szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Fidesz európai parlamenti frakciója szerint Andor Lászlónak „kutya kötelessége lett volna a magyar érdekek mellett kiállnia”, úgy, ahogy Selmeczi Gabriella kérte számon a magyar biztostól. Még akkor is, ha ezzel megsérti az uniós alapszerződést. Balázs Péter volt magyar EU-biztos viszont azt mondta a hvg.hu-nak: a magyar pénzügyminiszternek lett volna dolga lobbizni, ha lenne ilyen a kormányban.

"Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett" – kommentálta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, hogy a magyar uniós biztos nem vett részt az Európai Bizottság ülésén, amin  143,5 milliárd forintnak megfelelő 495 millió eurónyi uniós támogatás felfüggesztésével fenyítették meg Magyarországot a magas költségvetési hiány miatt.

Selmeczi Gabriella közleményéből következik, hogy Andor Lászlónak meg kellett volna sértenie az Európai Unió Alapszerződésének 213-as cikkelyét, amely egyértelműen kimondja: a biztosokat általános alkalmasságuk alapján nevezik ki, feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek. Így nem kérhetnek vagy nem fogadhatnak el utasítást kormányoktól vagy más szervektől, csak a közösség általános érdekei szerint járhatnak el, különben alkalmatlanná válnak feladatuk ellátására. „A tagállamok vállalják, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet, és nem kísérlik meg a bizottság tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során” – áll a szerződésben.

Andor László foglalkoztatási biztos tavaly május elsején. Egy sátorban
Túry Gergely

Selmeczi, Selmeczi, Selmeczi

A Fidesz EP-delegációja teljes mértékben egyetért Selmeczi Gabriella nyilatkozatával – mondta a hvg.hu kérdésére Panyi Miklós, a frakció sajtómunkatársa. Amikor visszakérdeztünk, hogy ezek szerint az EP-frakció szerint is uniós jogot kellett volna-e sértenie Andor Lászlónak, Panyi megismételte: teljes mértékben egyetértenek Selmeczi Gabriella nyilatkozatával. Andor László egyébként egy budapesti konferencián vett részt a döntés napján, Selmeczi Gabriella szerint, ha ez fontosabb volt neki, mint az EB ülése, „méltatlan a magyar és európai állampolgárok bizalmára”. A KDNP szerint a távolmaradás „a hazaárulás szocialista formája”.

A Fidesz EP-frakciójából kerestük Szájer Józsefet, Deutsch Tamást, Schöpflin Györgyöt, Őry Csabát is, de egyelőre nem sikerült egyiküket sem utolérnünk, hogy megkérdezzük, miként vélekednek az „otthoniak” dörgedelmes nyilatkozatairól.

Kerestük az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának kormánypárti tagjait is. Nógrádi Zoltán azt mondta a hvg.hu-nak, „nincs véleménye”. Braun Márton szerint a magyar EU-biztosnak „foggal-körömmel küzdenie kellett volna a magyar érdekekért, vagy távol kellett volna maradnia az ülésről”. Amikor Braun Márton figyelmét felhívtuk arra, hogy a szóvivő épp amiatt emelt kifogást Andor László viselkedésével szemben, hogy távol maradt a tárgyalásról, a képviselő reményét fejezte ki, hogy mindez azért történhetett, mert a biztos nem tudott volna független, elfogulatlan lenni a saját országát érintő fontos kérdésben. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem ismeri az EU-bizottságok működését, így nem tudja, elvárható módon viselkedett-e Andor László.

Fideszes képviselők az Európai Parlamentben. Érdekesek
Túry Gergely

Matolcsy, Matolcsy, Matolcsy

"Aki ilyesmit kér számon Andoron, annak kevés fogalma van az unió működéséről” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori uniós biztos. „Az alapszerződés kimondja, hogy sem politikai, sem üzleti, sem tagállami érdekeket nem képviselhet a biztos. Az új biztosok erre anyanyelvükön fel is esküsznek az európai főbíróság előtt. Ezt nem illik megszegni.” A Bizottsággal szemben a nemzeti kormányok tagjaiból (kormányfőiből) álló Európai Tanács való az érdekek érvényesítésére. A Tanács például a pénzügyminiszterek alkotta Pénzügyi Tanácshoz küldi át javaslatát. Itt a magyar pénzügyminiszter kötelessége a lobbizás. A volt biztos szerint „ha lenne Magyarországnak pénzügyminisztere, és nem csak nemzetgazdasági minisztere, aki egyszerre három lovon ül,  akkor élhetne ezzel a lehetőséggel. Különösen, mivel fél éven át ő elnökölte az említett tanácsot, bizonyára jó kapcsolatokat építhetett volna ki, amit most kitűnően tudna kamatoztatni”.

Maga Andor László a már említett konferencián azt mondta az MTI-nek: egyetért az Európai Bizottság döntésével, amit méltányosnak tart. Az uniós biztos újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született.

Kovácsnak sem tetszik, hogy Andor nem volt ott

Kovács László szerint Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság szerdai ülésén. Az MSZP alelnöke az MTI kérdésére szerdai budapesti sajtótájékoztatóján viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy ha ott lett volna, Andor László akkor sem szavazhatott volna a javaslat ellen, az uniós biztosok ugyanis nem képviselhetnek nemzeti érdeket a testületben, a helyes döntést segítve elmondhatnak azonban olyan információkat az őket delegáló országokról, amelyeket a többi biztos esetleg nem ismer.

 

A szocialista politikus - aki Andor László előtt, 2004 és 2009 között uniós biztosként dolgozott - ugyanakkor hangsúlyozta: méltányosnak tartja az Európai Bizottság javaslatát, mivel az az év végéig lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy korrigáljon és elkerülje a pénzügyi szankció életbe léptetését. (MTI)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Magyarország büntetéséről szerdán dönt Brüsszel

Szedán döntenek a biztosok Brüsszelben arról, milyen mértékű büntetést szabjanak ki Magyarországra az uniós küszöbértéket meghaladó költségvetési hiány miatt. Információink szerint a kohéziós alaphoz való hozzáférésünket a nemzeti kifizetések 25 vagy 75 százalékig korlátoznák az új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan.

hvg.hu Gazdaság

Büntet az EU: 143 milliárdot bukhat Magyarország

A jövőre esedékes kohéziós támogatásokból 143,5 milliárd forintnak megfelelő kötelezettségvállalás befagyasztását javasolta az Európai Bizottság, mivel Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette a túlzotthiány-eljárásban tett brüsszeli ajánlásokat - jelentették be szerdán délben Brüsszelben.