A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek, Szicíliába egyelőre mégis csak a vízen keresztül lehet eljutni. Pedig már évtizedek óta újra és újra előkerült a híd terve, az olasz kormány most éppen katonai kiadásként próbálja elszámolni a NATO felé. Bár az áthidalandó távolság nem túl nagy, vannak mérnöki kihívások bőven, de a maffia is sokat tett azért, hogy ne lehessen közúton eljutni a szigetre. Most viszont közelebb van a projekt megvalósulása, mint valaha.
Majd, ha a messinai híd megépül – nagyjából így fordítható az az olasz közmondás, amit azon helyzetek leírására használnak, amiket mi a majd, ha piros hó esik szólással írunk le. Már a római korban is felmerült egy Szicíliát Olaszországgal összekötő híd vágya, aztán a 19. század második felétől kezdve több esettanulmány készült és 1968 óta pedig lényegében folyamatosan (elő)készül a projekt. Az évtizedek során számtalan kormányzat ígérte meg a híd megépítését (sőt egy időben egy alagút lehetősége is felmerült, de ezt gyorsan elvetették).
A történet vége továbbra sem látszik, igaz újból látható közelségbe került. Pedig megépítése esetén a híd komoly gazdasági fejlődést hozna a dél-olaszországi térségbe, a mai napig csak a tervezőasztalon létezik.
Egy hétfői hír szerint azonban az olasz kormány egy fifikás ötlettel adna új lendületet a projektnek: azzal próbálja teljesíteni a NATO felé tett vállalását, miszerint a GDP 5 százalékára emeli a védelmi kiadásait, hogy ebbe a kalapba szuszakolná bele a függőhíd megépítésének mintegy 13,5 milliárd eurós költségét.
Magyarországon a Kőröshegyi völgyhíd a csúcstartó, szűk 1,9 kilométeres hosszával, de a világon (pontosabban Kínában) öt 100 kilométernél is hosszabb híd van, a rekorder a Tanjang-Kunsan vasúti híd, ami 164 kilométer hosszú. Bár ezek közül a legrégebbi is alig negyvenéves, Indiában már 1634-ben építettek három kilométeres hidat.
Igaz, a tengerfenék sajátosságai miatt függőhidat kéne építeni, ami megépítése esetén a világ leghosszabb függőhídja lehetne, ma már bőven rendelkezésre áll ehhez a szükséges technológia. Ugyanakkor a Messinai-szoros hídépítésre kevéssé alkalmas. Egyrészt mert egy törésvonal mentén fekszik, ahol 1908-ban egy 7,1-es erősségű földrengés 100 ezer ember halálát okozta. Emellett hiába viszonylag szűk a szoros, a tenger elég viharos, ráadásul a vízben rendkívül erős és állandóan változó irányú áramlatok működnek. A tengeri aktivitást jól jelzi, hogy a NASA szerint a hullámok mintázata még az űrből is látszik.
Az meg már szinte csak mellékes, hogy akár 300 kilométer/órás széllökések is előfordulhatnak a régióban. A jelenlegi tervek szerint egyébként a híd – ha megépül – 7,5 erősségű földrengésnek is ellenállna, és 150 kilométer/órás széllökések esetén sem kéne lezárni (persze e fölött sem omlana össze, csak a közlekedést függesztenék fel, amíg a vihar elvonul).
Az építéssel megbízott cég azonban korábban úgy nyilatkozott, hogy bár valóban rendkívül komoly kihívást jelent az építkezés ezen a területen, a szoros „agyon van tanulmányozva”. Több millió oldalon át részletezik szakemberek a tudnivalókat, ezeket pedig ők mind olvasták.
Giorgia Meloni kormánya eltökéltnek tűnik a híd megépítésében. Igaz, már 2006-ban, még Silvio Berlusconi elnöksége alatt is kézzelfogható közelségbe került az építkezés, ki is jelölték a konzorciumot, az akkor még Salini Impregilo, ma már Webuild nevű vállalatot. Azonban Berlusconi kormánya megbukott, és az ország következő vezetése pénzpazarlásnak minősítette a projektet.
A Webulid az építkezés felfüggesztése után szerződésszegés miatt perelte is az olasz államot. 2023-ban Matteo Salvini közlekedési és infrastrukturális miniszter ezzel együtt úgy nyilatkozott, hogy továbbra is ez a cég a legesélyesebb a munkára, annak ellenére, hogy „a világ minden tájáról, köztük Kínából is vannak érdeklődők.” Azóta pedig bebizonyosodott, hogy valóban ez a helyzet.
„A Messinai-szoroson átívelő híd építése azonnal kezdhető, csak a szerződés visszaállítására és aktualizálására van szükség. Amint ez megtörténik, a projekt elkezdődhet” – ezt már Michele Longo, a Webuild igazgatója az olasz parlamentben 2023 áprilisában. A cég akkor úgy számolt, hogy nyolc hónap alatt végeznének a tervezéssel és további hat év alatt meglenne a kivitelezés is.
Most úgy tűnik, hogy a utolsó engedélyek kiadása után júliusban végre elindulhat a kivitelezés – igaz, 2006-ban is tartottak már itt az olaszok, és tavaly is ki volt már tűzve egyszer az alapkőletétel. Az építkezés jelen tervek szerint hét évig tart majd, az átadás kitűzött időpontja ennek megfelelően 2032.
Salvini kedvelt mondása, hogy ezen a ponton a híd olcsóbb lenne, ha megépülne, mint ha hagyják az egészet. Bár jól hangzik, az állítás nem teljesen áll meg.
Az elmúlt ötven évben mintegy 1,2 milliárd eurót költöttek a projektre (nagyrészt megvalósíthatósági tanulmányok képében), és további 5 milliárd euróra lenne szükség a híd, és még két milliárdra a környező infrastruktúra (vasút és úthálózat) fejlesztéséhez, illetve a geológiai vizsgálatok és az előkészítő munkálatok elvégzéséhez. Igaz, az építés maga majd 3 milliárd euróval járulna hozzá az olasz GDP-hez – legalábbis a Webuild korábbi számításai szerint.
A legfrissebb becslések alapján azonban lényegesen nagyobb összegről van szó, az Euronews márciusi értesülései szerint 13,5 milliárd euróra (kb. 5395 milliárd forintra) lenne szükség, amiből az EU mindössze 25 millió eurót (kb. egymilliárd forintot) áll. A vállalkozás méreteit jól érzékelteti, hogy az utóbbi összeg a vasúti infrastruktúra kiépítési költségeinek a felét fedezi.
A mérnöki kihívások mellett a szervezett bűnözés is komoly akadályt jelent, sőt talán a legnagyobbat. Olaszország déli részén rendkívül aktív a maffia, amely nem szívesen látja a hídépítési terveket, hiszen ezzel csökkenne a tengeri szállítás jelentősége, amit lényegében kontroll alatt tartanak.
Másrészt viszont a szervezett bűnözés nem csak illegális ügyletekben vesz részt. Dél-Olaszországban jellemzően problémát okoz, hogy minden komolyabb beruházásban benne van a maffia keze, ahol tudják, drágítják a projektet, lassítják a folyamatot, és persze közben minél több pénzt tesznek zsebre.
Ezért sokakban erős a félelem, hogy hiába kezdődik el a híd építése, a régióra jellemző módon a maffia hathatós közreműködése folytán az építkezés végeláthatatlan módon el fognak húzódni.
A felelősök emiatt nem aggódnak túlzottan, Longo korábban úgy nyilatkozott, hogy semmi sem lehetetlen, a maffia beszivárgására pedig kicsi az esély. Salvini is hasonlóan gondolja, tavaly év végén egy konferencián arról beszélt, hogy a híd építése az egyik legnagyobb maffiaellenes művelet lesz. Meglátása szerint a szervezett bűnözés ott tud igazán virágozni, ahol szegénység és elkeseredettség van, az építkezés azonban munkát, gazdagságot és szépséget fog hozni a régióba, ráadásul több tonnával csökkenti majd a szén-dioxid kibocsátást.
Nyitóképünkön a Messinai-szoros, forrás: Google Earth
A Tisza jelöltje 42 százalékot, míg a körzetet 2022-ben megnyerő Hadházy Ákos 18 százalékot kapna Zuglóban a 21 Kutatóközpont mérése alapján. A felmérést készítő intézetet vezető Róna Dániel szerint csak az a biztos, hogy a Fidesznek aligha osztanak lapot. A HVG azt is kiderítette, kit indít a kormánypárt.
Bár a statisztikák szerint folyamatosan nő a rákos megbetegedések száma a világon, valójában sokkal jobb a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnik.
A Fidesz kommunikációs igazgatója mindkét cégnek felrótta, hogy korábban az előadó mellett álltak.
