szerző:
M. László Ferenc

260 millióért kötött szerződést ügyvédi irodákkal, tanácsadó cégekkel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előző kormányok által kötött, a tárca szerint előnytelen megállapodások kivizsgálására. Ám a gyanúsnak tartott mintegy száz PPP-szerződést mégsem tárgyalták még újra. A NFM szerint a PPP-projektek lezárására és kiváltására csak papíron biztosított pénzt a kormány, amit végül nem kaptak meg a gazdasági tárcától, az átvilágítást végző ügyvédek többségét viszont kifizették.

„A PPP-szerződések szinte kivétel nélkül hátrányt okoztak az államnak, többségüket meg kell szüntetni” – mondta az év végén a Magyar Nemzetnek Hegmanné Nemes Sára, az állam és a beruházásokat, építkezéseket végző cégek közti megállapodások felülvizsgálatával megbízott államtitkár. Bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több mint 100 millió forintot kifizetve 18 ügyvédi irodát és tanácsadó céget vont be a vizsgálatba, eddig érdemi változás nem történt; az állam – miként tavaly – idén is 120 milliárdot költ a PPP-programokra fenntartására.

A miniszterelnök a második akciótervének 2010. októberi ismertetésekor azt mondta, tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer (public-private partnership), amelyben „a kötelezettségeket túlnyomórésztaz állam vállalta, míg az előnyöket és a profitot a magántulajdonos kapta”. Ezért szükségesnek tartotta az állami-magán együttműködéssel tető alá hozott beruházások felülvizsgálatát és a szerződések azonnali felfüggesztését. A szaktárca 2011 januárjában szakmai egyeztető fórumot alakított négy minisztérium bevonásával, Fellegi Tamás tavaly májusban pedig azt nyilatkozta, az „arcpirító” szerződések miatt az NFM perelni fog, több esetben büntetőfeljelentést készülnek tenni.

A fejlesztési minisztérium novemberben nyilvánosságra hozott összefoglalója szerint a tárca 2010 decembere és 2011 augusztusa között 17 olyan szerződést kötött ügyvédi irodákkal, mérnöki tanácsadást végző cégekkel, amelynek tárgya a PPP keretében megvalósított projektek elemzése, vizsgálata volt. A teljes keretösszeg eléri a 263,8 millió forintot. A szerződések között van viszonylag baráti összegű, pl. 2,6 milliós, de a Szterényi Ügyvédi irodával kötött megállapodás bruttó keretösszege elérte a 35 milliót. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-vel pedig márciusban a koncessziós autópálya-szerződések pénzügyi elemzésére 20 milliós megállapodást kötöttek.

Még dolgoznak rajta

Az eddig elvégzett munkának egyelőre nincsenek látványos eredményei, pedig az államtitkár decemberben még azt nyilatkozta, a vizsgálatok szerint a PPP-szerződések több esetben „durván megsértették a közbeszerzés szabályait”. Kérdésünkre, hogy a vizsgálatot hány feljelentés követte és van-e olyan ügy, ami már ügyészségi, esetleg bírósági szakaszba jutott, az NFM kitérő, illetve ellentmondásos választ adott.

Épülő autópálya 2009-ben. Drága mulatság
©

A tárca kommunikációs osztályán a hvg.hu-nak azt közölték, hogy „a jogi átvilágítás eredményeinek kiértékelése folyamatban van”. Az NFM e-mailjében azt írta, „több – jellemzően felsőoktatási – projektnél olyan jogi problémákat tapasztaltak, amelyek miatt kezdeményezték a beruházások leállítását és a kapcsolódó megállapodások felbontását”. A minisztérium szerint a bevont külsős szakértők jelenleg „az eljárások elindításának előkészítését végzik, amelyek a korábbi időszak mintegy 100 PPP-szerződésének felülvizsgálatát és a szükséges felelősségre vonásokat célozzák”. A minisztérium válasza azért kitérő, mert az írásban feltett kérdésünk arra vonatkozott, hány szerződést bontottak fel és hány feljelentés született.

Ugyanakkor minisztérium e-mailjében azt is írta, hogy több esetben adtak ki állásfoglalást folyamatban lévő peres üggyel kapcsolatban. A kormany.hu adatbázisában viszont nem találtunk ilyen közleményt, ahogy az MTI hír- és közleményarchívumában sem, így semmi nem utal arra, hogy lennének már peres ügyek. Mindössze azt a májusi miniszteri bejelentést találtuk, amely büntetőfeljelentéseket helyezett kilátásba – konkrét esetek említése nélkül. Tavaly augusztusban a tárca ugyan azt javasolta a fővárosi önkormányzatnak, hogy bontson szerződést a Duna-parti CET beruházójával, mert az előnytelen Budapest számára, de a szerződést végül nem az NFM vagy az önkormányzat, hanem az építő cég bontotta fel.

Mi az a PPP?

A három P az angol public-private partnership kifejezés rövidítése, ami az állam és a magánberuházók között valamely beruházás (többnyire építkezés) megvalósítására létrejött megállapodást jelent. A kormányok azért kedvelték, mert ez a megoldás az első években nem növelte az állami kiadásokat, így nem számított bele az államháztartási hiányba sem.

 

A PPP-beruházásoknak köszönhetően a kormánynak, az önkormányzatnak vagy egy egyetemnek nem kell hitelt felvennie, azt a cég teremti elő. Cserébe az állami szereplő évekre előre – a magyar gyakorlat 30 éves szerződést is ismer – vállalja, hogy a magánberuházónak rendelkezésre állási díjat fizet, ami tartalmazza az üzemeltetési és közüzemi költségeket is. A szerződés lejártakor az épület állami tulajdonba kerül. Hegmanné Nemes Sára a hvg.hu-nak adott tavaly januári interjújában elismerte, hogy a PPP-konstrukció – amit Nyugaton előszeretettel alkalmaznak – akár lehet hasznos is az államnak, ám Magyarországon az állam még a devizakölcsön árfolyamkockázatát is magára vállalta, ezért szerinte ezek a projektek nálunk sokkal drágábbak voltak, mint másutt.

 

Bár az első PPP jellegű, az államot az adott évben tehermentesítő, ám az adósságot évekre előre növelő szerződéseket még az első Orbán-kormány idején kötötték, 2003-ig hiányoztak azok a speciális előírások, amelyek a PPP-szerződéseket szabályozták volna. Ezeket a kereteket egy 2003. májusi kormányhatározat teremtette meg, amely egy külön PPP tárcaközi bizottságot is létrehozott – ezt követően váltak gyakorivá ezek a típusú szerződések. A kormány most erre hivatkozik, amikor azt hangsúlyozza, hogy az összes 2003 után született kontraktust át kell világítani. Az Állami Számvevőszék 2007-es jelentése szerint a PPP-típusú szerződéseket törvényi szinten és nem egy kormányhatározatban kellett volna szabályozni, mert ennek hiányában továbbra sem átlátható az állami eljárásrend, nem lehet látni, mikor sérülnek az állam érdekei.

Lassan és bizonytalanul folyó vizsgálatok

„Félreértésről lehet szó, mert engem a minisztérium nem keresett meg” – mondta a hvg.hu-nak Budai Gyula. Az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos az NFM-nek arra az állítására reagált, mely szerint a tárca több ügyben vizsgálatot kezdeményezett nála, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) és a Közbeszerzések Tanácsánál (KT).

Művészetek Palotája. Orbán kezdte, Gyurcsány folytatta, unokáink is fizetni fogják
©

Budai azt mondta, ő kérte az NFM segítségét és nem fordítva, ahogy a minisztérium állította. Budai eddig összesen két ügyben fordult a tárcához: a Corvinus Egyetem campusának és a SOTE kollégiumának építése ügyében, ráadásul az utóbbinál a kormánybiztos szerint nem is a PPP-szerződést, hanem egy ingatlanértékesítést vizsgált.

A GVH-nál azt közölték a hvg.hu-val, hogy a minisztérium eddig egyetlen esetben kereste meg őket: 2011 szeptemberében a Magyar Universitas Program keretében született szobrok, képek és más alkotások ügyében kérték ki a versenyhivatal álláspontját. A korábbi időszakban az egyetemi-főiskolai kollégiumépítési programok egyik feltétele az volt, hogy a beruházási összeg egy százalékát művészeti alkotások készítésére kellett fordítani. Ezeknek az alkotásoknak a pályáztatására, zsűriztetésére, a nyertes művek megvalósításának ellenőrzésére az előző kormány egyetlen szervezetet bízott meg pályáztatás nélkül. Az NFM még tavaly februárban leállította a projektet, ám ezek szerint csak nyolc hónappal később kereste meg kérdéseivel a versenyhivatalt. (Cikkünk megjelenését követően a versenyhivatal jelezte, már július elején megkeresték őket a minisztériumból, majd az egyeztetéseket követően szeptember elején került sor a konzultációra - a szerk.) A GVH a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta, „a megismert tények alapján nem lehetett valószínűsíteni, hogy a fenti projektek lebonyolítása kapcsán felmerülhet a versenyjog hatálya”.

A Közbeszerzési Hatóságot csak két alkalommal kereste meg 2011-ben a fejlesztési tárca PPP-ügyekben, viszont jogorvoslati eljárást egyik alkalommal sem kezdeményezett – tudtuk meg a hatóság elnökének titkárságától. Bár a felülvizsgálatra kötött szerződések – az Ernst & Young kivételével – határideje a minisztérium novemberi összefoglalója szerint 2011-ben lejárt, a tárca kommunikációs osztálya szerint a teljes keretösszeget még nem használták fel. Az NFM azt írta, mostanáig „a meghatározott összegnek a teljesítések arányában átlagosan mindössze a felét” hívták le.

A tárca konkrét összeget nem közölt, de becsléseink szerint eddig 130-140 millióba került az elszámoltatás.

Orbán kezdte, Gyurcsány folytatta

Az első PPP jellegű szerződést egyébként még az első Orbán-kormány idején kötötték a Művészetek Palotáját építő, Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Trigránit-csoporttal. A szerződést az első Gyurcsány-kormány idején 2005-ben úgy módosították, hogy az eredetileg 10 évre tervezett futamidőt 30-ra növelték, és az állam fizette díjat is emelték. A beruházás az eddigi legdrágább volt, még idén is 9,5 milliárd forintos tételt jelent a költségvetésnek, 2035-ig pedig részletekben további 166 milliárdba kerül.

 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2007-ben megállapította, hogy már a kezdeti kormányzati előterjesztések, határozatok sem voltak megalapozottak. Az ÁSZ élesen bírálta a 2000-es első szerződés megkötésekor az állam és a Demján érdekeltségébe tartozó cégek között indult együttműködést. Nem készült például piacfelmérés, hatástanulmány, gazdaságossági és költség-összehasonlító számítás. Az ÁSZ szerint az állam túl sok kockázatot vállalt, miközben a beruházó cégnek a 2000 és a 2005 közötti egyezkedések alatt végig erősebb volt az érdekérvényesítő képessége, így 2005-ös szerződésmódosításkor az is bekerült a szerződésbe, hogy az infláció és az árfolyamkockázat is teljes mértékben a megrendelőt terheli 30 éven át. A beruházó tavaly márciusban jelezte, hogy készek újratárgyalni a szerződést, ha a kormány kéri – ám nincs hír róla, hogy ez megtörtént volna.

3000 milliárd a tét

Bár az NFM nem fogalmazott egyértelműen, az elszámoltatási kormánybiztos, a GVH és a KT közlése alapján eddig nem indult jogi felelősségre vonás, illetve a nagyobb kiadásokkal járó szerződések közül sem bontott fel az állam egyet sem. A minisztérium egy 2010-es közléséből viszont kiderül, hogy még a második akcióterv bejelentése előtt, a tárca a még előkészítés alatt álló fejlesztések közül az Erkel Színház, a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma és a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsa esetében a beruházás leállítását javasolta a kormánynak - ám ezek pénz hiányában nagyrészt már akkor is álltak.

Az üresen álló CET. Pikkelyek és halpénz
©

Pedig a kabinet tavaly többször is szorgalmazta a PPP-projektek felülvizsgálatát. Hegmanné Nemes Sára tavaly áprilisban a Corvinus Egyetemen tartott előadásában azt mondta, az előző ciklusokban 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 4 autópálya-szakasz, 2 börtön épült PPP-konstrukcióban, és ide sorolta a Művészetek Palotáját és a Berlini Collegium Hungaricumot is. Ezek az államtitkár szerint háromezer milliárd forint összegben terhelik a teljes futamidő végéig a költségvetést, ezért feltétlenül át kell világítani a szerződéseket.

Nemcsak a miniszterelnök második akcióterve, hanem a legjelentősebb strukturális átalakításokat tartalmazó, márciusban bejelentett Széll Kálmán-terv is a PPP-szerződések átvilágításának felgyorsítását szorgalmazta az államadósság csökkentését célozva. Augusztusra megszületett az a kormányrendelet is, amely az államra hátrányos szerződések felmondását írta elő, azzal, hogy 200 milliárd értékben még 2011-ben az egyes ingatlanukat, beruházásokat a minisztérium vegye állami tulajdonba – ezzel az állam több évre előre megszabadulhatott volna a kötelezettségvállalásitól. Igaz, ez egyszerre töméntelen pénzbe került volna, a kormányrendelet szerint csak 2011-ben 200 milliárdba.

Tavaly és idén egyébként 120-120 milliárdot fizet a beruházó cégeknek az állam a PPP-projektek fenntartására, és hasonló összegek terhelik majd a 2013 utáni költségvetéseket is. Az augusztusi rendelet határidőket is szabott az akkori miniszternek, Fellegi Tamásnak. Két hónappal később viszont Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva elismerte, a kabinet képtelen végrehajtani a saját rendeletét, mert a válság miatt a költségvetési folyamatok egyelőre ezt nem teszik lehetővé: nem volt pénz a kivásárlásra.

Az NFM a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta, a megszüntetéseknek 2011-ben egyszeri kiadásnövelő hatásuk lett volna, de „a költségvetési folyamatok tükrében, a Nemzetgazdasági Minisztérium iránymutatása nyomán” erre nem biztosított forrást a kormány. A tárca szerint a 2012-es költségvetés is csak az érvényben lévő szerződések szerint fizetendő rendelkezésre állási díjak fedezetét biztosítja 120 milliárd értékben. Így az NFM idén sem tehet mást, mint hogy a cégekkel tárgyalva megpróbálja a díjakat mérsékelni.

Akik az NFM helyett léptek

Tavaly több PPP-szerződés felmondása botrányt okozott, de ezek egyike sem kötődik a kormányhoz. A Semmelweis Egyetem döntésén bukott el a Lenhossék utcába tervezett kollégium felépítése. Bár a kormány részéről az oktatási tárca még a 2010-es kormányváltást megelőző hónapban aláírta az offshore cégek tulajdonában álló beruházóval a szerződést, az egyetem nemet mondott rá. A vezetőség később elismerte, azért döntött így, mert olyan jelzéseket kaptak az NFM-től, hogy a kabinet nem akar több PPP-beruházást elindítani.

 

A Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat augusztus végén felbontotta a szerződését a Balogh Imsi Sportközpontot működtető és építő céggel. A város azért döntött így, mert egy igazságügyi műszaki szakértői vélemény megállapította, hogy a 2008-ban átadott épületért a magánberuházó 174 millió forinttal többet számlázott. Lázár az NFM-nél kezdeményezte, hogy a tárca is álljon el a szerződéstől. Az NFM a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében nem tett említést a szerződésbontásról, így nem tudni, hogy megfogadták-e Lázár tanácsát.

 

Szintén augusztusban szakadt meg a főváros és a Duna parti kulturális központot, a CET-et építő cég együttműködése. A 2007-ben kötött szerződés felbontását a Porto Investment kezdeményezte, mivel a cég szerint Budapest törvénytelenül hívta le a bankgaranciát, jogtalanul érvényesítette a késedelmi kötbért. A cég több tízmilliárd forintos fájdalomdíjat követel a fővárostól. A budapesti önkormányzat arra hivatkozva hívta le a bankgaranciát, hogy a beruházó nem fejezte be határidőre a CET-et, több eleme még 2011 augusztusában is hiányzott, holott az eredeti határidő 2010 augusztusa volt. A szerződést az Állami Számvevőszék is vizsgálta, majd feljelentést kezdeményezett, az ügyben nyomozás indult. Az NFM ebben az ügyben annyit tett, hogy megállapította, a szerződés hátrányos az önkormányzatra nézve.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Orbánék még nem döntöttek a PPP-milliárdokról

A kormány akkor dönt az egyes PPP-projektek idei vagy jövő évi kiváltásáról, ha azt a költségvetési folyamatok lehetővé teszik - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszban. A kormány esetleges döntését követően az Országgyűlés elé terjeszti a költségvetési törvény szükséges módosításait.

MTI Gazdaság

Perek indulhatnak egyes PPP-szerződések felmondása miatt

Évente 120-130 milliárd forintos kiadást, komoly terhet jelentenek a költségvetésnek a futó PPP (public private partnership) projektek, azokat a kormány idő előtt meg akarja szüntetni; egyes szerződések felmondása perrel is végződhet - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén hétfőn.

Népszava/hvg.hu Itthon

Népszava: Orbán Viktor évfolyamtársa ellenőrzi a PPP-s sztrádaépítéseket

A Népszava információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök évfolyamtársa volt az az ügyvéd, akinek kétfős irodája tízmilliós nagyságrendű közpénzhez jut a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. A Dr. Abay & dr. Török Ügyvédi Iroda az úgynevezett PPP-konstrukciós sztrádaépítéseket vizsgálja felül, valamint részt vesz az ide kapcsolódó szerződések újratárgyalásában.

MTI Gazdaság

NFM: "meg kell szüntetni a PPP-szerződések többségét"

A PPP-szerződések szinte kivétel nélkül hátrányt okoztak az államnak, többségüket meg kell szüntetni - nyilatkozta Hegmanné Nemes Sára a Magyar Nemzetnek. A Világgazdaságnak elmondta: a jogbiztonságot garantálni kell, addig nem lehet szó kivásárlásról, amíg nem tudják biztosítani ennek fedezetét.

MTI Gazdaság

Júliusban kezdődhet a PPP-programok kivásárlása

A PPP-szerződés lezárását elfogadó vállalkozók minden esetben megkapják a beruházásra fordított pénzüket és a kiváltással kapcsolatos jogszerű igényüket - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökön..

MTI Gazdaság

PPP-parkolóházat venne Győr

Két esztendővel a 15 évre szóló PPP-szerződés megkötése után kivásárolná az egyik belvárosi parkolóházból a tulajdonost a győri városüzemeltetési társaság - írja keddi számában a Kisalföld.

MTI Itthon

Felmondják a sportközpont PPP-szerződését Hódmezővásárhelyen

Felmondja a hódmezővásárhelyi Balogh Imsi Sportközpont működtetésére vonatkozó PPP-megállapodást az önkormányzat, és a Legfőbb Ügyészséghez fordul az építési költségek jelentős túlárazása miatt - döntött pénteki ülésén az alföldi város közgyűlése.

Nagy Blanka: Pokoli volt ez a fél év

Nagy Blanka: Pokoli volt ez a fél év

A Mészáros-gyerekek fejezik be a Zichy-kastély felújítását

A Mészáros-gyerekek fejezik be a Zichy-kastély felújítását

Szlovéniából is szennyvíziszap jön Magyarországra

Szlovéniából is szennyvíziszap jön Magyarországra

Nem cáfolta a külügy, hogy Orbán a civil szervezetek ellen lobbizott Trumpnál

Nem cáfolta a külügy, hogy Orbán a civil szervezetek ellen lobbizott Trumpnál

Veszélyes és látványos manőverrel menekült egy autós a rendőrök elől – videó

Veszélyes és látványos manőverrel menekült egy autós a rendőrök elől – videó

Lesz Brexit-biztos, de a külügyminisztériumban

Lesz Brexit-biztos, de a külügyminisztériumban