A napilap cikkének értesülése szerint a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter azért hívta össze péntekre a nemzetbiztonsági kabinet ülését, mert a "jogosulatlan titkos adatgyűjtés" egyik célpontja a kormányzati informatikai rendszer gerincvezetéke volt. Azon keresztül kíséreltek meg - ma még ismeretlen hackerek - behatolni a kormányzati szervek információs rendszerébe.

A Népszabadság úgy értesült, hogy az informatikai támadások egyik célpontja a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik szervere volt. Az NBH az őt ért támadás kapcsán kezdett titkos védekező műveletekbe. Ezt látszanak megerősíteni azok a sajtóértesülések is, melyek szerint az NBH látókörébe került biztonsági cég munkatársai kapcsolatokat építettek ki a rendőrség és az NBH munkatársai felé.

A lap úgy tudja: néhány hónapja "kiszorították" (eltávolították a cégtől) az NBH egyik munkatársát, mivel személye biztonsági kockázatot jelentett. A napilap összeállításában arról is beszámolt, hogy Csányi Sándor, az OTP Nyrt. elnök-vezérigazgatója elismerte, hogy az ő hangja hallható a hvg.hu oldalán hallható felvételen.

Lapunk pénteken hozzáférhetővé tette a Dávid Ibolya által bemutatott CD teljes hanganyagát nevekkel, titulusokkal együtt. A felvételen elhangzik Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke és Tombor András, Orbán Viktor egykori miniszterelnöki kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának neve, és hallható Csányi Sándor OTP-elnök hangja, akivel tárgyaltak a felek.

Csányi jogi lépéseket tervez

"Az UD Zrt. az OTP Bank számára kizárólag őrzés-védelemmel kapcsolatos szokásos tevékenységet végzett, illetve végez. Éppen ezért volt bennem rossz érzés a telefonbeszélgetés témája, illetve tartalma miatt. Személyes találkozás során akartam megtudni, hogy mi állhat az elhangzott információk mögött. Erre a találkozóra azonban nem került sor, így a telefonbeszélgetésben szereplő ügytől teljességgel távol maradtam. Ugyanakkor a kialakult helyzet kapcsán jogi konzultáció után megteszem a szükséges jogi lépéseket" - fogalmazott a lap szombati számában  Csányi Sándor.

A hangfelvételen hallható másik személy, Tóth János, az UD Zrt. résztulajdonosa az indexnek azt nyilatkozta: "a telefonbeszélgetés egy magánbeszélgetés volt, ahol a kérdéses ügyben egyik megbízómat felkészületlenül, félinformációk és hallomásból kapott adatok alapján soron kívül tájékoztattam egy látszólag fontos ügyről".

Közlése szerint a tájékoztatás oka az volt, hogy "az egyik érintett a felhívott megbízónál aspirált egy fontos és bizalmas munkakörbe". Tóth János hozzáfűzte: elhangzott később is egy beszélgetés a felek között, amelyben arról beszélt, hogy nem volt szó jogellenes megbízásról. "Almássy Kornél ügye egyetlen, csupán védelmi célzatú segítségkérés volt, melyben szó sem volt az MDF vagy Dávid Ibolya lejáratásról" - fogalmazott. Tóth János közleményében elnézést kért Almássy Kornéltól, Tombor Andrástól és Stumpf Istvántól, hogy a beleegyezése nélkül nyilvánosságra került felvétellel kellemetlenséget okozott nekik. 

Stumpf István felháborodott

A politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere pénteken nyilatkozott telefonon az M1 Az Este című műsorának. "Fel vagyok háborodva,...ez olyan vérvád, amit a leghatározottabban visszautasítok" - mondta, hozzátéve, hogy ügyvédjével keresik a jogi megoldás lehetőségeit. Felvetette azt is, hogy Dávid Ibolyának két napja volt birtokában az a bizonyos hangfelvétel, igazán megtehette volna, hogy felhívja egykori minisztertársát, "István, valóban közöd van ehhez?". 

Kérdésre válaszolva Stumpf István elmondta: ismeri Tombor Andrást, még minisztersége idejéből, a Miniszterelnöki Hivatalból, de nem áll vele kapcsolatban. Azt is elmondta, hogy 2002 óta közéleti szereplőként elemzésekkel foglalkozik, így nem az ő dolga, hogy a Fidesz kapcsolatban van-e az ügyben szereplő UD Vagyonvédelmi Kft.-vel. Figyeli Almássy Kornél televíziós szerepléseit, de sem szakértői, sem baráti tanácsokat nem ad neki - tette hozzá kérdésre válaszolva.

Mindenki cáfol

Az ügy kapcsán a támadással összefüggésbe hozott Freemail levelezőrendszert üzemeltető Origo azt közölte: nincs tudomásuk a rendszerüket ért tömeges elektronikus támadásról. 

Az UD Zrt. az Indexhez eljuttatott közleményében cáfolta a vádakat. A társaság leszögezte, nem törtek fel számítógépes rendszereket, és semmi közük a Dávid Ibolya elleni lejárató kampányhoz, a rágalmakért jogi úton vesznek elégtételt.

A közlemény szerint a cég egyik vezetője egyszer találkozott Almássy Kornéllal, aki nem adott semmiféle megbízást cégnek az MDF-re vagy annak vezetőjére vonatkozóan, és csupán személyes védelmet kért az irányában folyó támadások kivédésére, amihez minden alanyi joga megvolt. Dávid Ibolya személyét és az MDF állítólagos lejáratását illetően nem avatkoztak be politikai játszmákba, így személyes postaládája feltöréséhez sincs semmi közük - tartalmazza a dokumentum.

A CompLex Céghírek szerint az UD Vagyonvédelmi Zrt. székhelye Budapesten, a XIV. kerületi Ilka utcában van, de telephelye van az I. kerületi Batthyány utcában is. A cég fő tevékenysége a nyomozási biztonsági tevékenység és a személybiztonsági tevékenység, de emellett foglalkoznak villanyszereléssel, üzletviteli tanácsadással, hangfelvétel-készítéssel, épületgépészeti szereléssel, számítógépes programozással, információtechnológiai tanácsadással, vezetési tanácsadással és nyomozással. Emellett foglalkoznak követelésbehajtással és biztonsági rendszerek szolgáltatásával is.

A cég jegyzett tőkéje húszmillió forint. A zrt.-ben részvényes Tóth János és Horváth József. Cégjegyzésre Tóth János, Horváth József és Varga Tamás jogosult. A felügyelőbizottság tagja Bakondi György, Lakiné Szkiba Judit, Jármer István és Morvai Tamás. A Céghírek szerint 2006-ban 857 millió forint volt a társaság nettó árbevétele, a társaság mérleg szerinti eredménye pedig 2,2 millió forint volt.

Az UD Vagyonvédelmi Zrt.-t vezető Horváth József 1989-ben még a III/III-as csoportfőnökség egyik alosztályán dolgozott. Pályáját később a Nemzetbiztonsági Hivatalnál folytatta, a Fidesz-kormány alatt Kövér László titkosszolgálati miniszter nevezte ki az NBH szakmai főigazgató-helyettesévé. Innen a kormányváltás után 42 évesen, még 2002-ben küldték nyugdíjba - írta az Index.