Az új Ptk. tilalmazni fogja, hogy a bankok vagy a magánszemélyek a hitelnyújtáskor zálogjog helyett tulajdonjogot kössenek ki, és egyoldalú nyilatkozattal megszerezzék az adósok vagyonát. Vékás Lajos akadémikus, az új Polgári törvénykönyv kodifikációs főbizottságának és szerkesztőbizottságának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a sokat bírált megoldások nemcsak a privatizációs szerződéseknél vagy a lakásmaffiaügyekben kerültek elő, hanem gyakoriak voltak a bankkölcsönöknél és a magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben is.

Az öröklési jog figyelembe veszi, hogy az élet alaposan megváltozott, sokan többször is házasságot kötnek, a hagyaték tárgyai pedig elhasználódnak. Az özvegyet jelenleg mindarra a vagyonra megilleti a haszonélvezet, amelyet a gyerekek örökölnek. Ez a jog az özvegy élete végéig vagy újabb házasságkötéséig tart.

Székely László szerint ez kiválóan működött, amikor még a hagyaték legjelentősebb vagyontárgya a mezőgazdasági földterület volt, amely nem veszít értékéből, állaga nem romlik. A hagyatékban azonban manapság zömmel olyan tárgyak (például személygépkocsi, számítógép) vannak, amelyek a rendszeres használattal fokozatosan veszítenek értékükből. Az özvegy ráadásul manapság sok esetben az örökösök apjának második, némelykor harmadik házastársa, s az özvegy, valamint a leszármazottak gyakran hasonló korúak. A gyermekeknek ilyenkor reményük sem lehet arra, hogy a jórészt korlátozott élettartamú vagyontárgyakból bármit megkapjanak.

Ennek az igazságtalan helyzetnek az orvoslásaképpen fogalmaz úgy a javaslat: a túlélő házastárs csak az örökhagyóval közösen használt lakásra és annak berendezési tárgyaira kap haszonélvezeti jogot, a hagyaték többi részén egyenlő arányban osztozik a gyerekekkel. Újdonság az is, hogy az özvegy haszonélvezeti joga a jövőben az új házassággal nem szűnik meg.

Jelenleg, ha a gyermektelen házaspár egyik tagja meghal, a vagyont teljes egészében a túlélő házastárs örökli. Az új Ptk. ezt úgy változtatná, hogy az özvegy a lakás és berendezése mellett megkapná a hagyaték egyéb vagyontárgyainak felét, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleit illetné meg. A gyermekét elveszítő szülő ily módon anyagi támaszhoz jut, egyúttal kompenzációt nyer azért, hogy esetleg maga is hozzájárult a hagyatéki vagyon megszerzéséhez.

A törvénykönyv újdonsága a sérelemdíj is. Akiről például az emberi méltóságot sértő, becsmérlő állítások jelennek meg az újságban, a jövőben kártérítésre számíthat pusztán azon az alapon, hogy a kifogásolható írás nyilvánosságot kapott. Eddig – a jogsértés mellett – igazolni kellett azt is, hogy az érintett a közlés miatt testi-lelki hátrányokat szenvedett el. Székely László, a jogalkotás összehangolásáért felelős miniszteri biztos a lapnak ezzel kapcsolatban kifejtette: elképzelhetetlennek tartja, hogy az Egyesült Államok hatalmas kártérítéseket megítélő joggyakorlata meghonosodjon nálunk. Csupán arról van szó, hogy a törvény vélelmezi, hogy a jogsérelem egyúttal hátrányt is okoz.