A héten nem volt kormányülés, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán szokásos sajtótájékoztatót tartott a "sok-sok történésről", ahogy a kormányszóvivő fogalmazott.

Magyarország nemrég az Európai Bíróságnak benyújtott keresetben támadta meg a kötelező kvótát, Lázár megismételte korábbi érveiket arról, hogy a magyar lakosság nem kíván befogadni menekülteket. Főleg, hogy szerinte a legújabb verzió szerint már 1 millió embert osztanának szét.

A Magyarország ellen, menekültek kezelésével kapcsolatosan indult legújabb kötelességszegési eljárást ezért bosszúnak nevezte, szerinte ez egy "unfair, méltánytalan eljárás", aminek csak politikai indokai lehetnek. Ezért ezt vitatják, tárgyalnak a bizottsággal, és akár bíróságra is elmennek. Negatív példának Németországot hozta, ahol szerinte sokkal kevesebb menekültügyi eljárást zártak le.

A "mini-Schengen" ötlete szerinte szintén bosszú, illetve fenyegetés, amivel arra próbálnak kényszeríteni bennünket, hogy fogadjunk be menekülteket. A kormány viszont kitart álláspontja ellen, még ha kirekesztéssel is fenyegetik – tette hozzá. Ez nyomásgyakorlás, szankció belengetése a miniszter szerint.

Kormánybiztosra bízzák Mezőhegyest

Lázár újra hosszan dicsérte ismét, mennyire nagy az érdeklődés, és mennyire jó ötlet földhöz juttatni a gazdákat. A politikus ma járt Mezőhegyesen, mert Orbán Viktor odaküldte, így már friss tapasztalatokról számolt be: kormánybiztost fognak kinevezni, és újjáalapítják a ménest. Egy állami mintagazdaságot hoznának létre, 3-4 ezer hektáron, amely alkalmazni fogja a mostani cégben dolgozó helyieket. Vagyis lesz állami ménes, ami munkát ad, erre garanciát vállalnak – ígérte meg Lázár. Vagyis a földek árverése itt sem áll le, a megmaradó területen alapítanák újra a ménest. Az ügyről itt olvashat részletesen!

9000 milliárd forint uniós pénzt fizettek ki a mai nappal, ami Lázár szerint rekord. Szerinte az elmúlt másfél évben az ezzel foglalkozó minisztériumi dolgozók példamutató munkát végeztek, és megérte átalakítani az ezzel kapcsolatos intézményrendszert. De már a következő ciklus keretéből is kiírtak 3000 milliárdot – tette hozzá.

Lázár János tájékoztat

Túry Gergely

Lezáratlan viszont az EU-val továbbra is az útépítések ügye, ahol kifogásolták, hogy szűk feltételeket szabtak, így külföldi cégek nem tudtak indulni, illetve az M4-es ügye. Utóbbinál a kartellgyanú miatt a GVH-hoz fordultak, de a versenyhivatal szerint nincs kartellgyanú. Mivel ezt bíróságon megtámadták, az ügy még nem lefutott.

A kormány nekiment a norvégoknak, ők mégis jó fejek

Norvégia hozzájárult ahhoz, hogy meghosszabbodjon a norvég támogatási programok határideje, annak ellenére, hogy a kormány korábban kritizálta a pénzek elköltésének módját – jelentette be a miniszter – így a támogatott projektek mind végigvihetőek. Később kérdésre hozzátette, továbbra is fenntartja, hogy az Ökotárs alkalmatlan volt a pénzek elköltésére, így nem követi meg őket, és ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy a szervezet ne vehessen részt a továbbiakban a norvég pénzek koordinálásában.

Gyurcsány Ferenc újabb uniós megbízását élesen kritizálta Lázár, megfogalmazása szerint az uniós pályázati pénz egyenesen a DK-nál landol, hiszen az Altus nevű cégén keresztül a pártot támogatja, ami szerinte tiltott támogatás. Az Európai Bizottság politikai okok miatt ad megbízást Gyurcsány cégének, amiért menekültpárti, ennek a szószólója – jelentette ki. Mivel a megbízást Lengyelországban nyerte el Gyurcsány cége, erről egyeztetnek a lengyel kormánnyal is. "Belpolitikát csinál Brüsszel Magyarországon" – fogalmazott Lázár, aki szerint az EU nyomja bele a pénzt Gyurcsány cégébe.

Lázár szerint a Quaestor-károsultakkal való elszámolás is jól halad, az Alkotmánybíróság ebben nagyban közreműködött, így mindenki a tényleges kárának megfelelő összeget kapja vissza.

Nemrég verte ki a biztosítékot, hogy a Klik rendszerén belül állami alkalmazottak és tanárok nem kapták meg időben a fizetésüket. Szerinte csak elszámolási-informatikai hiba történt, nincs szó arról, hogy a kormány ne tudna és akarna fizetni. Azért megjegyezte, hogy korábban jóval több utalási anomália volt jellemző az állami szférában, bezzeg most már kevés, de ez sajnos becsúszott.

Lázár megkapta azt a kérdést: mit szól ahhoz, hogy a Time magazin a menekültek ügyében felmutatott teljesítményéért (is) Angela Merkelt válaszotta az Év Emberének. Elviccelve a kérdést gratulált Merkelnek mint hódmezővásárhelyi lakos, de mint mondta, a Time olvasóin kívül is "vagyunk még Európában". Majd hozzátette, ennek ellenére sem értenek egyet a menekültpolitikájával.

Habony is téma volt

Járt már Ibizán? – kérdezte egy újságíró a minisztert. "Nem. Kellett volna?" – vágott vissza Lázár viccelődve, mintha nem esne le neki, hogy Habony Árpád, Orbán tanácsadójának videós esetére kérdeznek rá nála. Később újra előjött a Habony-videó, amit Lázár állítása szerint nem is látott, de kollégái részletezték számára, mi van benne, főleg, hogy "érdemes megnézni a csinos hölgyek miatt". 

Nemzetbiztonságilag továbbra sem érzi aggályosnak Habonyt – hiszen ezt már többször is megkérdezték tőle –, és nem akar beleszólni egy magánszemély "szabadidő-eltöltési szokásaiba". Lázár folyamatosan kitért az elől, hogy minősítse a luxusbárban szórakozó Habonyt, végült nem volt hajlandó elismerni, hogy Orbán nem hivatalos tanácsadójaként, befolyásos személyként nem pont ugyanaz az eset, mint ha egy "magyar állampolgár" szabadidejéről lenne szó. Mint mondta, senki ilyesmi tevékenységével és szokásaival nem akar foglalkozni, ugyanakkor végül megjegyezte, ez annak "kínos, aki viselkedik".

Szóba került, hogy Collen Bell amerikai nagykövet bírálta a Lex Tiborczként emlegetett, rokonokat közpénzhez segítő törvényt. Lázár szerint ez "igazságtalan és méltatlan volt" a diplomata részéről.

A New York Times tudósítója rákérdezett, hogy mi támasztja alá azt az információt, hogy a párizsi merénylet fő szervezője a Keleti pályaudvarnál járt. Titkosszolgálati információk vannak erre nézve, de többet nem árult el erről.

Ahogy megírtuk, egy hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb jogi ellátás érdekében egy jogi képviseletet biztosító intézmény felállítását tervezi a kormány. Lázár ennek okát röviden úgy foglalta össze, hogy a mostani megoldás nem elég összehangolt, és drága. Az államot saját ügyvédjei képviseljék, a lehető legritkább esetben kelljen más, külsős ügyvédet bevonni. Az intézményt már jövő tavasszal felállítanák.