Leggyakrabban kiabálással, sértegetéssel, káromkodással és becsmérlő fenyegetéssel találkoznak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet dolgozói, de előfordul, hogy a hozzátartozók vagy a betegek leköpik, megrúgják, fellökik vagy szexuálisan inzultálják őket – derül ki a dolgozókat érő erőszakról szóló kutatásból.
A sürgősségi ellátásban dolgozók 100 százaléka tapasztalt valamilyen verbális agressziót a beteg gyerekek hozzátartozóinak irányából – derül ki az Orvosi Hetilapban a közelmúltban megjelent, A munkahelyi erőszak felmérése a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben (Különös tekintettel a dolgozói helyzetértékelésre, az erőszakészlelésre és a sürgősségi ellátásra) című kutatásból.
A Fliegauf Gergely, Várnai Dóra Eszter, Guti Tünde, Baranyi Krisztina, Ráczkevy-Deák Gabriella és Mészner Zsófia által jegyzett tanulmány a gyermekkórház dolgozóit érő verbális és fizikai erőszakot vizsgálta a kiabálástól a leköpésen és rúgáson át egészen a szexuális jellegű inzultusokig. „A jelenség a munkavállaló kiégését, a végzett feladatok színvonalának csökkenését, majd a munkahely elhagyását okozza. Mindezek miatt rontja a betegellátás minőségét, és közvetett módon sérti a gyermekek alapvető emberi jogait” – hangsúlyozták a szerzők.
Ennek ellenére kevés kutatás foglalkozik a gyerekgyógyászati intézetekben történő munkahelyi erőszakkal: nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is ritkán készülnek elemzések a témáról. Pedig világjelenségről van szó: egy több mint ezer fő megkérdezésével készült kínai kutatás szerint a gyermekkórházi dolgozók közel 70 százaléka szenvedett már el verbális vagy fizikai erőszakot a munkahelyén legalább egyszer a megelőző év során.
A Heim Pál Kórházban tavaly lezajlott anonim, önkéntes kutatásban 266 egészségügyi dolgozót, ápolókat, szakápolókat, orvosokat, szakorvosokat, pszichológusokat kérdeztek meg,
akik már legalább egy éve az egészségügyben dolgoztak. A kórház munkatársainak közel 24 százaléka válaszolt a kérdőívre. A Heim Pál kórházban több nő dolgozik, mint férfi, a kérdőívet is több nő töltötte ki, a válaszadók több mint 80 százaléka nő volt.
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint? Ki vállalkozik rá, hogy kezdeményezze a betiltást? Miért emlegetik sokan a weimari köztársaság bukását?
Sok emberéletbe fog kerülni, de a pacifizmus nem vezet békéhez Putyinnal szemben – figyelmeztet az egyik legbefolyásosabb német politikatudós.
