A hétfői ülés a megszokott időpontban, 13 órakor kezdődik, de a napirend előtti felszólalások után rendhagyó módon nem lesznek interpellációk, azonnali kérdések és kérdések, azokat a házelnök javaslatára csak csütörtökön mondhatják el a képviselők.

A napirenden így csak határozathozatalok szerepelnek, valamint három, korábban tárgyalni kezdett javaslat részletes vitája. Több nemzetközi szerződés kihirdetése után az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítását fogadhatja el az Országgyűlés.     

Ezután a víziközmű-szolgáltatással, a szakmaközi szervezetekkel és az agrárpiaci szabályozással, továbbá a szőlőtermesztéssel és a borgazdálkodással, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal összefüggő jogszabályokon változtathatnak a képviselők.

A pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adó bevezetéséről szóló kormányzati javaslatról is hétfőn tartanak zárószavazást. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek egy szerdán benyújtott módosító indítványa alapján a hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére nem vonatkozna majd a tranzakciós illeték, amely alól azonban mégsem mentesülnének a postai sárga csekkes készpénzbefizetések.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában közölte: a pénzügyi tranzakciós illeték biztosít költségvetési forrásokat a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéhez. A kormányfő pénteki rádióinterjújában arra is kitért, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és ez alól a Magyar Nemzeti Bank sem lehet kivétel. A jegybank ezzel kapcsolatban korábban arra figyelmeztetett, hogy az illeték miatt keletkezett veszteségeit a hatályos törvények alapján a magyar államnak kell majd megtérítenie a következő évben. A teher MNB-re történő kiterjeszthetőségéről az Európai Központi Banktól kért vizsgálatot a magyar kormány. A 2013-as költségvetésben 283 milliárd forintos bevételt terveznek a tranzakciós illetékből.     

A hvg.hu pénteken írt arról, hogy uniós jogot sérthet, ha a kormány kiveti a tranzakciós illetéket a Magyar Nemzeti Bankra. Ezzel a kormány arra kényszerítheti ugyanis a jegybankot, hogy finanszírozza az államot, miközben a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az Európai Unió alapszerződése tiltja ezt.

A biztosítási adó szintén 2013. január 1-jén léphet hatályba, és a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézményi különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást válthatja ki. Az egyesített összegű adónem jövő évi előirányzata 52,5 milliárd forint.     

Csütörtök reggel kilenc órakor ugyancsak napirend előtti felszólalásokkal indul a nap, majd az interpellációs blokk után várhatón délután fél egykor kezdődhet az utolsó parlamenti szavazás a nyári szünet előtt. Ez alatt a parlamenti szokásoknak megfelelően kétszer szavaznak a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról: először a több mint háromszáz képviselői módosító javaslatról döntenek, majd az Országgyűlés költségvetési bizottsága visszavonul, hogy kiszámítsa, az esetleges változtatások miként érintik a fő számokat. A testület ülése alatt hat olyan indítvány záróvitáját bonyolítják le, amelyeket még az ülésnap végén szintén elfogadhat a ház.     

A jövő évi költségvetést a miniszterelnök javaslatára kezdte a hagyományos őszi, téli időpontnál jóval korábban tárgyalni az Országgyűlés. Orbán Viktor mindezt azzal indokolta, hogy így kiszámíthatóbb, stabilabb alapokon állhat az ország pénzügyi gazdálkodása. Matolcsy György június 15-én benyújtott előterjesztése alapján az államháztartás - önkormányzatok nélküli - bevétele jövőre 3,2 százalékkal növekedhet az ideihez képest.

A javaslat szerint a kiadások 10 492,4 milliárd forintot tesznek ki 2013-ban, így a hiány 643,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka lehet. A nemzetgazdasági miniszter június végén jelentette be, hogy az általa írt 1,6 százalék helyett akár 2 százalékos gazdasági növekedés is elérhető jövőre a kormány munka világát érintő, tehercsökkentő csomagjának köszönhetően.     

A 2013-as büdzsé fő számai mellett csütörtökön megszavazhatják még a kormány Erzsébet-programról, illetve a hulladékról szóló törvényjavaslatát, de módosíthatják a tankönyvpiac rendjéről, valamint a köznevelésről és a felsőoktatásról szóló jogszabályokat, továbbá elfogadhatják azokat a változtatásokat, amelyek egységesítenék a rendészeti feladatokat ellátók tevékenységéről szóló szabályokat, és a rendőrséget is bevonnák az iskolakerülés elleni fellépésbe.     

A nap végén a levezető elnök feladata lesz összehívni az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülését, amelyet várhatóan szeptember 10-én tartanak.