Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére (vagyis a pénzeszköz – kölcsönös – rendelkezésre bocsátására) nem vonatkozik a tranzakciós illeték – áll a Matolcsy György által beterjesztett, a tranzakciós illetékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosítóban. Ez meglehetősen érdekes is lett volna attól a kormánytól, amely a devizahitelesek megmentése érdekében olyan sokat ütközött a bankokkal.
Matolcsy javítókulccsal
MTI / Illyés Tibor
A módosító pontosítja azt is, hogy mi tartozik az illetékfizetési kötelezettségi körbe: eszerint a sárga csekkes készpénzbefizetés a postán keresztül annak minősül, így a banki készpénzbefizetések korábbi kiemelésével nem esnek ki a sárga csekkes utalások az illetékfizetési körből.
A törvénytervezet korábban hibásan egynapos betételhelyezésnek nevezte a jegybank értékpapír (kötvény)-kibocsátását, amit a bankok lejegyezhettek a Magyar Nemzeti Banknál likvid eszközeik befektetésére. Ezt most a módosító megpróbálja egyérteműsíteni: eszerint szintén illetékfizetési köteles „a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátás, továbbá az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet.” Az illetékfizetést a kibocsátás és a lekötés esetén is az MNB köteles teljesíteni, előbbi esetében a „kibocsátási árfolyam”, utóbbiban a lekötött összeg az illetékfizetés alapja.
