Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek ki kell adnia a paksi atomerőmű bővítését előkészítő környezetvédelmi hatástanulmányok egyes dokumentumait - mondta ki jogerős döntésében szerdán a Szekszárdi Törvényszék. A telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor nem kell kiadnia a cégnek.

A bíróság másodfokon hozott határozatával részben megváltoztatta a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú döntését, amely elutasította Szél Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatok kiadása iránt indított keresetét.

Az ellenzéki politikus az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó környezetvédelmi és gazdasági hatástanulmányok, illetve az új blokkok építésének ütemtervének kiadását kérte az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től, majd a bíróságtól.

A Paks II. Zrt. azzal az indokkal tagadta meg a kért dokumentumok kiadását, hogy azok üzleti titkokat is tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése jelentős kárt okoz az MVM csoportnak. A beruházás környezeti hatásairól készült tanulmányt azért nem adták ki, mert a cég szerint nyilvánosságra kerülése a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően veszélyezteti az engedélyezés "illetéktelen" külső befolyások nélküli lefolytatását.

Közérdekű adat a környezetvédelmi hatástanulmány

Mándi Zoltán bíró indoklása szerint az atomerőmű bővítését megalapozó Lévai projekt környezetvédelmi hatástanulmányai közérdekű adatnak minősülnek, kiadásuk nem tagadható meg. A telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor a Paks II. Zrt. helyesen nem adta ki, mert azok döntés-előkészítő anyagok, amelyek műszaki-pénzügyi tartalmának nyilvánosságra kerülése az atomerőmű-bővítésről még zajló tárgyalások során a cég és Magyarország érdekeit sértette volna - mutatott rá.

A Paks II. Zrt.-nek a határozat szerint 15 napon belül a Lévai projekt környezeti hatástanulmányának dokumentumai közül tizenegyet kell átadnia a felperes politikus részére. Ezek között szerepel mások mellett a földtani közeg, a felszín alatti vizek, a telephely hidrológiai jellemzése, a Duna medrének és partvonalának állapotáról szóló fejezet, valamint a környezeti radioaktivitás és az élővilág sugárterhelésének jellemzése.

A bíró kitért arra is, hogy a március 19-én hatályba lépő törvény szerint az atomerőmű-bővítés egyezményeinek a döntést megalapozó adatai keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg, nem vonatkozik a perben szereplő környezeti hatástanulmányokra.