Versenyfutás az ideális munkatársért – Ideje beszállni?

Markáns új trendek körvonalazódnak a mesterséges intelligencia (MI) iparágban. Ezek közül itt most egyre hívjuk fel a figyelmet: az előrejelzések szerint a jelenleg széles körben elérhető, korlátozott képességekkel rendelkező chatbotokat jóval fejlettebb megoldások, MI-ügynökök (artificial intelligence agent) váltják.

Ügynök, az ideális munkatárs

Az MI-ügynökök már nem csak egyszerű kérdésekre válaszolnak majd, esetleg tartalmat generálnak, hanem összetett feladatok ellátására alkalmasak, önműködő, célorientált megoldások lesznek. Elég egy problémát és egy elvárt kimenetet megadni, ezt részekre bontják és a saját utasításaik (promtjaik) alapján meg is oldják.

A fogalom már elterjed, szinte minden technológiai óriás aktív ezen a területen, és a nagy nyelvi modellek képességei egyre kifinomultabbak. Az OpenAI számítógép-használó ügynököt vet be az önálló böngészésre (CUA), Google Project Jarvis néven bemutatott terméke az online kutatásokban alkalmazható például. Ezek a megoldások ugyanakkor még kezdeti fázisban vannak, a területen azonban robbanásszerű fejlődés várható.

A vállalati szoftveralkalmazások 33 százaléka tartalmaz 2028-ra MI-ügynököt a 2024-es egy százalékkal szemben a Gartner piackutató cég 2025-ös előrejelzése szerint. Ezek a rendszerek a napi döntések 15 százalékát önállóan hozzák már meg ebben az időben a 2024-es nulla aránnyal szemben. 

A Deloitte tanácsadó prognózisa alapján 2025 végére a mesterséges intelligenciát már használó vállalatok 25 százaléka készen áll majd arra, hogy MI-ügynököket alkalmazzon. A cég szerint ez a szám 2027-re várhatóan 50 százalékra nő. Gyorsan terjedhet az ideális munkaerő, amely nem alszik, nem fárad, arra koncentrál, hogy minél hatékonyabban és pontosabban oldja meg a feladatokat.

Elemzések sorát lehetne itt a témában idézni, az arányokban vannak eltérések, az irányban nincs: a technológia kilép a kísérletezés terepéről, a szerepe a mindennapi üzleti folyamatokba tevődik át. A várakozások szerint a legnagyobb áttörés az ügyfélkezelésben, az ellátási lánc menedzsmentben és az adatelemzésben lehet.

A felkészülést halogatni nem érdemes. A technológia rekord sebességgel fejlődik, aminek érzékeltetésére csak egy kiragadott adat: a ChatGPT heti felhasználóinak a száma a világon bő két év alatt lépte át a 300 milliót. (Az internet ezt a használati szintet indulása után egy évtizeddel, a 2000-es évek elején érte el.) A chatbot fejlesztője, az OpenAI február elején már arról számolt be, hogy a heti felhasználók száma 400 millió, ami egy hónap alatt 33 százalékos növekedést jelent.

Felkészülni – Hogyan?

Az, hogy milyen ütemben érkeznek olyan fejlesztések, amelyek a vállalatok szélesebb rétegei számára is elérhetővé vállnak, és mennyire váltják majd be azokat az ígéreteket, amelyek az előrejelzésekben szerepelnek, egyelőre nyitott kérdés – teljes mértékben szinte biztosan nem. A felkészülést azonban a lehetőségekhez mérten célszerű elkezdeni.                                    

Ehhez a cégvezetőknek a személyes ismereteinek bővítése mellett elengedhetetlen vállalkozásuk innovációs képességének az erősítése annak érdekében, hogy a cég alkalmazkodni tudjon a rendkívül gyors átalakuláshoz. A MI használat már elsősorban üzleti és nem technológiai kérdés – ahogy arra a McKinsey január végén megjelent tanulmánya rámutat.  Mivel pedig a mesterséges intelligencia modellek teljesítménye a feldolgozott adatok minőségétől függ, elengedhetetlen a fejlett adatkezelési rendszerek bevezetése is.

A hazai vállalkozásokat segíthetik ebben az innovációs tevékenység fejlesztésére igényelhető támogatások. Ilyenből több is található a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) kiírásai között. Az aktuális lehetőségekről az innen elérhető, folyamatosan frissülő táblázatból lehet tájékozódni. Ezek között számos a kutatás-fejlesztési projekteket érintő elem van, igényelhető támogatás új szoftver termékre vagy szolgáltatásra, infokommunikációs-technológia (IKT) szolgáltatásra, illetve adatfeldolgozási szolgáltatásra, illetve ilyenek bevezetésére.

Februártól hatályosak az európai szabályozás egyes előírásai

Az Európai Unióban 2023 nyarán fogadták el a területet szabályozó AI Act rendeletet, ami tavaly augusztus 1-jén lépett hatályba. A rendelkezések bevezetése két év alatt fokozatosan történik meg – a szabályozás gyakorlatba átültetése tehát egy hosszabb folyamat, de van már olyan előírás, amely hatályos. (Ezekről részletesen innen lehet tájékozódni).

Idén februártól érvénybe lépett az elfogadhatatlan kockázatúnak minősített tevékenységek tiltása. Ilyenek a tudat alatt ható, manipulatív rendszerek, a személyek sebezhetőségét kihasználó és a biometrikus adat alapján kategorizáló rendszerek. Azok a vállalkozások, amelyek ilyen rendszert használnak, a GDPR adatvédelmi szankciókhoz hasonló (rendkívül magas) bírságra számíthatnak. Ennek összege a 35 millió eurót vagy a globális éves bevétel 7 százalékát is elérheti.

Az egyéb előírásokat illetően kevés a konkrétum, a következő hónapokban azonban gyors változások jöhetnek. Februárban Palkovics Lászlót, a korábbi Technológiai és Ipari Minisztert a mesterséges intelligenciáért felelől kormánybiztosnak nevezték ki, aki egy március eleji konferencián a következő 8-10 hónapban gyors előrelépést ígért a területen.