Kéményseprős története mindenkinek van: kijönnek, nem jönnek, elfalazott, tartalék kéményhez jönnek, és megígérik, hogy jövőre is eljönnek. Vagy visszaélnek a hatalmukkal, fél napot váratnak, hogy pár percre kiszálljanak, és akkor is inkább büntetnek, 30 napunk van, hogy kijavítsuk a hibát, vegyünk egy új kazánt, csináltassunk új kéményt, csináltassunk új terveket. Persze vannak más megoldások is, ugye, kápéban, számla nélkül – de kéményt tisztítani még senki nem látta őket. Egyes visszaélések még az ombudsman elé is kerültek.
Vámos Csaba szakszervezeti vezetőt megkérdeztük a negatív kéményseprős történetekről is, és ő meg sem próbálja elkenni a dolgokat.
„Én kérek elnézést”,
mondja a maga is gyakorló kéményseprőként dolgozó vezető, aki egyben a Kéményseprők Országos Szövetsége (KOSZ) elnöke. A szakma komoly átszervezést igényel, a rossz rendszeren változtatni kell, de nem úgy, ahogy a kormány most tervezi. A KOSZ szerinte meg tudná tisztítani a szakmát, ha megkapná a jogosítványokat, állítja Vámos.
Eljő a kondenzációs kazán aranykora
A kéményseprők nemrég azzal kerültek be a hírekbe, hogy népszavazást is kezdeményeznének, annyira féltik a polgárok életét, miután a kormány szerintük olyan kevés kéményseprőt akar foglalkoztatni, hogy az csak munkacsökkentéssel együtt járhat, így veszélybe kerül a kémények évenkénti egyszeri ellenőrzése. Tavaly év végétől új jogszabály vonatkozik a kéményseprésre, de ez csak idén július 1-jétől lép érvénybe, a katasztrófavédelemhez került a kéményseprés koordinálása, szervezése, felügyelete.
MTI / Czeglédi Zsolt
Ugyancsak július 1-től már csak úgynevezett kondenzációs kazánt lehet eladni az üzletekben, pontosabban ezekre adható ki üzemeltetési engedély – ez egy olyan, a fűtéshez és a mosakodáshoz meleg vizet gáz elégetésével előállító elektromos berendezés, amelyet a független fűtésrendszerű lakásokban legtöbbször használnak, és amely sokkal jobb hatásfokkal működik, mint a kevésbé modern készülékek. Ez a készülék nem a szoba levegőjét használja az égetéshez, hanem kintről szívja be, ezért biztonságosabb. A kondenzációs készülékek előírt egyeduralmát EU-s jogszabályi megfeleléssel magyarázzák. Azért kizárólag ezeket a készülékeket engedik a piacra, mert kevesebb energiát fogyasztanak, a baj csak az, hogy a kevésbé tőkeerős magyar lakosság nagy része csődbe jutna, ha ilyet venne. Nyilván erre tekintettel csúszott a törvény hatálybaléptetése tavalyról idénre, de persze az embereknek mostantól éppen úgy nem futja majd ilyenre, mint eddig.
Az más kérdés, hogy a kondenzációs kazán legfeljebb 50 fokos vizet tud adni, és alapjában a padlófűtéshez találták ki. (Update: olvasóink jelezték, hogy ez így nem igaz. Valóban, a kondenzációs kazán tud melegebb vizet is termelni, de a 100 százalék feletti hatékonysághoz 50 fokos víz a legmegfelelőbb. Ennél magasabb hőmérsékletű víznél romlik a kazán hatékonysága. Az EU által előírt hatékonyság az egész fűtési idényre minimum 86 százalék.) Ez azért érdekes, mert akinek a hagyományos, radiátoros rendszere van vastagabb csövekkel, azoknak ez az 50 fok a radiátorban már csak 30 fok lesz, amivel fűteni éppenséggel nem lehet.
Jöhet a buhera
A kéményseprők és a kazánok ügye összefügg: kijön a kéményseprő, megállapítja, hogy baj van. Vagy azért, mert kevés ideje van, és egyszerűbb rendes szemrevételezés és tisztítás helyett büntetni. Vagy pedig azért, mert a javításnak nincs értelme, új készüléket kell venni. Az új, kötelező kondenzációs készülék drága, 3-400 ezer forint. Ráadásul, ha megvan is a gép, a kéményt is át kell alakítani hozzá, mert a korábbi kéménybéleléseket ma már nem fogadja el a hatóság, béleletlen kéménybe pedig nem is lehet a bevezetni az égésterméket. Ez megint 2-300 ezer forintos költség lehet.
És munkadíj, tervezési díj ebben még nincs is – máris milliós tételnél vagyunk.
A kéménybélelést a társasház alapító okirata alapján megcsináltathatja a közösség is a közös költségből, illetve erre az önkormányzatok szoktak engedni pályázni. De ez nem mindenhol elérhető részmegoldás, a törvény pedig mindenkire kötelező.
MTI / Máthé Zoltán
A magyarok anyagi lehetőségét és leleményét ismerve ezután jönnek majd a buherálások: mivel a kéményseprők regisztrálták a kazánokat, és ezt egy matricával tanúsítják is a kazán külső borításán, lesz, aki – hogy ne kelljen cserélni mindent – kicseréli a kazánt, majd rászerkeszti a régi borítást. De biztos lesz olyan is, aki a tönkremenőben lévő kazánt fogja a szomszéd Józsikával „életben tartani”, ami megint csak életveszélyes lesz. És persze lesz, aki megpróbálja lefizetni az ellenőrizni kiszálló kéményseprőt, és megeshet, hogy sikerrel is járhat. A végeredmény: „az emberek lakásában ketyegő időzített bombák” – ahogy Vámos Csaba kéményseprő, a KOSZ elnöke fogalmaz.
Ütésváltás a kéményseprők és a katasztrófavédelem között
A kéményseprő-rezsicsökkentés annyit jelent, hogy 44 százalékkal kevesebb lett a kéményseprési díj, ami a társasháznak a számláiban látszik, az ún. sormunkák pedig (kéménytisztítás, -ellenőrzés, a kazánok ellenőrzése, az égéstermék ellenőrzése, szén-monoxid-mérő felszerelése, ellenőrzése), amelyeket a kéményseprőnek kötelező elvégezni, ingyenesek.
Vámos szerint a katasztrófavédelemnél nincs meg a kéménysepréshez szükséges épületgépészeti szaktudás, és nemhogy a kéménysepréssel, de még a szintén hozzá tartozó tűzoltósággal sem tud rendesen megbirkózni. Rendes egyeztetés helyett kapkodás van, mondja Vámos, aki a tervezett létszámcsökkentéstől is tart, és szerinte ezeket a terveket jelzi az is, hogy nemrég csak 120 autóra írt ki közbeszerzést a katasztrófavédelem. „Heves megyében 50 kéményseprő dolgozott, innentől csak 20-ra lesz szükség” – mond egy példát.
A katasztrófavédelem minderről azt közölte: az új törvényi felállás azt jelenti, hogy ahol az önkormányzat igényelte, és nem hosszabbított az előző szolgáltatóval, ott a katasztrófavédelem veszi át a kéményseprést. Ez végül 15 megyében 1830 települést érint (itt megnézheti, önnél ki szolgáltat), a többi helyen, köztük egyébként Budapesten is, a helyi kéményseprő cégekkel oldja meg a törvényben előírt feladatot az önkormányzat (Magyarországon összesen 2809 település van). A kéményseprési feladat nagy része egyébként Budapesten adódik, itt rengeteg a kémény.
MTI / Komka Péter
Az autóbeszerzésről pedig azt mondták, hogy nem minden kéményseprőnek kell majd autó, hiszen lesz, aki irodában dolgozik majd, és lesz, akinek a katasztrófavédelem valószínűleg más forrásból biztosít járművet.
A katasztrófavédelem 5,227 milliárd forintot kapott bérre és eszközök beszerzésére, ebből 692 millió az autóbeszerzés. A mestervizsgával rendelkező kéményseprők havi bruttó 360 ezer, a kezdők pedig 230 ezer forintot keresnek majd, ez már korábban kiderült, és egyéb juttatás is jár nekik.
A bevezetőnkben felsorolt negatív tapasztaltatokról annyit mondott a katasztrófavédelem, hogy bárki bármit bejelent az ő szolgáltatási területükön dolgozó kéményseprők ügyében, azt kivizsgálják.
Mit tegyünk, ha meghibásodik a kémény vagy a készülék? |
A katasztrófavédelem ezen a téren páratlanul szigorú: ha a kéményben vagy készülékben meghibásodást észlel, például szén-monoxid-szivárgást, 30 napot kap a tulajdonos az életveszély elhárítására, és ha ennek hiányában tovább használja a készüléket, akár 500 ezer forintos bírságot is kaphat. A drákói szigort az indokolja, hogy egy hibás készülék miatt tényleg emberek halhatnak meg – magyarázza Hajdu Márton, a katasztrófavédelem szóvivője. A tulajdonos ekkor vagy nekiáll, gázszerelőt keres, és/vagy vesz egy új kazánt, vagy megoldja máshogy a problémát: áttér villanyra, bojlert vesz, és olajradiátorral fűt (aminek a kivitelezése azért nem mindig olyan pofonegyszerű, ott is további költségek merülhetnek fel, például mert áramerősség-bővítést kell kérni). A lényeg, hogy ne használja a rossz kazánt, amíg az veszélyes. A gyakorlat nem mindig ilyen egyértelmű: egy hasonló ügyben érintett olvasónknak azt mondta novemberben a kéményseprő, hogy akár le is plombálhatná a kéményt, de csak leragasztja a gázcsapot, a tulajdonos pedig saját felelősségre használhatja tovább a szivárgó készüléket. |
