Nagyjából 125 milliárd forintot fizethetnének be vagyonadóként a 100 leggazdagabb magyar legfrissebb, 2026-os listájának tagjai, ha mindegyikük vagyonát 1 százalékos adóval terhelnék. Ebből kiindulva számolt a GKI, mennyi esély van arra, hogy a kormány által várt 300-600 milliárd forintot be tudnák szedni vagyonadóként.
A 100 leggazdagabb magyar kiadvány az ország legláthatóbb vagyonait méri – emlékeztet az elemzés. Ugyanakkor a lista csak a publikusan becsülhető és becsült vagyonokat tartalmazza: cégalapú értékeléseket, ismert befektetéseket, ingatlanokat. A tényleges magánvagyon-állomány ennél jóval szélesebb.
Az, hogy sikerülhet-e valóra váltani a kormány pénzügyi célját, nagyrészt azon múlik, hogy amikor majd elkészül a törvényjavaslat róla, abban pontosan mi számít majd vagyonnak.
Ha a legvagyonosabbak számára a nem tőzsdei részvények és egyéb tulajdonosi részesedések is az adóalap részévé válnak, akkor 1 százalékos kulccsal 250 milliárd forint adóbevétel elérése nem irreális. Ha pedig emellé bekerülnek a vagyonadó hatálya alá az ingatlanok, termőföldek is, akkor az már egy óvatosabb becslés szerint is 370 milliárd forint környékéig küldheti az összbevételt. Azért számít ez óvatos saccolásnak, mert ez akkor jönne ki, ha a nem pénzügyi eszközök 5 százalékát adóztatnák meg, de a vagyonok erőteljes koncentrációja miatt valószínűleg ennél nagyobb része lenne a vagyonadó tárgya.
Ha az adóalap széles, például a cégrészesedések is bekerülnek, és a kivételek száma csekély, akkor a kormány által várt bevétel reális.
De a nem tőzsdei cégek esetében döntő kérdés a cégértékelés módszertana: könyv szerinti értéken, hozamalapú módszerrel vagy piaci összehasonlító áron számolva ugyanazon vállalat értéke a könyv szerinti érték többszöröse lehet az egyes módszerek alapján. Ez nem technikai részletkérdés, hanem az adóalap nagyságát alapvetően meghatározó döntés, amelyet a törvénytervezetnek egyértelműen rögzítenie kell – írja a GKI.
