A játék vége: a kormány tiltása kevés a gyógyuláshoz

Csak a játékkaszinókban működhetnek a jövőben nyerőgépek – Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn benyújtott előterjesztését kivételes sürgős eljárásban kedden már jóvá is hagyta a parlament. Az előterjesztés indoklása szerint a tilalommal csökken majd a szerencsejáték kedvezőtlen hatásait elszenvedők köre.

A szenvedélybetegség egy krónikus betegség, amelynek két fajtáját különböztetik meg a szakértők. Az egyik az anyaghoz (például cigarettához, alkoholhoz, droghoz) kötött függőség, míg a másik esetben a beteg egy viselkedés rabja lesz. Például a munkájáé, a vásárlásé vagy éppen a játéké. "A betegség lényege a kockázatmegítélés zavara, a feltétlen hit a »biztos szisztémában«. E szenvedély megnyilvánulásának jellegzetes fázisai vannak: a beteg a játék előtt fokozódó késztetést, feszültséget érez, a játék alatt örömérzés, izgalom tölti el, s végül – a veszteség miatt – erős bűntudat gyötri. (…) Ha nyernek, akkor azért játszanak tovább, hogy nyerjenek, hiszen »nyerésben« vannak, ha veszítenek, akkor azért, hogy visszanyerjék a veszteségeiket. Ez ördögi kör, melyből nincs kiszállás" – olvasható a Németh Attila és Vandlik Erika szerzőpáros által írt A kóros játékszenvedély: Minden vagy semmi! című munkájában.

MTI / Mohai Balázs

A Magyar Szerencsejáték Szövetség 2008-ban kétszázezer főre becsülte a betegek számát (ekkor 30 ezer játékgép és 16 ezer játékterem működött az országban), míg a Szonda Ipsos egy évvel későbbi kutatása százezer függőt valószínűsített. Az ELTE és a Corvinus egyetem 2007-es országos reprezentatív kutatása alapján a függők aránya a felnőtt populációban 1,4 százalék, s további 1,9 százalék problémás, de még nem függő játékos. Igaz, nemcsak ennyi a szenvedők száma, hiszen a betegség a beteg környezete, elsősorban a családtagok életét is megkeseríti: egy 2000-ben készült kutatás szerint évente 20-25 százalékkal nő a szerencsejáték-függők száma, a közvetve érintett családtagokkal együtt pedig majd félmilliónyian szenvednek ettől.

Nem elég

Azt, hogy a szerencsejáték-függőség súlyos társadalmi probléma, senki nem vitatja. Szakértők szerint azonban önmagában a nyerőgépek betiltása nem gyógyítja meg a betegeket. „Amióta Magyarországon megszaporodtak a játékgépek, nyerőautomaták, azóta többen fordulnak orvoshoz ezzel a problémával. A játékgépek betiltása rövid távon segíthet a problémán. Ismert tény például, hogy az USA bizonyos államaiban, ahol korlátozott számban vannak fogadási és játéklehetőségek, kisebb a betegség előfordulási gyakorisága is, de a lehetőség visszaszorítása önmagában nem változtat az egyénben rejlő hajlamon” – mondta a hvg.hu-nak Dr. Nagy Szilvia pszichiáter. A szakember szerint a betegség kezeléséhez mindenképpen szükség van külső segítségre, illetve a pszichiátriai ellátórendszer fejlesztésére.

„A játékra biológiai, azaz örökletes adottságok is hajlamosítanak, például a noradrenerg (agyi hírvivő molekulák) rendszer zavara. Így tehát az erre ható gyógyszerek hatékonyak lehetnek. A pszichoanalitikus felfogás szerint a kényszeres játszók nyerési bizonyossága a gyermekkori mindenhatóság érzésből és a büntetés iránti tudattalan szükségletből ered, ezért hatékony az analitikus alapokon nyugvó egyéni pszichoterápia. Jók az eredmények a kognitív viselkedésterápiával is, mely arra helyezi a hangsúlyt, hogy megszakítja a játékszenvedély ördögi körét. Sokszor van szükség családterápiára is. A Névtelen Alkoholisták mintájára működnek a Gambler’ Anonymus önsegítő csoportok, ezek is hatékonyan segíthetnek” – magyarázta a szakember.

MTI / Mohai Balázs

Ellentmondásos szakpolitika

Azok a szerencsejátékok a legveszélyesebbek, amelyek gyors ciklusúak, tehát rövid időközönként, pillanatok alatt lehet újra fogadni, és amelyeknél gyorsan megtudja a játékos az eredményt, tehát azt, hogy nyert-e vagy sem – mondta a hvg.hu-nak Demetrovics Zsolt pszichológus-addiktológus. Márpedig a nyerőgépek ilyenek, hiszen néhány másodpercenként lehet újra és újra játszani. Csakhogy ugyanilyenek – ha nem gyorsabbak – az online szerencsejátékok is (például az internetes póker vagy élő fogadások), márpedig utóbbiakat nem tiltották be, mi több, éppen azt reméli a kormány, hogy a nyerőgépek miatt kiesett bevételt ezekkel pótolják majd. Nagy Szilvia és Demetrovics Zsolt is arra hívta fel a figyelmet, hogy a játékszenvedély gyakran társul alkohol- és drogfüggőséggel, illetve depresszióval, tehát ha nincs lehetőség a játékra, akkor a beteg állapota ez irányba is romolhat. Márpedig a játékfüggők között nagy számban találkozhatunk alkoholistákkal is.

„Bár azoknak valóban segíthet a tiltás, akik éppen leszokóban vannak, hiszen a nyerőgépek elérhetősége csökken, azonban más játékok maradnak, s valószínű ezek felé, vagy akár az egyéni addikciós zavarok felé lesz elmozdulás. Komplex stratégiára lenne szükség, amelynek eleme lehet a szabályozás módosítása is, de ki kell, hogy egészüljön ez a pszichológiai-pszichiátriai problémakezelési eszközökkel is. Ez egy betegség, márpedig betegséget nem lehet törvénnyel gyógyítani” – magyarázta Demetrovics. A szakértő szerint ráadásul eléggé ellentmondásos a kormányzat szenvedélybetegségekkel kapcsolatos politikája. Míg ugyanis a játékfüggést és az illegális droghasználatot drákói szigorral sújtja, addig a hasonlóan veszélyes alkoholbetegséggel szemben „elnéző”, a pálinka házi főzésének például zöld utat adott. Ez az ellentmondás főképp azért lehet gond, mert nem egyértelmű az üzenet, pont az a lényegi elem hiányzik belőle, hogy az emberek megértsék, hogy fontos lenne vigyázni az egészségükre.

Tizedére esett vissza gépek száma

A parlament tavaly szeptemberben a játékadó megemelésével igyekezett visszaszorítani a szerencsejátékokat. Lázár János – akkor még Fidesz-frakcióvezető – indítványára a pénznyerő automaták tételes adója november 1-jétől az addigi mérték öt-, illetve hatszorosával nőtt: havi 100 ezerről 500 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezerről 700 ezer forintra. Emellett bevezettek egy százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti – negyedéves – játékbevétel után kell megfizetni. Ennek mértéke 20 százalék lett.

 A játékadó emelése megtizedelte a pénznyerő automatákat: a megnövelt adóteher miatt számuk a 2011-es 22 ezerről 2 ezerre csökkent.