Több fontos adatsort publikált a héten az Eurostat. Ezek közül az egyik, a tényleges fogyasztást, ezen keresztül a szegénységet és jólétet mérő 2025-re vonatkozó statisztika, amely szerint Magyarország az utolsó helyen áll Lettországgal holtversenyben.
Egy másik adatsorból pedig az derül ki, hogy az idei első negyedévben hogyan alakult az egy órára jutó munkaerőköltség. Utóbbi rangsorban az első hely Magyarországé.
https://hvg.hu/gazdasag/20260617_szegenyseg-fogyasztas-eurostat-gdp
A munkaerőköltség ugyanis az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest több mint 16 százalékkal emelkedett Magyarországon. Ez messze a legmagasabb érték az Európai Unión belül. Emellett csak Bulgária ért el két számjegyű növekedés, ott 12 százalékkal nőtt a munkaerőköltség. A harmadik pedig Horvátország 9 százalékos emelkedéssel.
A kiugró magyar eredmény hátterében az év eleji fegyverpénz, azaz honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak járó hathavi extra fizetés áll.
https://hvg.hu/gazdasag/20260331_2026-januar-ksh-atlagkereset-fegyverpenz-median
Ez abból látszik, hogy az eurostatos adatok szerint az üzleti szektorban csak 8 százalékkal nőtt a munkaerőköltség, míg a nem üzleti, vagyis a költségvetési és nonprofit ágazatban majdnem 40 százalékos volt a növekedés. A magyar üzleti szférában bekövetkezett 8 százalékos emelkedés szintén magasnak számít az EU-s mezőnyben. Bulgáriában 12,8, Horvátországban 10,8, Litvániában 8,1 százalékkal nőtt az egy órára jutó munkaerőköltség. A régiós országok közül Lengyelországban, Csehországban és Romániában 5,8-7,7 százalékos volt a növekedés.
Az emelkedő munkaerőköltség a fizetések emelkedése szempontjából kedvező, ugyanakkor a versenyképességet nézve nem olyan jó, pláne, ha bérek emelkedése nem párosul a termelékenység bővülésével. Arról, hogy a termelékenység szempontjából Magyarország gyengén szerepel, itt írtunk bővebben.
https://hvg.hu/gazdasag/20260614_munka-termelekenyseg-kormany-roman-lengyel-tisza
