Élet után kutathat a szennyezett égitesteken a Hubble utódja
Távoli bolygók szennyezésének nyomait vizsgálva a Földön kívüli élet nyomaira bukkanhat az ember – vélik egy amerikai tanulmány szerzői.
A csillagászok már képesek azonosítani, van-e a Naprendszeren kívüli planéták légkörében oxigén vagy metán, amelyet értelmes élet vagy mikrobák állíthattak elő – olvasható a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ tanulmányában.
Földön kívüli civilizációk másféle gázokat is kibocsáthatnak, például CFC-t (klór-fluor-karbon), ahogy az a Földön is történik – tették hozzá. Egy új amerikai űrteleszkóp, a James Webb segítségével a messzi planéták légkörének CFC-tartalmát is észlelni lehet.
Az új, 8,7 milliárd dollárba kerülő űreszközt a NASA 2018-ban tervezi az űrbe küldeni. A NASA szerint a távcső tízszer-százszor hatékonyabb lesz, mint elődje, a Hubble.
Korlátai azonban a James Webbnek is vannak, a CFC szintjének tízszer olyan magasnak kell lennie, mint a földi koncentráció, hogy az űrteleszkóp érzékelni tudja. A CFC azonosításának másik feltétele, hogy a megfigyelt bolygó egy bizonyos típusú csillag, egy fehér törpe körül keringjen.
A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy ezzel a kutatási módszerrel az értelmes élet formáira lelhetnek, ám önmagát elpusztító civilizáció nyomait is felfedezhetik. Egyes szennyezőanyagok 50 ezer évig is megmaradnak a földi légkörben, mások ellenben egy évtized alatt eltűnnek. Az utóbbiak hiánya az eltűnt életre utalhat.
"El lehetne képzelni, hogy a földönkívülieknek sikerül bölcsen élniük, ám a sötétebb forgatókönyv alapján olyan dolgokat is felfedezhetünk, melyek arra hívnák fel a figyelmünket, hogy magunk sem vagyunk a saját bolygónk értelmes lakói" – következtetett Avi Loeb, a tanulmány egyik szerzője.