A levélben a nagykövetek azt panaszolták, hogy a külföldi befektetők jogbizonytalansággal és az átláthatóság hiányával szembesülnek Magyarországon - írta a Der Standard. Mindenekelőtt az ORTT frekvenciadöntései és a pécsi vízmű üzemeltetőjével felmondott szerződés került viták középpontjába - idézte fel.
A szerző idézi Dezső Attilát, a CHSH osztrák jogtanácsadó cég egyik vezető magyarországi tagját. Dezső szerint ezek az ügyek problematikusak ugyan, de túlzottnak tartja sok kommentátor "szinte hisztérikus" reakcióját. "Semmiképp sem lehet (ezeket az ügyeket) trendnek tekinteni" - mondta. Szerinte Magyarországon más közép-kelet-európai országokkal összehasonlítva nem romlott a jogállamiság helyzete. A sok negatív szalagcím az újságokban arra vezethető vissza, hogy maguk a magyarok mindent nagyon pesszimistán látnak - vélekedett Dezső.
Ami viszont más megfigyelőket különösen aggaszt, az a döntések mögötti politikai hátszél - írta a szerző. Mint fogalmaz, a frekvenciák újraosztását illetően az ellenzéki Fideszhez közel álló Sólyom László államfőtől indult ki a nyomás. Pécsen is egy konzervatív polgármester próbálja a vízmű feletti ellenőrzést megszerezni. Mindenesetre - fűzte hozzá - populista kijelentései ellenére az Orbán-kormány 2002-ig nagyon óvatosan bánt a külföldi befektetőkkel.
Dezső Attila szerint jó irányba tett lépés például a 2010-ben életbe lépő korrupcióellenes törvény. Problematikusnak tartja ellenben a hatóságok túlságosan formalista (a jogi formaságokhoz ragaszkodó) megközelítését, például a pályázati döntéseknél.
