Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön bejelentette, hogy egy új vasúti beruházás előkészítésére kötöttek tervezési szerződést a balatoni vasútvonal Szabadbattyán–Lepsény-szakaszának fejlesztésére.
A beruházás célja, hogy itt is két vágányon, 160 kilométer/órás sebességgel lehessen haladni.
Az elmúlt majdnem húsz évben a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek. Ezekből a projektekből azonban kimaradt a Székesfehérvár és Balaton közötti szakasz. „Ennek a pótlása indulhat el most végre” – közölte a tárcavezető.
A beruházás során egy második vágányt készítenek elő Szabadbattyán és Lepsény között, és akadálymentes peronok tervei is elkészülnek a Polgárdi-Tekerespuszta megállóhelyen és a Kiscséripuszta állomáson.
A miniszter szerint ugyanakkor az igazi nyereség az lesz, hogy a kétvágányú pályán stabilabb lehet a menetrend, valamelyest nő a pályakapacitás is, több vonat közlekedhet Siófokra, hiszen összességében rövidebb lesz a zavarérzékeny, egyvágányú pályaszakasz, ez ugyanis ma a kapacitás legfőbb korlátja a balatoni vonalon.
A balatonakarattyai megálló
HVG / Cabrera Martin
Mindez azt is jelenti, hogy valójában nem teljesen a Balatonig lesz kétvágányos a közlekedés, mindenesetre kevesebb mint felére, 14 kilométerre (a Lepsény–Szabadisóstó-szakaszra) rövidülne az egyvágányos, úgymond „sebezhető” pályaszakasz hossza.
A projekt része lesz az ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is Székesfehérvár és Lepsény között, ez ugyanis feltétele a 160 kilométer/órás sebességnek. Önmagában ezen a szakaszon csak pár perc időnyereség érhető el az emelt sebességgel, de ha Nagytéténytől Lepsényig szinte végig 160-nal közlekedhetnek majd a vonatok, az már érdemi menetidő-csökkenést eredményez – fogalmazott Vitézy.
A kormány balatoni vasútfejlesztési terve
KBM
Beszélt arról is, hogy rövidesen megkezdik egy rövid, új vasúti átkötés előkészítését Lepsénytől Balatonakarattya felé, így a Balaton északi partja is érezhetően gyorsabban lesz elérhető, mint a mostani, csupán 80 kilométer/órával járható, kanyargós nyomvonalon.
Így az északi és déli partra tartó vonatok közösen használhatják a 160 km/h sebességre tervezett új pályát majd Lepsényig, ami lényegesen lerövidíti majd a déli és északi part közötti vasúti utazások időigényét is, hiszen Lepsénynél a Balaton mellett jön létre kapcsolat a két part vonatai között.
A tárcavezető ezt követően kritikával illette elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte „hatalmi alapon olyan központosításba kezdett, amely végül teljesen lebénította a közlekedési cégeket, és nemhogy a fejlesztésre, de már a meglévő infrastruktúra működtetésére is alig voltak képesek”.
Vitézy miniszterként legfontosabb feladatának tekinti az önállóan is fejleszteni akaró és képes állami közlekedési vállalatok visszaépítését, amelynek a fenti projekt az első lépése, mivel a vonatkozó tervezési közbeszerzést a MÁV Pályaműködtetési Zrt. írta ki.
A tendert megnyerő Ring Mérnökirodának 1,474 milliárd forint értékben komplex tervezési feladatot kell elvégeznie: a döntés-előkészítő tanulmánytól és a környezeti hatásvizsgálattól kezdve egészen a kiviteli tervek elkészítéséig és az engedélyeztetésig kell eljuttatnia a beruházást.
Vitézy szerint egy ilyen beruházás átlagosan 7 évet vesz igénybe a tervezéstől az átadásig, azonban úgy véli: „Sok jó projektet kell megtervezni, előkészíteni, hogy utána legyen mit megvalósítani”. Lázár János ezzel szemben szinte minden vasúti előkészítést félbehagyott, leállított, amit az új kormány most újraindít.
