szerző:
MTI

A magyarországi zsidóság és az 1956-os forradalom kapcsolatáról tartottak tudományos konferenciát vasárnap Budapesten, a Scheiber Sándor Gimnáziumban.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Rabbiképző Intézet-Zsidó Egyetem közös történészkonferenciáját megnyitó Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a tudományos tanácskozás címét, az "Ismét válaszúton - a magyar zsidóság és az '56-os forradalom" elemezve elmondta, hogy a magyar zsidóság az 1848-49-es szabadságharc, az 1867 utáni asszimilációs folyamatok és a második világháborús holokausztot követően 1956-ban "negyedszer is válaszút" elé került. 

A zsidóság dilemmája az volt, hogy maradjon-e, vagy válasszon inkább új hazát az ismét megjelenő antiszemitizmus miatt; a magyar zsidók túlnyomó része nem ment sehova, kitartott Magyarország mellett - jelentette ki Feldmájer Péter. Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa az 1956-os forradalom társadalmi gyökereit elemző előadásában úgy fogalmazott: "A kommunista rendszer homogén, önszerveződésre képtelen társadalmat kívánt létrehozni. Az 1956-os forradalom azt mutatta meg, hogy ez mennyire nem sikerült". 
    
Magyarországot 1945 és 1956 között több trauma is sújtotta, amelyek logikus okai lehettek egy általános - előbb utóbb a felszínre törő - elégedetlenségnek. A zsidóság elpusztításával a vészkorszak idején a magyar kereskedelem jelentős vérveszteséget szenvedett, a svábok kitelepítésével 1945 után eltűnt a szakemberek és a mesteremberek nagy része, a keresztény középosztály hatalomból való kizárásával pedig vákuum keletkezett a közigazgatásban - ismertette a történész.
   
"Szétverték a civil társadalmat, amely ezáltal jelentősen meggyengült" - utalt Stark Tamás arra, hogy 1948 és 1953 között több mint 1500 civil szervezet működését szüntették be hatalmi eszközökkel. A társadalom meggyengüléséhez hozzájárult a többszörös adóteherrel sújtott és ezáltal "megroggyant" parasztság helyzete, valamint a minőségromlással járó "oktatási forradalom",
amelynek következményeként 1950 és 1955 között négyszer annyian lettek felsőoktatási intézmények hallgatói, mint korábban.
   
Ideológiamentes forradalom? (Oldaltörés)

"Az '56-os forradalomnak nem volt ideológiája, de volt programja és volt szellemisége. Ebből következett az, hogy a demokrácia közvetlen módszereit felhasználva egy hihetetlenül gyors önszerveződési folyamat kezdődött meg a magyar társadalomban" - mutatott rá a történész.   Az 50 évvel ezelőtti forradalom antiszemita jelenségeit felelevenítő előadásában Haraszti György egyetemi tanár arról beszélt, hogy a zsidóságot ért, viszonylag nem túl jelentős számú atrocitás "eltúlzása" közös érdeke volt az államnak és az akkori
zsidó hitközségi vezetőknek egyaránt. A hatalom egyenlőségjelet tett az antiszemitizmus és a kommunizmusellenes megnyilvánulások közé, előbbit felhasználta a rendszer védelmében - mondta.

"Budapesten '56-ban a zsidó kérdés nem igazán játszott szerepet"- jelentette ki, hozzátéve, hogy ha voltak is a forradalom napjaiban az utcán "hőzöngések, a többség inkább csitította" a rasszista megnyilvánulókat. Haraszti György elmondta: október 23-a és november 4-e között 21 feljegyzett antiszemita atrocitás történt az országban, igaz, - hangsúlyozta - ezeknek vidéki településen
voltak halálos áldozatai is.
   
Elemzésében az egyetemi tanár utalt arra is, hogy az 1956-ban ismét felszínre törő antiszemitizmus egy "csapda" következményeként abból alakulhatott ki, hogy 1945 után - a magyar zsidóság történetében először - lehetőség nyílt arra, hogy zsidó származásúak is - például Gerő Ernő, Rákosi Mátyás vagy Péter Gábor vezetői pozícióba juthassanak. A forradalom mintegy 200.000 magyar emigránsa között 20-25.000. zsidó is az ország elhagyása mellett döntött - közöttük nagyon sok volt a fiatal - ennek a "demográfiai pusztulásnak" máig ható nyoma világosan érzékelhető mai társadalmunkban.     
   
"Ahol elégedetlenség volt, ott mindig bevetették a zsidóellenességet" - mondta az 1956-os forradalom zsidó szemmel című előadásában Domán István főrabbi. Szubjektív múltidézésében kiemelte: a demokratikus változásokat szorgalmazók körében nagy számban voltak zsidó származásúak is, közülük sokan vesztették életüket a fegyveres harcokban. A rendezvényen meghívott vendégként vett részt Bölcskei Gusztáv püspök református zsinati elnök és Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájának vezetője, valamint David Admon, Izrael magyarországi nagykövete és Fónagy
János fideszes országgyűlési képviselő.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI/hvg.hu Gazdaság

Bokros: közpolitikai forradalom kell

A gyógyítás, az oktatás és a nyugdíjrendszer reformja nélkül a pénzügyi stabilitás sem valósítható meg – mondta Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója hétfőn a Budapest Corvinus Egyetemen a „Reform és növekedés” című konferencián.

Szállodát vett a Valton-főnök a Balatonon, milliárdos társakkal

Szállodát vett a Valton-főnök a Balatonon, milliárdos társakkal

Jel érkezett az űrből, egy rejtőzködő új bolygóhoz vezette a tudósokat

Jel érkezett az űrből, egy rejtőzködő új bolygóhoz vezette a tudósokat

Motoron pörgő akrobatákkal, rakétákkal és tankokkal ünnepelt India

Motoron pörgő akrobatákkal, rakétákkal és tankokkal ünnepelt India

Majomhangos hergelés: elnézést kért rasszista szurkolói miatt a DVSC

Majomhangos hergelés: elnézést kért rasszista szurkolói miatt a DVSC

Vízilabda-Eb: Döntetlent játszott a magyar férfi csapat a spanyolokkal

Vízilabda-Eb: Döntetlent játszott a magyar férfi csapat a spanyolokkal

Kórházba kellett szállítani Csollány Szilvesztert

Kórházba kellett szállítani Csollány Szilvesztert