Itt az Eurostat friss számai: az EU legszegényebb állama volt 2025-ben Magyarország
Visszacsúsztunk az EU utolsó helyére az egyik legfontosabb szegénységi statisztikában.
Több fontos adatsort publikált a héten az Eurostat. Ezek közül az egyik, a tényleges fogyasztást, ezen keresztül a szegénységet és jólétet mérő 2025-re vonatkozó statisztika, amely szerint Magyarország az utolsó helyen áll Lettországgal holtversenyben.
Egy másik adatsorból pedig az derül ki, hogy az idei első negyedévben hogyan alakult az egy órára jutó munkaerőköltség. Utóbbi rangsorban az első hely Magyarországé.
A munkaerőköltség ugyanis az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest több mint 16 százalékkal emelkedett Magyarországon. Ez messze a legmagasabb érték az Európai Unión belül. Emellett csak Bulgária ért el két számjegyű növekedés, ott 12 százalékkal nőtt a munkaerőköltség. A harmadik pedig Horvátország 9 százalékos emelkedéssel.
A kiugró magyar eredmény hátterében az év eleji fegyverpénz, azaz honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak járó hathavi extra fizetés áll.
A kormány 26 százalékos bérnövekedéssel dicsekszik, de egy fontos tényt elhallgat
420 ezer forintnál kevesebbet keresett a magyarok fele januárban, a KSH által közzétett nyers adatokat viszont jelentősen eltorzította a rend- és honvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze. Enélkül mindössze 8 százalékkal nőtt 2025 januárjához képest a magyarok átlagbére.
Ez abból látszik, hogy az eurostatos adatok szerint az üzleti szektorban csak 8 százalékkal nőtt a munkaerőköltség, míg a nem üzleti, vagyis a költségvetési és nonprofit ágazatban majdnem 40 százalékos volt a növekedés. A magyar üzleti szférában bekövetkezett 8 százalékos emelkedés szintén magasnak számít az EU-s mezőnyben. Bulgáriában 12,8, Horvátországban 10,8, Litvániában 8,1 százalékkal nőtt az egy órára jutó munkaerőköltség. A régiós országok közül Lengyelországban, Csehországban és Romániában 5,8-7,7 százalékos volt a növekedés.
Az emelkedő munkaerőköltség a fizetések emelkedése szempontjából kedvező, ugyanakkor a versenyképességet nézve nem olyan jó, pláne, ha bérek emelkedése nem párosul a termelékenység bővülésével. Arról, hogy a termelékenység szempontjából Magyarország gyengén szerepel, itt írtunk bővebben.
A Tisza-kormány pezsgőt bontana, ha a román vagy a lengyel példát sikerül lemásolni
A lengyelek és a románok óránként másfélszer hatékonyabbak, mint 16 évvel ezelőtt. Magyarországon azonban csak 21 százalékot sikerült javítani.
