Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A város tavaly nyílt tervpályázatot írt ki egy új, zöldmezős lakóterület, a Pollack-negyed kialakítására. A nyolcvanas években épült lakótelep és a kertvárosi övezet határán egy körülbelül négyszáz lakásos lakónegyed megépítését tervezik. Ilyen léptékű fejlesztés nem sok volt Magyarországon. Mivel alapvetően a település határain belül lehet csak építkezni, a város nem elterül majd, hanem a meglévő városhatáron belül korszerűsödik. Ez a koncepció pedig az árak szinten tartását, folyamatos emelkedését is biztosítja.
Paks nincs igazi történeti városmag, szüksége van tehát az átgondolt fejlesztésre. 8-10 ezer munkavállalót és családjukat kell befogadniuk a közeljövőben, akik közül ki végleg, ki csak átmenetileg, az atomerőmű bővítésének idejére települ majd oda. Így a lakosság száma 30 ezer fölé emelkedhet. Az önkormányzati és közszolgáltatási intézmények mellett – a városnak például csak egy "esztékája" van – a lakáspiac is fejlesztésre szorul.
Az építési szabályzatot módosították, kompromisszumos megoldást kötve a fejlesztők és a lakosság között. A bontásra ítélt házak, összevont telkek helyére például csak 3-4 lakásos társasházakat engednek építeni, remélve, hogy elkerülik a túlzott urbanizációt. A újlakás-projekteket egyébként főleg helyi vállalkozók indították; az egyik belvárosi telek – amelynek tervezett beépítése jókora kampányt váltott ki a társasházépítések ellen – például ugyan a budapesti PPI Ingatlanfejlesztő Kft. nevén van, ám a háttérben Péri László paksi építőanyag-kereskedő áll.
„Pakson évente 2-300 lakás vagy családi ház kel el. Megfigyelhető volt azonban, hogy az ingatlanforgalom a gazdasági válság éveiben is stabil maradt. Egyelőre inkább csak a helyiek vásárolnak befektetési szándékkal” – mondja Görög Zoltán. Az OTP Ingatlanpont városi irodájának vezetője szerint Pakson most hasonló a helyzet, mint Kecskeméten volt a Mercedes-gyár megnyitásakor.
Az árak dinamikusan nőnek: 2013-ban még 177 ezer forintos átlagos négyzetméterárat regisztráltak Pakson, amely 2017-re már 266 ezer forintra emelkedett. Ez négy év alatt 50 százalékos növekedést jelent. Ez nagyjából megegyezik a fővárossal együtt mért országos ütemmel, viszont messze meghaladja a 15 százalékos emelkedést, amit a városi jogállású települések összességében produkáltak.
Egy kétszobás panellakás ára 16-20 millió forint körül mozog, míg egy kétszintes, nyolcvanas évekbeli, felújítandó családi ház ára 30 millió forintra tehető. A klasszikus „Kádár-kockák” 20-25 millió forintért kelnek el. Nem ritka azonban az új építésű, nagyobb alapterületű, több kényelmi szolgáltatással felszerelt családi ház sem. Ezek ára akár 50-100 millió forint is lehet.
Ez már a legtöbb helyi lakos számára megfizethetetlenül drága: az új építésű, például a már megkezdett Gesztenyés Lakópark albetéteit négyzetméterüket 450-500 ezer forintért hirdetik, és a négyzetméterárak akár 600 ezer forintig is felszökhetnek. Itt a fejlesztők nyilvánvalóan a fizetőképes orosz gárdára számítanak. Június közepén ugyanis Vagyim Rjabov, az orosz Roszatom építési igazgatója azt kérte, minden vezető lakjon Pakson, aki részt vesz az atomerőmű bővítésében.
A szakmai bírálóbizottság egyébként a Pollack-pályázaton első helyezést nem osztott ki, hat pályaművet javasolt megvételre 13 millió forint összdíjazással.
Horváth András főépítész a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy májusban fognak szavazni a szabályozási tervről, utána indulhat a Pollack-negyed tervezése. Az építtető kiléte még kérdéses, Horváth reméli, hogy olyan ingatlanfejlesztő érkezik majd Paksra, aki minőségi épületeket és korszerű megoldásokat hagy majd hátra.
