Országosan 11 százalékkal drágultak az ingatlanok árai – derül ki az OTP friss lakáspiaci elemzéséből. A növekedés magasabb volt a vidéki városokban: a lakásárak a megyei jogú városokban 12, a kisebb városokban 15 százalékkal nőttek, míg Budapesten 5 százalékot mértek az idei első három negyedévben.

“Az elmúlt nyolc év áremelkedési trendje a lakótelepi lakások felől indult. 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 164 százalékos értéknövekedésen ment keresztül, valamivel meghaladva az egyéb társasházi lakások 151 százalékos drágulási ütemét. Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára így már meghaladja a 380 ezer, míg Budapesten az 555 ezer Ft/m2-t” – idézték a közleményben Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.

Megyei növekedésben Tolna az élen

A megyék közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. A rangsort, 38 százalékos drágulással Tolna megye vezeti, aminek hátterében vélhetően részben a Paks II. projekt előkészületei állhatnak. Húsz százalék feletti mértékben nőtt az átlagár Nógrád, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Budapesttel (678 ezer Ft/m2) természetesen nem számolva immár második éve Somogy a legdrágább megyénk (457 ezer Ft/m2), a korábban élen álló Győr-Moson-Sopront már Pest és Hajdú-Bihar is megelőzi. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 137 ezer Ft/m2 átlagárral. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 468 ezer – Budapesttel nem számolva 331 ezer – forint volt négyzetméterenként.

Az idei első három negyedévben a továbbra is legolcsóbb nagyvárosunk, Salgótarján drágult legnagyobb ütemben, 32 százalékkal, ahol két és fél év alatt összesen 84 százalékkal nőtt az átlagár. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc esetében 15-16 százalékos emelkedést regisztráltak. A legdrágább Debrecen mellett (488 ezer Ft/m2) mostanra Székesfehérvár és Győr is átlépték a 450 ezres szintet.

Az V. kerületben már egymillió forint felett van az átlagos négyzetméterár

Budapesten idén eddig az I. kerületben nőtt legjobban (17 százalékkal) az átlagár, amelyet Pest külvárosi kerületei (XVIII., XIX., XVI., XVII. és IV.) követnek 12-14 százalék közötti mutatóval.

Az árrangsort továbbra is a főváros V. kerülete vezeti 1,014 millió forintos átlagos négyzetméterárral, először átlépve a hét számjegyű határt. Ettől a második legdrágább I. kerület átlagára 110 ezer forinttal marad el. A 800 ezres limit fölé még a II., XII. és a VI. kerületek jutottak. A lista végén továbbra is Pest peremi városrészek találhatók. A XX. és XXI. – valamint kis számú forgalmi adata miatt csak valószínűsíthetően a XXIII. – kerületben az átlagár szintje 500 ezer Ft/m2 alatt marad.

A drágulás mértékében az I. kerületi Tabán és Krisztinaváros egy része (1013-as irányítószám) vezet 25 százalékkal, a Corvin-negyedben 20 százalékos volt az áremelkedés. A Belváros legdrágább területe az északi rész (1052-es irányítószám) 1,21 millió forintos négyzetméterárral.

Mitől pörög a piac?

Az elemzésben kitérnek a lakáspiac nyolc éve tartó száguldásának hátterére, ami a koronavírus hatására is csak megtorpant tavaly. A forgalmat élénkítették:

• az állami ösztönzők
• a kamatemelések mellett is még olcsó hitelek,
• az inflációs félelmek,
• és hogy a járvány miatt sokaknál az otthonteremtés került első helyre.

Nagyon valószínű, hogy idén ismét (legalábbis nominálértéken biztosan) két számjegyű árnövekedést láthatunk majd – írták. A forgalom a 2020-as 15 százalékos csökkenéssel nagyjából megegyező mértékű bővülést követően, a 2019-es szintet megközelítve – meghaladhatja a 155 ezret.

A drágulás ugyanakkor sokakat elbizonytalaníthat a vételtől, de a támogatások és kamatkörnyezet vonzereje nagy.

Meddig tart a száguldás?

Nehéz előre jelezni, hogy vajon meddig tarthat még az emelkedő trend, és hogy ha ez megszakad, milyen mértékű és milyen hosszúságú visszaeséssel kell számolni. Akit a túl hosszúnak vélt drágulási periódus tart vissza, azt az eddigi historikus adatok némiképp megnyugtathatják. Nyilván keveseknek jutott például eszébe akár csak három éve is, az akkor már ötödik éve tartó áremelkedés után – amikor az ingatlanos közbeszédet már rég „egekben lévő árak” és „hamarosan kipukkanó buborék” uralták –, hogy mindenüket pénzzé téve lakás(ok)ba fektessenek Budapest IV., XVI., XIX., vagy a pesti oldal bármelyik, városhatárral szomszédos kerületében. Ha volt is ilyen, ő 36 hónap alatt 40 százalékot meghaladó mértékben növelhette vagyonát. Vagy a még vakmerőbbek ugyanezen az időtávon tatabányai, szolnoki vagy miskolci befektetéssel 60 százalékos, netán salgótarjáni vásárlással 80 százalékos nyereséget könyvelhettek el! Ebből az analógiából kiindulva, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 3-5 év múlva sokan azon fognak sajnálkozni, hogy nem 2021-ben vettek például új lakást a legnépszerűbb budapesti kerületekben, elcsípve az utolsó hat számjegyű négyzetméterárakat.