A parlamenti választások április 11-i első fordulójában 119 egyéni választókerületben már eldőlt a mandátum sorsa, tizenkét megyében azonban voltak olyan választókerületek, ahol második fordulót kellett tartani. (A választás valamennyi győr-moson-soproni, hajdú-bihari, somogyi, tolnai, vasi, veszprémi és zalai egyéni választókerületben érvényes és eredményes volt.) A főváros 32 választókerületéből 21-ben szavaztak ma.

A választási részvétel messze elmarad a két héttel ezelőtti arányoktól. A 19 órai adatok beérkezéséig a 17:30-as részvételi adatok nyújtanak támpontot: a szavazásra jogosultak 41,89 százaléka járult az urnákhoz, míg két hete ugyanekkor 59,28 százalék ment el szavazni. (Az 1998-as parlamenti választás második fordulójában 50,20 százalék, a 2002-es választáson 67,87 százalék szavazott 17.30 óráig. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás második fordulójában a választásra jogosultak 57,63 százaléka voksolt 17.30 óráig.)

A második forduló igazi tétje az, hogy az első fordulóban fölényes győzelmet arató Fidesz-KDNP megszerzi-e a kétharmados parlamenti többséghez szükséges 258 mandátumot. Erre nagy esélye van: az első fordulóban 206 parlamenti helyet szerzett meg a pártszövetség, s a második fordulót tartó 57 választókerület közül is 56-ban a fideszes jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Komolyabb visszalépési hullámra ezt követően sem került sor: négy választókerületben a szocialisták léptették vissza jelöltjüket, egy helyen pedig a Jobbik jelöltje lépett vissza egy független jelölt javára. (A "billegő körzetekről" szóló cikkünket itt találja.)  

A második fordulóban azok a jelöltek indulhattak, akik az első fordulóban megszerezték az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát. Ha nem volt legalább három ilyen jelölt, akkor a három legtöbb szavazatot szerző jelölt mérethette meg magát újra a 3150 szavazókörben. (Az edelényi, vagyis a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 8. számú választókerüöletben négy jelölt is átlépte a 15 százalékos határt, így mind a négyen indulhattak volna a második fordulóban, ám a Jobbik jelöltje itt lépett vissza Molnár Oszkár javára.)

Az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, a többi jelöltre adott szavazatok már nem csúsznak fel az országos listákra, azok "elvesznek", ellentétben az első fordulóval. Ott ugyanis töredékszavazatként hasznosulnak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok, az országos listáról ezek alapján e jelöltek pártjai mandátumot kaphatnak. Az országos listáról "alapból" 58 mandátumot osztanak ki, ám a mostani választáson 6, a területi listáról "felcsúszó" mandátummal együtt már 64 képviselői hely vár elosztásra. 

A második forduló akkor érvényes (egyéni választókerületenként külön-külön), ha azon a választópolgárok több mint negyede részt vesz, és az egyik jelölt több szavazatot kap a többinél. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell kiírni. Előbbiek közül az első feltétel már teljesült, minden választókerületben eegendő számú voksoló jelent meg ahhoz, hogy érvényes legyen a szavazás.

Annak, aki nem a lakóhelye szerinti településen kívánt szavazni, az első forduló előtt igazolást kellett kérnie a lakóhelye szerinti jegyzőtől. Ha valaki igazolást kapott, a második fordulóban csak akkor szavazhat, ha az első forduló - abban a választókerületben, ahol szavazott vagy szavazhatott volna - nem volt eredményes. Az első fordulóban, április 11-én 23 szavazókör - többségében budapesti - nem tudott bezárni este 7 órakor, mert még százak várakoztak arra, hogy leadják szavazatukat. Az elhúzódó voksolás miatt az OVI az első részeredményeket csak éjjel fél 11 körül hozta nyilvánosságra. Az OVI napközbeni tájékoztatása szerint a kritikus szavazókörökben ezúttal nem alakult ki sorbanállás. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a szavazatszámláló bizottságoknak az OVI azt ajánlotta, hogy "osszák fel" a névjegyzéket az abban szereplő, illetve az oda felvehető választópolgárok között, e szerint "válasszák szét" a szavazásra várók sorát, gyorsítva a szavazást.

Az Országos Választási Iroda (OVI) vasárnap este 7 óra után 20-30 perccel, amikor megindulnak az adatok a választókerületekből, elindítja az összesítő rendszert, így folyamatosan követni lehet majd, hogyan alakulnak a részeredmények. Az eredmények várhatóan este tíz óráig megismerhetők lesznek, kivéve azokon a helyeket, ahol esetleg elhúzódik a szavazás. Az 57 választókerület szavazóköreiben az adatok összesítése azért is gyorsabb lesz, mint az első fordulóban, mert már csak egyféle szavazólapot kell válogatni, hiszen már nincsen területi listás szavazás, csak egyéni. A jogorvoslatok lezárulta után, várhatóan legkésőbb május 15-ig kihirdetik az országgyűlési képviselő-választás végleges eredményét.