Voltaképpen üdvözlendő lehetne, hogy a – zömében aktív korú – bevándorlók javították a statisztikát és az öregedő „korfa” összetételét, a nemzetközi és a hazai kutatások alapján a magyar társadalomban mégis extrán magas az idegenellenesség.

A Tárki diszkriminációs kutatássorozatának legújabb, a migránsok esélyeit feltérképező darabja azt a szokatlan kérdést is felteszi, hogy az idegenekkel kapcsolatos félelem, előítéletesség „mennyire releváns, és mennyire csak a kutatások által felnagyított jelenség”. A vizsgálatból egyértelműen kiderül, hogy a bevándorlók elutasítása Magyarországon elsősorban anyagi természetű, a munkahelyek féltése és a gazdasági aggodalmak játszanak benne fő szerepet; az idegenkedés más kultúráktól vagy a közbiztonság romlásával kapcsolatos félelmek jóval kisebb jelentőségűek.