Kétszáznál is több budapesti belvárosi lakásra vagy társasházi közös tulajdonra jegyeztetett volna be elővásárlási jogot a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztálya, arra hivatkozva, hogy azok világörökségi helyszínen fekszenek – írja a szerdai Népszava.

Egy tavaly elfogadott törvény értelmében az ilyen területen fekvő vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, az állam pedig eldönti, hogy kíván-e élni ezzel a joggal vagy sem.

A lap birtokába került okirat szerint a XI. kerületi földhivatal idén március végén arra hivatkozva utasította vissza az állam elővásárlási jogának bejegyzését, hogy az érintett ingatlanokban laknak, vagy társasházi közös tulajdont képeznek. A felsorolás szerint I. kerületi ingatlanokat tartalmazott a "kívánságlista", vagyis a Vár, a Gellérthegy, Krisztinaváros, a Tabán és a Víziváros egy részén elhelyezkedő lakásokat érintette a kérelem.

A Népszava korábbi cikke szerint Tokaj-Hegyalján több száz pincetulajdonos kapott értesítést arról, hogy a világörökségről szóló 2011-es törvény alapján az ingatlanukra bejegyezték a magyar állam elővásárlási jogát. Sokan ezt az ötvenes évek "rekvirálásához" hasonlították ezt.

A lapnak később nyilatkozott Latorcai Csaba a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, aki szerint elővásárlási jogot sem házra, sem termőföldre, sem szőlőre nem jegyeztetnek be. Közölte: január elsején lépett életbe a törvény, azóta több, mint száz adásvétel történt a világörökségi területeken, de az állam egyszer sem élt elővásárlási jogával.

A G7 gazdasági hírportál viszont érdekes összefüggéseket elemzett az elővásárlási jogbejegyzéssel kapcsolatban, még a választás előtt. A hírportálnak nyilatkozó szakemberek gyanúja szerint a "világörökségi védelem" címszó alatt akár óriási profittal is értékesíthetik bizonyos körök a korábban vásárolt ingatlanaikat.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő emiatt közérdekű adatigényléssel fordult a különböző tárcákhoz, önkormányzatokhoz, és a válaszokból kiderült: eddig 51, főleg értékes világörökségi ingatlant kívánt eladni a tulajdonosuk, és jelezte ezt az államnak. Eddig egy esetben tudni konkréten, hogy az állam élni kívánt elővásárlási jogával: 8,2 millió euróért, azaz több mint 2,5 milliárd forintért megvenné a volt Malév-székházat.