szerző:
Dezső András (hvg.hu)

Okafogyottá vált a rendvédelmi szakszervezetek és a kormány közötti tárgyalás, információnk szerint ez áll a sztrájkbizottság vezetőjének, Árok Kornélnak a lemondása mögött. A csütörtöki egyeztetésen Pintér Sándor világossá tette: nyugdíjkérdésben Orbán Viktorhoz kell igazodni. A miniszter tárgyalási technikájára jellemző volt, hogy mosolygott, kedves volt és figyelmesen végighallgatott mindenkit. A hvg.hu a kulisszák mögé nézett.

“Itt van a sajtó, ezért valamivel etetni kell őket. (…) Azt kell mondani, hogy közeledtek az álláspontok, de még nem teljesek”– tanácsolta Pintér Sándor belügyminiszter a rendvédelmi szakszervezetek vezetőinek a csütörtök délutáni tárgyalás végén azzal kapcsolatban, mit kommunikáljanak kifelé. A nyilvánosságnak szánt üzenet azonban köszönőviszonyban sincs a valósággal. A hvg.hu úgy tudja, a korábban széthúzó, ám a csütörtöki tárgyaláson már egységes álláspontot képviselő szakszervezeti vezetők nagyon is tisztában vannak azzal, hogy az égvilágon semmit nem értek el, amikor Pintérrel egyezkedtek. Még akkor sem, ha például Powell Pál, a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fóruma munkavállalói oldalának megbízott elnöke a tárgyalást követően, de még a sajtótájékoztató előtt ennek ellenkezőjéről győzködte társait, legalábbis azt fejtegette, hogy szerinte történt némi előrelépés.

Forrásaink szerint Árok Kornél, a sztrájkbizottság tegnap lemondott elnöke a belügyminiszterrel folytatott tárgyalás után egyenesen arról beszélt kollégáinak, hogy “okafogyottá vált” az egyeztetés, mert amit a kormány ajánl, az a “nesze semmi, fogd meg jól”. “Ez semmi más, mint a Széll Kálmán-terv preparált leírása” – jelentette ki a többieknek zárt ajtókon belül a minisztérium épületében, nem sokkal azután, hogy Pintér elhagyta a termet.

Powell Pál tájékoztatja a sajtót
©

A szakszervezetek képviselői képtelenek voltak sarokba szorítani Pintér Sándort: a finoman, kedélyesen, de határozottan tárgyaló belügyi vezető a nyugdíjakat érintő érdemi kérdéseket nagy ívben kerülte. “A nyugdíjkérdést most függesszük fel és menjünk végig az összes többin” – ezekkel a szavakkal hárította el a szakszervezetisek próbálkozását, majd annak a 25 pontos dokumentumnak a tartalmáról kezdett el egyezkedni velük, amelyet közvetlenül a tárgyalás előtt osztott szét nekik és amelyet legkésőbb a jövő hét keddi kormányülésig alá akar íratni velük.

Búcsú a szolgálati nyugdíjtól

Csakhogy – az időközben a hvg.hu által megszerzett – dokumentum egyetlen olyan pontot sem tartalmaz, amely egyezik a szakszervezetek követelésével, sőt, teljesen ellentétes azzal. Olyannyira, hogy az érdekképviselők közül többen arról beszéltek egymás között, hogy ha a papírt levinnék a Belügyminisztérium előtt demonstráló tűzoltókhoz, azok rögvest nekimennének az épületnek. A dokumentum világosan kimondja: “a szolgálati nyugdíj jogszabályban rögzített jelenlegi rendszere (beleértve a szolgálati nyugdíjjogosultság megszerzésének, a nyugdíj mértékének, megállapításának és folyósításának szabályait) 2012 január 1-jével megszűnik”. Ezután a “megállapodásban meghatározott kivételekkel, szolgálati nyugdíjra jogosultság nem szerezhető, szolgálati nyugdíj nem állapítható meg”. Leszögezi: a jövő évtől “megszűnik azoknak a szolgálati nyugdíjasoknak a nyugdíjas jogállása és a szolgálati nyugdíj folyósítása, akik a rájuk irányadó felsőkorhatár előtt mentek nyugállományba, és keresetpótló juttatásban részesülnek”.

Tüntetők a Belügyminisztérium épülete előtt. Az első tüntetés képeit megtekintheti fotónkra kattintva.
©

A dokumentumban azt is rögzítette a kormányoldal, hogy "az öregségi korhatár előtt folyósított ellátás keresetpótló juttatásnak minősül, ezért az abban részesülőnek is hozzá kell járulnia a nemzetgazdaság kiadásához”. Tehát az a szolgálati nyugdíjas, aki nem akar visszamenni dolgozni, a “szolgálati nyugdíja helyébe lépő” ellátásának 16 százalékát köteles lesz személyi jövedelemadóként befizetni.

A Pintérrel folytatott tárgyalás során a szakszervezetisek próbálták ugyan elérni, hogy a “szolgálati nyugdíj helyébe lépő” úgynevezett keresetkiegészítő pótlékot nyugdíjnak nevezzék el (elérve ezzel, hogy hasonló törvényi védelemben részesüljön, mint az öregségi nyugdíj), ám a miniszter az értésükre adta, hogy ebben a kérdésben Orbán Viktorhoz kell igazodni, aki a jövőben “nyugdíjnak csak az öregségi nyugdíjat akarja nevezni”. Amikor az egyik szakszervezetis arról kérdezte a minisztert, hogy milyen garanciákat kap az átminősített munkavállaló arra, hogy a jövőben a keresetkiegészítő pótlékot nem vonják meg tőle, Pintér közölte: "közösen beépítjük a jogszabályba". Azt hangoztatta, hogy ezt a pótlékot majd kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénybe építik be, amit "nem olyan egyszerű megváltoztatni", szerinte "ennél nagyobb védelem nincs". Láthatóan ezt kevésbé hitték el tárgyalópartnerei, hiszen a Fidesz kétharmados többséggel az alkotmányt is könnyen módosíthatja. Több szakszervezetis annak az aggályának adott hangot, hogy ha a nyugdíj neve megváltozik, akkor onnantól kezdve csökkenthető, szociális járulékká váltható.

"Öregszem, de törekszem"

Az, hogy mi legyen a keresetkiegészítő pótlék neve, többször felmerült az egyeztetés alatt. A nyugdíj szót elvető belügyminiszter azt mondta, hogy a szakszervezetek képviselői “találjanak egy közös kifejezést” erre, de neki személy szerint az “illetménypótló juttatás” tetszik. “Ha most mi tizenheten elkezdünk ötletelni, nem fogjuk tudni a lényegi kérdésekre koncentrálni. Tőlem pályázatot is ki lehet rá írni” – vetette oda ironikusan. A tárgyalás alatt még egy Hitlerrel kapcsolatos történelmi anekdotát is elmesélő miniszter egyébként többször viccelődött. "Öregszem, de azért törekszem, mondta az öreg Sam" – poénkodott egy ízben, amikor egyik tárgyalópartnere a dokumentumban szereplő "törekvés" kifejezést kifogásolta. Abban ugyanis az áll, a kormány törekszik arra, hogy a "szolgálati nyugdíjasok a munka világába, elsősorban a rendvédelmi területre visszatérjenek".

A végig nyugodtan, higgadtan viselkedő Pintér Sándor tárgyalási technikájára jellemző volt, hogy mosolygott, kedves volt és figyelmesen végighallgatott mindenkit – noha jelezte, hogy majd a legközelebbi tárgyaláson jó lenne, ha már csak 2 percet szólalhatna fel mindenki. A szakszervezetek képviselői a tárgyalás alatt egyáltalán nem konfrontálódtak a “miniszter úrral”, ellenben engedelmesen végigmentek vele mind a 25 ponton. Ezért is mondhatta Árok Kornél este a Duna Televízióban, hogy a tárgyalás nyugodt és mértéktartó volt. Még a rendvédelmisek szemében "legharcosabbnak" mutatkozó Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) vezetője is csak az ülés elején kért szót, hangoztatva, hogy a TMRSZ nem írja alá a dokumentumot, később nem is szólalt meg, sőt, jóval a szünet előtt lelépett. Szima és a többi szakszervezetis egyébként élesen összekülönbözött az ülés előtt, a TMRSZ vezetője azt vágta a többiek fejéhez, hogy a parlamenten kívül rekedt, amikor délelőtt az érdekképviselők Orbán Viktorral találkoztak. A többiek pedig azt kifogásolták, hogy a megkérdezésük nélkül készít hangfelvételt – ezt egyébként a tárgyalás végén Pintérrel is tudatták, amikor a sajtóval való kommunikáción tanakodtak.

Tekintse meg képeinket a rendvédelmi dolgozók első tüntetéséről!
©

Ha aláírják, nem mehetnek az utcára

A belügyminiszter mindenesetre nyeregben érezte magát. Olyannyira, hogy a tárgyalás végeztével nyilvánvalóvá vált: pénteken már nem is akar tárgyalni, mindössze az érdekképviseletek további javaslatait várja Powell Páltól (persze csak a csütörtökön megbeszéltekkel kapcsolatban), hogy aztán hétfőn tető alá hozzák a megállapodást. Pintér azt is felvetette, hogy hétfőn ne vele, hanem Orbán Viktorral egyeztessenek. Célja, hogy a kész anyag kedden a kormányülésen landolhasson. Látszatengedményeket tett csupán, így például azt ígérte, hogy később nemcsak a készülő törvényekről, hanem azok módosító javaslatairól is hajlandó leülni a szakszervezetekkel.

Ha a szakszervezetek aláírják a csütörtökön az orruk elé tett dokumentumot, azzal tudomásul veszik a benne foglaltakat és lemondanak arról, hogy a jövőben ezekben az ügyekben az utcára vigyék az embereket. "A megállapodás alapján megtett intézkedésekkel, annak alapján született és kihirdetett jogszabályokkal szemben demonstrációt nem szerveznek, abban nem vesznek részt" – olvasható a szövegben. Bár egyes rendvédelmisek attól tartottak, hogy az érdekképviseletek beadják a derekukat, közvetlenül a tárgyalás után – zárt ajtók mögött – valamennyi szakszervezet egységesen jelezte: nem hajlandó tudomásul venni a dokumentumot. A kormány ugyanis nem azt kéri, hogy fogadják el, hanem azt, hogy vegyék tudomásul. Az érdekképviseletek vezetői tehát nincsenek könnyű helyzetben: ha elfogadják, hiteltelenek lesznek az utcára vonuló tagság szemében, ha viszont nem engednek, a fejük felett valószínűleg így is, úgy is döntés születik. A kabinet ugyanis hajthatatlan.

Dezső András

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Választási csalást sejt az ellenzék, feljelentést tesznek

Választási csalást sejt az ellenzék, feljelentést tesznek

Már a románok és a lettek is jobban élnek a magyaroknál

Már a románok és a lettek is jobban élnek a magyaroknál

Vár állott, most stadion – Disneyland magyar módra

Vár állott, most stadion – Disneyland magyar módra

Balog Zoltán, Novák Katalin és Lovasi András is Családok Angyala díjat kapott

Balog Zoltán, Novák Katalin és Lovasi András is Családok Angyala díjat kapott

Sokmilliárdos kérdés: Mikor lesz igazi e-jegy a RIGO-ból, az FVR-ből és a NEJP-ből?

Sokmilliárdos kérdés: Mikor lesz igazi e-jegy a RIGO-ból, az FVR-ből és a NEJP-ből?

Fergeteges hír a Downton Abbey rajongóinak: kiadják egy éjszakára a kastélyt

Fergeteges hír a Downton Abbey rajongóinak: kiadják egy éjszakára a kastélyt