hvg.hu: Bajnai Gordon és Mesterházy Attila is őszintén hisz abban, hogy kettőjük közül ő az alkalmasabb kormányfőjelölt. Hogy lehet ezt feloldani?
Baja Ferenc.: Feloldani csak bölcsességgel lehet. Azoknak a közös érdekeknek a felismerésével, amikről eddig beszéltünk. Ehhez persze az is kell, hogy bármely felállásban minden szereplő megtalálja magának azt a pozíciót, amit jó szívvel képes viselni.
hvg.hu: Április végén, amikor Bajnai Gordon az MSZP választmányának vendége volt, azt mondta Mesterházy Attila, hogy szakpolitikai kérdésekben július közepéig meg akarnak egyezni. Július közepe van, de nem hangos a sajtó a nagy megegyezésről szóló hírekkel. Nincsenek késében?
B. F.: A politikában az egyik legfontosabb kérdés az időzítés. Ha túlságosan előreszaladunk, akkor még azelőtt mondunk, teszünk valamit, hogy az megfelelő módon kiérlelődne a társadalom számára. Jövő tavasszal valószínűleg egyszerre tartanak egy teljesen új rendszerű magyar parlamenti választást az európai parlamentivel, és várhatóan összecsúsznak majd a kormányalakítási tárgyalások és az önkormányzati választások előkészületei. Így ezeket szinte egy levegővel kell majd végigcsinálni. Ezt jól meg kell tervezni. Mi történik, ha nyer az ellenzék? Hogy fordul rá az önkormányzati választásokra? Ha a Fidesz nyer, hogy próbálja a már elveszített Budapestet visszaszerezni? Ehhez kell igazítani a politika mozgását is. Ezekkel nem vagyunk még elkésve, hiszen láthatóan nem érlelődtek meg. Van egy a politika iránt nem érdeklődő hárommilliós réteg, amelynek tagjai közül sokan csak a választások előtti két hétben fogják kialakítani a véleményüket. (Nem véletlenül akarta a Fidesz kizárni őket a regisztrációval.) Hiába akarnánk most meggyőzni a bizonytalanokat, ők erre a gondolkodásmódra még nem készek. Még nem érdekli őket.
Baja Ferenc: ''Magyarországon csak baloldalról lehet választást nyerni''
Fülöp Máté
hvg.hu: Tavaly októberben, amikor Bajnai Gordon zászlót bontott, aligha gondolta bárki, hogy következő nyárra, esetleg kora őszre nem lesz minden kérdés tiszta az ellenzéki oldalon. Ehhez képest most senki nem tudja, mikor lesz megegyezés – ha lesz.
B. F.: Nem mindegy, hogy a politika kinek akar megfelelni. Az elitnek? Akkor a Fidesz kormányra kerülése után fél évvel össze kellett volna állni, mert már akkor világos volt, hogy mit kap a nyakába az ország. De a társadalom egésze számára ez az igény akkor még nem fogalmazódott meg. Ha az aktív értelmiségi réteg várakozása apátiába fordul, az nagy veszteség, de a helyzet sajnos nem olyan egyszerű, hogy csak rájuk kell figyelnünk. A választásokon kell csúcsformát mutatni. Ma azt lehet kijelenteni: a társadalomban az létező felismerés, hogy valamilyen szintű együttműködés kell. De egyelőre ennyi. Sokan most kezdenek azzal ismerkedni, hogy egyfordulós lesz a választás, így már akkor nagyon kell figyelni. Végül az is most kezd világossá válni majd, hogy az egyéni választókörzeteknek sokkal nagyobb szerepük van, mint eddig.
hvg.hu: Ezek hogy befolyásolják az ellenzéki együttműködést?
B. F.: Minimumfeltétel például, hogy egyéni körzetekben nem lehet egymás ellen indulni, hiszen egyéniben nagyon kevés elveszett szavazattal el lehet bukni egy mandátumot. Programszinten is tisztázni kell a minimumokat, például azon kérdéseket, amelyeken legalább nem veszünk össze. Ezek a szakértői csoportok azért működnek, vagyis a munka folyik. Egy későbbi megállapodásról egyelőre annyit lehet tudni, hogy az egyéni körzetekben mindenki elfogadja a koordinált indulást. Az is világos, hogy az MSZP közös miniszterelnök-jelöltet, közös jelölteket szeretne, mert ezt tartja a leghatékonyabbnak. A pozíciónkban nincs bizonytalanság, de nem mondhatjuk ki, hogy ez így lesz, hiszen tárgyalópartnerekkel ülünk egy asztalnál, tisztában kell lennünk az ő érdekeikkel is. De, mint mondtam, a társadalom mozgásainak figyelembe vétele nélkül csak az elitek megállapodása fog megszületni, az pedig kevés, sőt: rossz megoldás. Ezt a két pontot kell az MSZP döntéshozóinak folyamatosan mérlegelni.
hvg.hu: Az „elitek” láthatóan Bajnai Gordon mögött sorakoztak fel, de ha a társadalom mélyrétegeit nézzük – amire a közvélemény-kutatásoknál jobbat egyelőre nem találtak ki –, akkor azt látjuk, az MSZP támogatottsága a biztos szavazók körében nagyjából háromszorosa az Együtt 2014-ének. Hogy oldják fel ezt a dilemmát?
B. F.: Mesterházy Attila és Bajnai Gordon bölcsességét jelzi, hogy a legutóbbi találkozó után deklarálták: mindkettőjüknek elfogadható lehet a másik személye. Ezzel ezt az egyelőre megoldatlan kérdést kiemelték az egyeztetésekből. De a kérdésében megfogalmazott dilemma persze létezik. Teljesen legitim igénye az MSZP-nek, hogy ilyen támogatottság mellett – amennyiben ő ezt ambicionálja – az elnöke legyen a közös miniszterelnök jelölt is. Senki nem kérdőjelezheti meg Mesterházy Attila jogát erre. Ha valaki megtenné, az számunkra elfogadhatatlan lenne, hiszen a választóink akaratával menne szembe.
Támogatóink ugyanis nem azt várják tőlünk, hogy ha ennyien állnak mögöttünk, akkor mi elegánsan félreálljunk, és mást támogassunk. Nagyon fontos, hogy Bajnai Gordon visszaigazolta: tisztában van ezzel a mai helyzettel. És nyilvánvaló, hogy ez nem csak a miniszterelnök-jelölt személyére vonatkozhat. De persze ahogy mi nem fogadunk el ultimátumot, másoknak sem adunk ultimátumot. Nem mondjuk senkinek, hogy aki nem veszi tudomásul, amit mondunk, az levonulhat a pályáról.
hvg.hu: Közös lista, közös jelöltek, közös listavezető. Ez egy „ideális helyzetet” feltételezne, miközben vannak azért, akik például nem szívesen indulnának közös listán az MSZP-s jelöltekkel. Ezt hogy fogják kezelni?
B. F.: Ez szintén egy létező kérdés. A közös lista, közös jelöltek indítása csak akkor működhet, ha minden szereplő teljesen elégedett vele, és úgy érzi, választói előtt teljes legitimitással képviselheti. De gondolkodni kell azon is: mi lesz, ha nem így történik, ha valaki másképp érzi majd? A tárgyalópartnerünk egy pártszövetség, amely jelenleg két pártból áll: ez tízszázalékos támogatást igényel kapásból…
''Emlékezzünk Kupa Mihály példájára''
Fülöp Máté
hvg.hu: Amitől egyelőre elég messze van az Együtt 2014…
B. F.: Egy évvel a választások előtt még sok minden eldöntetlen. Gondoljunk csak vissza: 1989-ben az akkori ellenzék azért harcolt a kétharmados törvényekért, mert attól tartott, az MSZP megnyeri majd az első választást, aztán a szocialista párt 9,9 százalékot kapott. A következő ciklusban a választások előtt másfél évvel a Fidesz toronymagasan vezetett, senki nem gondolt arra, hogy az MSZP egyedül is választási győzelmet arat. Négy év múlva senki nem gondolt rá, hogy a Bokros-csomaggal megterhelt MSZP egy százalékkal többet szerez az 1994-es eredményénél. Bajnai Gordonék nyilván úgy gondolják most, hogy meglesz a tíz százalék. De mi lesz akkor, ha mégsem? Óriási és valós kockázat, hogy ez a tíz százalék csak 9,9 lesz. Emlékezzünk csak 2002-re: Kupa Mihály és a Centrum Párt 3,9 százaléka, vagy a MIÉP éppen, hogy kiesése. Ezek is kellettek ahhoz, hogy nyerni tudjunk, mert a jobboldaltól vittek el szavazatokat. Bajnai Gordonék óriási felelőssége, hogy ha két pártként indulnak, és nem érik el a tíz százalékot, akkor a leváltók koalícióját fogják végletesen meggyöngíteni.
Nagyon tanulságos az SZDSZ története is: hiba volt, amikor Horn Gyula az 1998-as választások előtt bejelentette, hogy minden körülmények között együtt kormányzunk majd velük. Az SZDSZ-ből senki nem cáfolta, senki nem mondta, hogy ez nem így fog történni. Vagyis a választók helyett eldöntöttük a következő koalíciót, miközben az SZDSZ szavazóinak nagy része nem érzékelte úgy, hogy a négy év közös kormányzás után természetes a folytatás. Nagyon nagy hibát követünk el tehát, ha a társadalmi bázisok integrálása nélkül történik meg az elitintegráció. Ehhez a véleményeknek harmonizálódniuk kell, és ez időigényes.
hvg.hu: Ez egyelőre nehezen alakul.
B. F.: Ha a volt LMP-sek vagy a millások véleményeit nézem, akkor igazat kell adjak. Bennük még mindig nem látom azt a készséget, hogy közös listán, közös miniszterelnök-jelölttel komfortérzettel tudják azt mondani: „Igen, le fogjuk váltani Orbán Viktorékat, mi a sokszínűségünkkel együtt, de azonos értékmezőben politizálunk.” Ha ez nincs, és egy listán nyolcan tizenötfélét beszélnek, a választók csak azt látják majd, hogy „ezek papíron összefogtak ugyan, de valójában mégsem”. És még nem beszéltünk a DK-ról és egyéb szervezetekről.
hvg.hu: Milyen komfortérzetük lesz az MSZP-s képviselőjelölteknek és szavazóknak, ha mondjuk az a PM indul velük közös listán, amelynek tagjai rendszeresen oligarcházzák, vörös bárózzák őket, Fidesz-MSZP közös mutyikról beszélnek?
B. F.: Régóta mondjuk nekik, hogy ezt ne tegyék. És régóta érzékelem, hogy egyes rétegeknek bajuk van velünk, de ettől függetlenül tény, hogy a rendszerváltás óta a Magyar Szocialista Párt a legsikeresebb párt. Túléltünk minden helyzetet, ezt a mostanit is túl fogjuk élni. Én látom, hogy Bajnai Gordon belátja, idő kell ennek az idegenkedésnek a kezelésére, és van is rá esély, hogy ez feloldódjon. Annak idején a Demokratikus Charta nemet mondott Horn Gyulára, Magyar Bálint kijelentette, hogy vele aztán soha nem lépnek koalícióra, aztán mégiscsak létrejött egy koalíció. A Milla korábban azt mondta, az MSZP semmilyen körülmények között nem elfogadható, most már nyilván árnyaltabban fogalmaznak. De ez a véleményváltozás időigényes, nem lehet erőltetni, mert az nagy bajokat okozhat.
hvg.hu: Például?
B. F.: Az LMP-ben a türelmetlenség, amivel az egyik tábor hozzáállt a kérdéshez, az ellenzék szempontjából tragikus szakítást okozott. A Párbeszéd Magyarország képviselői ma azt mondják, nem szeretnék az MSZP primátusát és Mesterházy Attilát miniszterelnök-jelöltnek. Ezt innentől kezdve az Együtt 2014-nek kell megbeszélnie a PM-el. Az MSZP – bölcsen – nem feszítette ezt a kérdést, nem mondta, hogy tárgyalások feltétele az, hogy az Együtt 2014–PM legalább önmagával egyezzen meg. Remélem, a bizalom növekedni fog a PM-ben, de ha nem, azt is elfogadom. De akkor tudomásul kell venni, hogy külön úton járunk.
hvg.hu: El tud képzelni olyan helyzetet, hogy a PM szab feltételeket az MSZP-nek, amit önök komolyan megfontolnak?
B. F.: Mi a szövetségi maximum érdekében mindent megfontolunk. Csak az a lényeg, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, amit a mi és az ő választóik is jó szívvel tudnak támogatni, és ezért elmennek majd szavazni. Szerintem jól haladunk ebbe az irányba. De – és nem csak az LMP szétszakítása mutatja ezt – nagyon kicsi véletleneken is eltörhetnek dolgok. A politikát emberek csinálják, előállhat olyan helyzet, hogy valakinek elege lesz. A PM-ben létezhet olyan vélemény, hogy az ő identitásuk úgymond „nem darálódhat le” egy MSZP-primátusú együttműködésben. Ebben emberek hihetnek, és a hit nagyon erős lehet, nem befolyásolható könnyen még választási matematikával sem. Ez létező probléma, amivel számolni kell.
hvg.hu: Ön meg őszintén hisz abban, hogy „választást Magyarországon csak baloldalról lehet nyerni, középről nem”? Ezt szokta ugyanis hangoztatni. Önök vannak baloldalon, Bajnai Gordonék középen – öndefiníciójuk szerint. Hogy nyernek majd „balról”?
B. F.: Magyarország történelméből következik ez: nagyon kicsi a középosztály, sok a leszakadó. Az emberek élethelyzete szerint a többségnek a baloldali válaszok segítenek. Mi háromszor így nyertünk.