elővéve Keszte azt mondta, a közmondásos összeszerelőüzem-létünk nem kell, hogy negatív fogalom legyen, az összeszerelésnek meg kell maradnia, ez lehet az innováció alapja is.
A SpaceX összeszerelő üzemének lenni például nem lenne ciki
– értett egyet vele Lakatos, aki azt is kiemelte, már a külföldi tőkebefektetésekkel kapcsolatban: fontos, hogy az ide betelepülő cégek ne csak gyárak legyenek, hanem tényleg cégek, vagyis a magasabb beosztású sávokban is erősödjön a munkaerőpiac, illetve a munkaerőpiaci kereslet.
A munkaerőpiacról szólva Bárány úgy vélte, mennyiségi és minőségi deficit is van, és mindezt azzal kötötte össze, hogy a magyar felsőoktatás szerinte bizonyos területeken nem évekkel, hanem évtizedekkel van elmaradva. „Az agráregyetemen nem azt kéne tanítani, hogy milyen összetevői voltak egy évtizedekkel ezelőtt használt növényvédő szernek, hanem azt, hogy milyen összetevők lesznek a jövő szereinek” – mondta. A munkaerőpiac kínálata évi 1 százalékkal csökken az elöregedés miatt, ezt AI-val, robotokkal most csak enyhíteni lehet, kiváltani nem. Amíg ez meg nem történik, addig viszont kellenek vendégmunkások is, tért át a következő témára.

Keszte szerint a magyar gazdaság és társadalom jelen állapotában nem jó döntés, ha nem engedjük be a harmadik országbeli munkavállalókat. Azt mondta,
az iskolarendszer tényleg a jövőre készítse fel a gyereket, ne a bemagolás legyen az alapja, mert a gyerekek nem a magyar, hanem a kínai, koreai valósággal versenyeznek.
Hogy optimisták vagy pesszimisták-e a következő évtizeddel kapcsolatban, arra Lakatos azt felelte, Magyarország relatív pozícióját illetően optimista, mert alacsony bázisról indulunk – elfogadottságban is –, Európával kapcsolatban viszont komolyak az aggályai: szerinte az öreg kontinensben több van, mint amit jelenleg mutat.
A Tisza-kormánynak azt üzente, csak akkor hozzon politikai döntést az iparral kapcsolatban, ha két hasonló súlyú megoldás között kell választani, de
amikor nagy a tét, akkor a politika aludjon, hagyja a józan észt dolgozni.
Mikor legyek optimista, ha nem most, mondta Keszte, hiszen most van itthon olyan lelkesedés, várakozás, ami alapot ad a szükséges társadalmi-gazdasági változások beindítására. És mi az az egy döntés, amit meg kell hozni az ipar jövője érdekében? Higgyünk a verseny szabadságában és erősítő erejében, mondta.
Bárány szerint ha Európa magához tér, akkor tudunk profitálni, már ha addigra fejlesztünk is, mert a lehetőségeink adottak. Amit mindenképp meg kéne tenni: kommunikálni kell az emberekkel, és képezni őket arra, hogy az államnak nem az a feladata, hogy az emberek minden problémáját megoldja. Azt is elmondta, hogy ársapkák nem előremutató dolgok, illetve szembesíteni kell az embereket azzal, hogy ha nem kötnek biztosítást, és leég a házuk, az államnak nem feladata, hogy újraépítse.
https://hvg.hu/360/20260514_uzemanyag-benzin-gazolaj-regio-mol-arsapka-vedett-ar-korlatozas
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.