A képviselő sajtótájékoztatóján a gyógyfürdők esetét emelte ki, amelyek támogatására 2002-ig 7 milliárd forintot költött az Orbán-kormány, de a 13 beruházás gyakorlatilag "csődöt mondott", mivel a megvalósuló fürdők 35 millió forint veszteséget termeltek.

A képviselő felidézte: már egy 2005. évi számvevőszéki jelentés is súlyos hibákat tárt fel, például azt, hogy az előkészítéseknél figyelmen kívül hagyták az egészségmegőrzés és az idegenforgalom összefüggéseit. Így történhetett meg - mondta -, hogy néhány kilométerre egymástól is működik két veszteséges vállalkozás, mivel egymás szomszédságában "értelemszerűen nem tudnak fejlődni".

Az ÁSZ idén augusztusban közzétett jelentésében kitért arra, hogy a számvevőszék a Széchenyi-terv keretében, a központi költségvetési támogatások felhasználásán keresztül vizsgált 17 olyan egészségturisztikai beruházást, amelyek önkormányzatok vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok nemzetközi, illetve országos jelentőségű fürdőlétesítményeihez kapcsolódnak.

A vizsgálat szerint területileg egymáshoz közel párhuzamos fejlesztések történtek, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül. Az ÁSZ rámutatott egyebek között arra, hogy a szakmai-műszaki előkészítés a beruházások 41,2 százalékánál nem volt megfelelő, a műszaki átadás-átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88,2 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák. A kifizetésekhez a beruházások 41,2 százalékánál nem csatolták a műszaki tartalmat megalapozó, hiteles kimutatásokat, illetve azokból nem volt megállapítható a tényleges teljesítés nagysága.

Az ÁSZ jelentése szerint a beruházók 94,1 százalékban eltértek a pályázatokban megjelölt időtervektől, 52,9 százalékban a műszaki tartalomtól, 82,3 százalékban az előirányzott költségektől.

Sajtótájékoztatóján Török Zsolt, kérdésre válaszolva, helyeselte a kormányzat kommunikációs költségeit.

Azt mondta, az Európai Unió előírja, hogy az uniós támogatások 4-6 százalékát a beruházások fejlesztések népszerűsítésre kell költeni. Egy másik kérdésre válaszolva Török Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a kedvező tendenciák, a magyarországi GDP növekedése fél-egy éven belül tükröződhet a jövedelmekben is.

Hozzáfűzte: az utóbbi hat évben nőtt a bérek, a nyugdíjak reálértéke, a családi pótlék pedig, amely "az Orbán-kormány idején semmivel nem emelkedett",  legalábbis követi az inflációt. A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmek közötti különbség szorzója pedig az 1998 és 2002 között mért 9 százalékról 7,2 százalékra csökkent - mutatott rá a szocialista politikus.

A Fidesz szerint a szocialistáknak," hat év kormányzásuk vége felé" inkább saját bizonyítványukkal kellene foglalkozniuk. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a szocialisták kisebbségi kormányzásba torkollott "ámokfutásának" mérlege: csúcson lévő infláció, stagnálás és visszaesés a gazdasági mutatóknál, folyamatosan emelkedő munkanélküliség, a hazai kis- és középvállalkozások ellehetetlenítése, a szociális rendszer és az egészségügy szétverése.