Az uniós politikacsinálásban jártas újságírók és diplomaták némi kárörömmel, de legalábbis somolyogva fogadták Magyarország jövő évi kohéziós pénzeinek befagyasztásáról szóló európai bizottsági bejelentést. Itthon kevesen tudják, hogy éppen Magyarország 2011. első félévi uniós elnöksége idején tárgyalták azt a szigorodó szankciórendszert bevezető hatos gazdasági csomagot, amelynek hozadékaként az uniós biztosok szerdán javaslatot tettek a pénzek zárolására.

Jelesül az azóta a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium unortodoxiájának vállalhatatlansága elől tavaly decembertől a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztjába menekülő - nem mellesleg kiváló közgazdász szakember - Kármán András nevéhez köthető a történet.

Keleti oldal

Kármán vezetésével dolgozták ki a tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács szakdiplomatái a hatos gazdasági csomagot. Ennek tavaly év végi életbe lépése előtt is létezett ugyan a kohéziós pénzek befagyasztásának lehetősége, azonban soha nem alkalmazták, mivel az eurózónában nem voltak határozott, a kiszámítható és szabályszerű fiskális politikát kikényszeríteni képes szankciók. Márpedig Brüsszelben is világosan látták, nehezen védhető, hogy az amúgy is gazdasági nehézségekkel küszködő újonnan csatlakozott tagállamokat büntessék a szabályok be nem tartása miatt, miközben ugyanezt az eurózónában nem tudják megtenni.

Ha Orbán Viktor szerint az Unió lépése méltatlan, akkor Matolcsy Györgynek kellene megköszönnie

Túry Gergely

A 2008-ban kezdődő válság hatására megindultak a tárgyalások a szabályok szigorításáról és a szankciókról. És bár a hatos csomagot végül Lengyelország soros elnöksége idején írták alá, az a magyar kormány akkori hivatalos kommunikációja szerint “99 százalékban” Kármán és csapatának érdeme, amire büszkén hivatkozott a kormánypropaganda.

Leggyengébb láncszem

Tény továbbá, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa éppen az újonnan bevezetett szankcionálási lehetőségek alapján döntött úgy, hogy ezentúl a kohéziós támogatások befagyasztásának lehetőségével is élnek. A hvg.hu bizottsági forrásokból úgy értesült: a brüsszeli politikacsinálás partvonalára kerülő Orbán-kormány megintésével valóban példát akar statuálni az Európai Bizottság.

Selmeczi Gabriella és a KDNP a brüsszeli döntés után mégis annak az Andor László magyar uniós biztosnak esett neki, aki nem vett részt az EB ülésén, de írásban azt javasolta biztostársainak, hogy a kilátásba helyezett forrásmegvonást a lehető legminimálisabb összegben határozzák meg. Selmeczi szerint "Andor Lászlónak kutyakötelessége kiállni a magyar emberek mellett". Csakhogy ez egyértelműen ellentmond az uniós alapszerződésnek, mert az deklarálja, hogy a biztosoknak semmilyen nemzeti kormányoktól érkező befolyásolási kísérletet nem szabad figyelembe venniük. Ehhez képest a Fidesz EP-frakciója ugyanígy foglalt állást lapunknak.