Az elfogadott új Ptk. törvény szakmai és civil szervezetek szerint nem szakít a fogyatékossággal élő emberek alaptalan jogkorlátozását konzerváló „teljesen korlátozó gondnokság” jogintézményével. A jogszabály ezért a szervezetek szerint ellentétes hazánk nemzetközi kötelezettségeivel, sérti a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, továbbá szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást valósít meg, illetve sérti az emberi méltósághoz való jogot, ezért Áder Jánoshoz fordulnak, hogy ne írja alá a törvényt.

"Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá azt, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozása eredeti céljával ellentétesen jogfosztáshoz vezet, akadályozza a rehabilitáció folyamatát, és szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja a fogyatékos állampolgárokat" - írják az aláírók, akik szerint az új Ptk. teljesen korlátozó gondnokságra vonatkozó rendelkezései sztereotípiákra és előítéletekre épülnek, és több tekintetben az Alaptörvény sérelméhez vezetnek.

A beadványt az alábbi szervezetek és magánszemélyek jegyzik: Autisták Országos Szövetsége, Down Alapítvány, Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Lélek-Hang Egyesület, Mental Disability Advocacy Center, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Összhang Alapítvány a fogyatékossággal élő személyek társadalmi szerepvállalásáért, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, Társaság a Szabadságjogokért, Andor Csaba, közgazdász-szociálpolitikus, önkéntes gondnok; Bugarszki Zsolt PhD, szociálpolitikus; Csató Zsuzsánna Katalin, fogyatékosságügyi szakértő; Gurbai Sándor, jogász; Jakab Nóra PhD, jogász; Kapronczay Stefánia, jogász; Katona Vanda, szociológus; Könczei György, ELTE BGGYK, egyetemi tanár; Sándor Anikó, gyógypedagógus; Vályi Réka PhD, szociálpolitikus.

Gurbai Sándor, az MDAC cselekvőképességi jogreform projektvezetője szerint „a teljesen korlátozó gondnokság Alaptörvényes-ellenes, hiszen indokolatlanul, automatikusan von meg jogokat a gondnokoltaktól, akik ezért nem köthetnek házasságot, nem fogadhatnak örökbe, nem határozhatják meg, hogy hol és kivel szeretnének együtt élni, sérül a munkához való joguk és a tisztességes eljáráshoz való joguk”.

Verdes Tamás, a TASZ fogyatékosügyi programvezetője felhívta rá a figyelmet, hogy a TASZ számos okból kifogásolta a törvényt. „A gondnoksági reform ezek között az egyik legfontosabb emberi jogi kérdés ma. A cselekvőképesség korlátozása ugyanis gyakorta a kirekesztés és a fizikai elzárás eszköze: idős, fogyatékos és pszichiátriai beteg emberek tömegei esetében ezt a jogintézményt arra használják, hogy bentlakásos szociális intézménybe kényszerítsék őket akár akaratuk elle nére is.“

A beadvány itt érhető el.