szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szlovákia után Magyarország is beadja keresetét, hogy bírósági úton támadja meg az Európai Tanács kötelező kvótáról szóló határozatát. Trócsányi László igazságügyi minisztérium pénteki sajtótájékoztatóján ismertette a magyar kormány érveit.

A szlovákok lépése után a magyar kormány sem vár december közepéig, így már csütörtökön benyújtotta  az Európai Bíróságnak a kötelező kvóta megtámadásáról szóló indítványát, ezt tegnap jelentette be Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten.

TrócsányiLászló igazságügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján ismertette a magyar kormány érveit.  A miniszter elmondta, a kereset benyújtására a november végén elfogadott törvény kötelezi a kormányt, de a kvótarendszer megtámadásához “politikai bátorság és jogi érvrendszer is kell.” Trócsányi elmondta, se politikai, se jogi értelmben nem fogadható el a kötelező kvóta bevezetése. A miniszter szerint vámügyekben és az emisszió kapcsán már hallott kvótáról, de az ember és a kvóta összekapcsolása rosszul hangzik; “mérnökösködés, ami embertelen, nem így kell kezelni a menekülthelyzetet. Hozzátette, a keresettel nemcsak Magyarország, hanem az egész Unió határait kívánják megvédeni.

A sajtótájékozató során Trócsányi összefoglalta, hogy milyen érvekkel (összesen 10) támadják meg a kötelező kvótát. A kormány úgy számol, hogy a per precendens értékű lesz és legalább másfél évig fog tartani. Az igazságügyi minisztérium által elkészítette kereset szerint a kvóta sérti a szubszidiaritás elvét, ami azt jelenti, hogyha valamit alacsonyabb szinteken lehet hatékonyan megoldani, akkor azt ott, és nem magasabb szinteken kell szabályozni. Az Igazságügyi Minisztérium szerint az ET kvótarendelete megsérti ezt az elvet, és így olyan EU-s alapérték sérül, amely miatt a bíróság kimondhatja a rendelet semmisségét. Továbbá az igazságügyi minisztérium szerint a tagállamoknak nem kapták meg a jogot, hoyg felülvizsgálhassák a kvótarendszert. A kötelező kvótarendszer nem tekinthető segítségnyújtásnak, mert kötelezettségeket ír elő más tagállamok számára és ellentétes a korábbi döntésekkel, ami csak önkéntes alapon történő szétosztást írt volna elő.

“A jogi norma hibában szenved, tartalma alapján kell megvizsgálni, és nem formailag” – mondta akkor az igazságügyi miniszter, amit azt jelenti, hogy a határozat tartalmát tekintve jogi aktusnak minősül, hiszen módosítja a Dublin III-as egyezményt, miközben formailag határozat, így nem kellett a nemzeti parlamenteknek deklarálniuk. A miniszter szerint az is érvként használható,hogy olyan átmeneti intézkedést vezetnek be, ami legalább három évig tart, miközben az átmeneti intézkedések maximum hat hónaposak. Trócsányi azt is megemlítette, hogy az ET nem vette figyelembe Magyarország speciális helyzetetét, miszerint sokan nyújtottak be menekültkérelmet nálunk.

Trócsányi szerint más országok is figyelemmel kísérik majd a magyar kereset sorsát, sokan ugyanis kivárnak, mert látják, hogy a kvótarendszer a gyakorlatban nem működik,  alig történt meg áttelepítés, mondta a miniszter. A kereset beadása előtt több országgal is konzultáltak, így például Szlovákiával is. Véleménye szerint más országok is támogatni fogják a magyar keresetet, példaként Csehországot és Romániát említette, mert ezek az országok is kvóta ellen szavaztak, de az sem véletlen, hogy hamarosan Budapestre látogat a lengyel igazságügyi miniszert, tette hozzá. Újságírói kérdésre a miniszter elmondta, igaz ugyan, hogy mindössze 1300 menekültet kellene befogadnia Magyarországnak, de a családegyesítések miatt ez a szám a többszörösére emelkedhet.

A Magyarország ellen indított kötelezettségszegéi eljárásról azt mondta a miniszter, hogy ez egy “pilot megkeresés”, tartalmi kérdéseket nem, csak a nyelvhasználatot vizsgálja majd az EU.  Még szeptemberben közel 20 európai uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, mert nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt. Schengen felfüggesztéséről azt mondta Trócsányi, hogy egész Közép-Kelet-Európa számára egy nagyon rossz üzenetet jelente, ha felfüggesztenék az egyezményt.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!