Nem kettő, hanem három, a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőri vezetőt mentettek fel beosztásából a hvg.hu tudomása szerint. A budapesti főkapitány rendészeti helyettese, Markó Attila és a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője, Jánosik István mellett a biztosítási osztály irányítója, Ács Emese ellen is fegyelmi vizsgálat indul, amely arra terjed ki, hogy a vezetők több túlórát írtak-e be maguknak, s vettek-e fel utánuk jelentős összeget.

Emellett úgy tudjuk, ellenőrzik azt is, hogy a három vezető feladatköréhez tartozó különböző rendezvények biztosításával kapcsolatos szerződésekkel minden rendben volt-e, valamint megnézhetik azt is, hogy a felmentettek vagy beosztottaik trükközhettek-e túlméretezett szállítmányok közlekedésének engedélyeztetésével. Ezeknek a járműveknek ugyanis a nagy teher miatt nem mindenhová lehet behajtaniuk, illetve a szállítmányok közlekedését engedélyeztetni kell a rendőrségen.

Fazekas István

A felmentés hátterét hivatalosan nem tudatták, és bár a BRFK vezetőiről van szó, az ügyben nem a fővárosi főkapitányság, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyilatkozik. Az utóbbi részéről a hvg.hu-nak megerősítették, hogy Ács Emese vezetői beosztását is indoklás nélkül visszavonták, erre a jogszabályok lehetőséget adnak.

A felmentett három rendőri vezető közül Markó Attilával kapcsolatban korábban szintén beszámoltunk egy vizsgálatról. 2010-ben kiderült, hogy a gödöllői és a budapesti III. kerületi kapitányságon is meghamisították a bűnügyi statisztika adatait. Emiatt Hatala József országos rendőrfőkapitány feljelentést is tett az ügyészségen. Az eljárásról azóta nem tudni, pedig érdekes helyzetet teremtett: az óbudai kapitányság vezetője ugyanis a vizsgálat által érintett időszakban pont Markó Attila volt, aki innen került át a BRFK-ra.

Itt is, ott is

Egy-egy magas beosztású vezető felmentése a rendőrségnél sem szokatlan. Emlékezetes, hogy a volt II. kerületi rendőrkapitánynak, Hangyási Sándornak és az egykori józsefvárosi parancsnoknak, Práger Ferencnek is távozniuk kellett a testülettől. Az előbbi vezetői megbízását két évvel ezelőtt vonták vissza. Az ügyészség később magánokirat-hamisítással és nagy értékre elkövetett készpénzfizetési eszközzel való visszaéléssel vádolta meg az ezredest.

Práger Ferencet pedig azzal vádolták, hogy 2008-2009-ben több alkalommal szegte meg hivatali kötelességét azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen másoknak például szabálysértési bírságokkal, nyomozás elrendelésével vagy játékteremhez szükséges rendőrségi hozzájárulással kapcsolatban. A nyugalmazott ezredes tagadta a vádakat.

Az viszont ritka, hogy egy rendőrszakmai terület "komplett" vezetését felállítanák, jelen esetben a fővárosi rendészet vezetőjét, a helyettesét és annak egyik beosztottját is. Értesüléseink alapján a vezetői beosztásaikból felmentettek ügye egy ellenőrzés során derült ki. Úgy tudjuk, a túlórák összesítése és visszaellenőrzésük most folyik a BRFK-n, s utána döntenek arról, hogy az ügynek lesz-e esetleg büntetőjogi következménye. Az ORFK tájékoztatása szerint Hatala József országos rendőrfőkapitány máris fegyelmi eljárást lefolytatását rendelte el.

Az üggyel kapcsolatban több kérdést tettünk fel a BRFK-nak és az ORFK-nak, de nem kaptunk választ. Megkérdeztük, hogy az elmúlt négy évben Budapest területén mennyi túlméretezett szállítmány biztonságos közlekedéséhez kértek rendőri biztosítást a BRFK-tól. Ezért a biztosításért kell-e fizetni, ha igen, az mekkora összegbe kerül? Emellett kértük, adják meg azt, hogy a BRFK hány ügyben és mennyi bírságot szabott ki amiatt, hogy a túlméretezett szállítmányok Budapesten való áthaladását nem jelezték a rendőrségnek.

A rendőrségi korrupció

A rendőrségi korrupcióról Krémer Ferenc szociológus a hvg.hu korrupcióellenes sorozatában írt. „Sajnálatosan az utóbbi tizenhárom évben senki sem volt kíváncsi arra, hogyan alakult a rendőrségi korrupció – az ilyen kutatásokhoz ugyanis Magyarországon az ORFK engedélyére volt és van szükség. Olvashattunk viszont győzelmi jelentéseket, melyek azt bizonyítják, hogy igen hatékonyan működik még ma is az a mechanizmus, amely leplezni akarja a valóságos helyzetet.”

Krémer Ferenc úgy véli, tévedés azt hinni, hogy a rendőrök az alacsony fizetések miatt korruptak, illetve, hogy ellenőrzéssel és a büntetés szigorával vissza lehet szorítani a rendőri korrupciót. A szociológus írásában azt hangsúlyozta, hogy „korrupció a rendőrségen is éppen úgy van, mint mindenütt máshol, a valóban jelentős nyereséggel járó korrupcióra azoknak van lehetőségük, akik a szervezeti hatalom csúcsain állnak. Az, hogy milyen mértékben nyitott számukra ez a lehetőség, alapvetően két tényezőtől függ: a szervezeti és a politikai viszonyok minőségétől.”

A rendőri és ügyészi korrupció legveszedelmesebb formája, a politikai korrupció sem a beosztott rendőrökhöz kötődik – állapítja meg Krémer Ferenc. „Ennek klasszikus esete az, amikor a helyi politikai hatalmasságok és a rendőrség helyi vezetői között alakul ki korrupt kapcsolat, és a politikusok a saját hatalmuk érdekében felhasználhatják a rendőrség hatalmát és eszközeit.”

Cs. B.