Egy évvel ezelőtt már nekifutott ugyanennek a rendezvénynek a Budai Liberális Klub, ugyanígy Haraszti Miklós moderált egy vitát Staudt Gábor (Jobbik), Hadházy Ákos (LMP) és Molnár Zsolt (MSZP) között, most Staudt és Hadházy mellé leült Gulyás Márton (Közös Ország Mozgalom) és Cseh Katka (Momentum) – a választójogról vitázni. Akkor Hadházy azt mondta, “nehezen tudja elképzelni”, hogy még egyszer részt vegyen az LMP egy országgyűlési választáson, ha maradnak ezek a keretek.

A keretek maradtak, csak annyi változott, hogy Gulyásék nyolc párt képviselőivel kidolgoztak egy törvényjavaslatot választási rendszerről. Ezt a parlament elé az LMP, az MSZP, illetve az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok képviselői terjesztik. A javaslat lényege, hogy ötről négyszázalékosra csökkentené bejutási küszöböt, 222 fős Országgyűlést hozna létre a mostani 199 helyett (110 jutna egyéni körzetből, 110 listáról, kettő a határon túlról), a választói akarat arányos megjelenítését (egy párt legfeljebb olyan arányban lehetne jelen a törvényhozásban, amilyen arányban országosan a szavazatokat kapta) és női kvótát mond ki, a pártlistákon minden három jelöltből legalább egynek nőnek kellene lennie. Megszűnne a győztes kompenzációja, és az átrajzolt választókerületeknek is véget vetnének.

Soros György a baloldalon

A hétfő esti rendezvényen olyan politikai erők vettek részt, akik már korábban kijelentették, önállóan indulnak a választáson, illetve a másik, ami összeköti őket, hogy mindegyikük nemet mondott Gulyás Márton közös október 23-i tüntetésére, ami így nem lesz közös. A Momentum alelnöke azzal kezdte, nem gondolják azt, hogy senkivel sem szabad összefogni, de ők azok, akik képesek új arcokat mutatni a választókank. “Nem szabad hinniük a Fidesznek, hogy össze kell fogni.” A jelenlegi rendszerben véleménye szerint lehet győzni, csak nagyon nehéz.Staudt elméleti vitának tartja a kérdést, mert gyakorlatilag lehetetlen, hogy változzanak a választási szabályok 2018-ig, Orbán Viktort ebben a rendszerben kell legyőzni, úgy véli, a Jobbik képes is rá. “Vagy mi győzzük le a Fideszt, vagy senki” – jelentette ki. Hadházy Ákos is úgy véli, nehéz most győzni, ezért az elsők között volt, aki elkezdett ezzel a problémával foglalkozni.

Évek óta beszélünk arról, hogy összefogás, de szerintem ez az ellenzék Soros-terve. Mindkettő nyilvánvaló propagandafogás, amivel csak a figyelmet akarják elterelni.

Úgy véli, reményt kell adni, nem összefogást, ami nem jelenti azt, hogy együttműködések nem lesznek majd az ellenzéki térfélen. Szerinte a Közös Ország Mozgalomnak már az nagy haszna volt, hogy képes volt egy asztalhoz ültetni nyolc pártot. Minderre válaszolva Gulyás azt mondta, két út áll a magyar közélet előtt. Vagy elfogadják a Közös Ország Mozgalom törvénytervezetét, vagy nincs esély a kormányváltásra. A mostani rendszert úgy írta le, mintha Hosszú Katinkával úszna versenyt, miközben kezeit és lábait megkötözik és a száját is betömik. Fontos kérdés az is szerinte, hogy ha lesz együttműködés a pártok között 2018 előtt, azok ne zárt szobákban, a választók tudta nélkül történjenek, ahogy 2014-ben.

Kell az MSZP

Staudt az összefogásról és az MSZP-ről azt mondta, a Fidesznek szüksége van egy XX. századi baloldali pártra, hogy ne boruljon a centrális erőtér és a baloldali szavazók nehogy más pártot válasszanak. Gulyás törvényjavaslatáról azt mondta, a Jobbik tudja támogatni azt, hogy a parlament elé kerüljön. Haraszti kérdésére válaszolva, hogy összeállnának-e a Fidesszel, egyértelmű nemmel válaszolt. Cseh az összefogásról azt mondta, a választópolgárok majd eldöntik, kire szavaznak, nem érdekli őket annyira az, hogy milyen a választási rendszer, nem lehet őket néhány oldalas törvényjavaslattal elvinni a szavazófülkékbe. Hadházy végtelenül pozitív volt, amikor azt mondta, nem csak a Brexit-kutatások és az amerikai elnökválasztást megelőző felmérések tudnak meglepetést okozni, hanem a magyar kutatások is, úgy látja, túlmérik a Fideszt, nem a valós számokat mutatják.

Itt is lehet meglepetés – mondta.

Gulyás a Fidesz túlhatalmát és azt, hogy a választási rendszert a saját képére alakította, illetve ehhez kapcsolódóan azt, hogy az ellenzék ehhez csak asszisztált, azt mondta, ha 60-as évek Amerikájában Rosa Parksnak sikerült a faji szegregációval szembe mennie és a busz elejében helyet foglalnia, a mai magyar ellenzék is képes lenne sikert elérni. Azonban szerinte arra nincs esély, hogy ilyen játékszabályok mellett Szél Bernadett legyen a miniszterelnök. Üzent a Momentumnak is, ha ebben a rendszerben be is jutnak a parlamentbe és lesz önálló frakciójuk (amitől jelenleg messze állnak), semmi esélyük nem lesz arra, hogy vitázzanak bármilyen Momentumos törvényjavaslatról. Az LMP-ről azonban azt mondta, az egyedüli erőnek tartja, amelyik képes integrálni a rendszerellenes pártokat, amivel elérhetik azt, hogy ne szerezzen mandátumtöbbséget a Fidesz.

Kié a Nolimpia?

Nézői kérdésként felvetődött, hogy a Momentum nem önállóan ért el sikert, amikor az olimpiaellenes aláírásgyűjtés után meghátrálásra kényszerítette a Fideszt, hiszen csak a budapesti népakaratot formálták meg és egy ernyőszervezetként működtek. Cseh az ernyőszervezet kifejezéssel egyetértett, ők ügyek mentén politizálnak, de ami konkrét esetekben működik, az nem biztos, hogy a választások után, a közös kormányzásban is működne. Ugyanígy az összefogásra válaszolt Staudt, ő azt mondta, nem matekoznak, le akarják győzni a Fideszt.