Windisch Judit
Windisch Judit

Tízszázalékos reálbér-növekedés mellett nagyon bénának kell lennie a kormánynak, hogy elbukja a választást, de a jövőre nézve van pár jelentős kockázat – mondja Zsiday Viktor befektetési szakember. Például, hogy milyen állapotban érkezünk a gazdasági fellendülés végéhez, mihez kezd majd a csúcson lévő 10-50 szereplő, ha elapad az uniós pénz, mi lesz a nekik adott, egyre duzzadó hitelekkel. Interjú.

  • A kormány azt hiszi, megtalálta az örök sikerre vivő utat, közben nem érzékeli, hogy strukturális változtatásokat nem tudott elérni
  • Még tart a száguldás, de a végén megszorításra kényszerülhetünk
  • A stadionok árából minden általános iskolai osztályban taníthatna anyanyelvi tanár
  • Van alapja annak, hogy a kormány megpróbál tőkésosztályt képezni Magyarországon, a végrehajtás módja viszont a legtöbb ember számára elfogadhatatlan
  • Idővel az lesz a kérdés, ha már nem lesz elég uniós pénz, amiből táplálkozhat a csúcson lévő 10-50 szereplő, akkor elindulnak-e az orosz–ukrán vonalon, rámozdulva más szereplők vagyonára

hvg.hu: Ki lehet mondani, hogy jobban élünk, mint négy éve?

Zsiday Viktor: Egyértelműen. A lakosság nagyobb része jobban él, mint négy éve. Szép lassan a devizahitelek is elmorzsolódnak, a bérek több szektorban jelentősen nőnek. Egy barátom mondta, hogy ha 10 százalékkal nőnek a reálbérek, egy kormányzatnak nagyon bénának kell lennie, hogy elbukja a választást.

hvg.hu: Nem is úgy áll most a széna.

Zs. V.: Nem. A kormány csodálatos helyzetben van, jön az uniós pénz, a bérnövekedés miatt nő a fogyasztás, ez élénkíti a gazdaságot, tehát a világon semmit nem kell csinálniuk.

Zsiday Viktor
©

hvg.hu: Csak hátradőlni és sorosozni.

Zs. V.: Igen, egyébként minden jó. Az embereknek van elég pénzük, kicsit tudnak gyarapodni és van valaki, aki megvédi őket.

hvg.hu: 2015 októberében azt mondta, most mindenki boldog, mert fújja a hajunkat a szél, pedig csak egy összetákolt Trabantban ülünk, amely megy lefele a lejtőn. Váltottunk azóta valamit? Kocsit, lejtőt?

Zs. V.: Nem. Magyarország továbbra is azon az úton megy előre, amin már sok fejlődő, latin-amerikai ország végigment: egy nagy összeomlás után van lehetőség valamilyen élénkítésre. Ez nálunk az uniós pénz volt. A kormány azt gondolja, megtalálta az utat, ami örök sikerre visz, közben nem érzékeli azt, hogy alapvetően nagy, strukturális változást nem tudott elérni. A gazdaságnak két komoly hátszele van, az uniós pénzek és a lakossági fogyasztás, amely utóbbi az EU-s bérkonvergenciából ered. Fontos látni, a fejlett országokban az elmúlt 40 évben most a legalacsonyabb a munkanélküliség, óriási a munkaerőhiány, egy komolyabb bérkövetelés esetén a német vagy francia cég már nem fenyegetőzhet azzal, keletebbre viszi a termelést, mert nem tudja megtenni. A következő 2-3 évben bőven lesz 10 százalékos béremelkedés a régióban, ettől nő a fogyasztás. Ezért – hacsak nem csapódik be egy aszteroida, vagy omlik össze Kína vagy India – a következő két-három évben növekszik a gazdaság. Látjuk viszont, miért fog véget érni a kedvező időszak: előbb-utóbb termelékenységnövekedés nélkül nem lesz fenntartható a bérnövekedés. 2-3 évig még belefér, hogy sokkal jobban nőnek a bérek, mint a termelékenység, aztán a vállalatok profitja elfogy.

Névjegy
Zsiday Viktor befektetési tanácsadó, 1998-tól egy mára megszűnt brókercégnél kezdett dolgozni, dolgozott az AEGON-csoportnál – elsősorban részvényvagyon-kezelési területen –, majd a Concorde Alapkezelővel kezdett együtt dolgozni. Ő indította el Magyarország első abszolút hozamú befektetési alapját 2003-ban. Saját cége a Citadella Consulting Befektetési Tanácsadó Zrt., 2011 és 2017 áprilisa között az általa megálmodott Plotinus Holding Igazgatótanácsának volt az elnöke.

hvg.hu: Már most is mondják egyesek, hogy sok lesz a béremelés.

Zs. V.: Mondják, de azért még bőven van tere ennek. Ha a következő 2-3 évben 20-30 százalékkal nőnek a bérek, a termelékenység viszont csak 1-2 százalékkal, azt még el fogják tudni viselni a vállalatok, ugyanis 2007–14 között keletkezett egy puffer, amikor minden cég nagyon megszorította a nadrágszíjat.

hvg.hu: De mi lesz a lejtő végén? Becsapódunk a betonfalba?

Zs. V.: Ez attól függ, milyen politikával érkezünk meg oda. Egy ilyen gazdasági fellendülés alatt már rég nullszaldósnak kellene lennie a teljes költségvetésnek, az állam összehúzhatná magát, kisebbnek kellene lennie a hiánynak. Ezzel fel lehetne készülni a kedvezőtlenebb időszakra, volna miből élénkíteni a gazdaságot, simítani a folyamatokat, amikor eljön az elkerülhetetlen lassulás/recesszió. Ha folytatódik a jelenlegi gazdaságpolitika, a fellendülés végén, emelkedő kamatok mellett könnyen ott állhat a kormány 3-5 százalékos költségvetési hiánnyal, egyre drágábban finanszírozható államadóssággal, lassuló gazdasággal és csökkenő adóbevételekkel, ami miatt – ha el akarja kerülni a túlzott deficiteljárást – megszorításokra kényszerülünk majd. Ez történt 2008–2009-ben is: nagyon rossz pillanatban kellett monetáris és fiskális megszorítást végrehajtani.

hvg.hu: De nem biztos, hogy a kormány megszorít majd, az Orbán-kormány inkább bankadót vetett ki, a multikat adóztatta. Ott lehet még mit fogni?

Zs. V.: El lehet venni a vállalatoktól pénzt, de az én értelmezésemben ez ugyanolyan megszorítás, emiatt ugyanis elküldhetik a dolgozóik egy részét. A kamatemelést is el lehet kerülni, ha hagyják elszállni a forintot. De az biztos, a feszültséget valahol le kell majd vezetni. Lehet recesszió vagy stagfláció – ami magas áremelkedés, alig növekvő, vagy csökkenő gazdasággal és magas munkanélküliséggel –, más kimenetet jelenleg nem látok. Nyilván még nagy kérdés, hogy a következő ciklusban mi lesz az EU-s pénzekkel, mennyi lesz a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás.

hvg.hu: Vita van arról, mennyi hatása van az uniós pénznek a magyar gazdaságra, a kormány szerint nem sok, elemzők viszont azt mondják, több százalékot hozzátesz. Ön szerint mennyit tesz hozzá, és ha jelentősen csökken a pénz, mekkora reccsenés lesz?

Zs. V.: Szerintem a strukturális növekedés potenciálja 0 és 1 százalék között van, az uniós pénz és a bérnövekedésből adódó fogyasztásbővülés nélkül valószínűleg erre a szintre állna be a gazdaság. 2010 és 2017 között összesen kb. 16-17%-kal nőtt a hazai gazdaság, úgy, hogy nettó módon legalább a GDP 25%-nak megfelelő támogatást kaptunk. Lehet vitatkozni a pontos értékeken, de ebből a két számból én azt látom, hogy a támogatások nélkül igen csekély növekedés lenne.

©

hvg.hu: Orbán Viktor a szeptemberi frakcióülésen azt mondta, ha a kormány a helyén maradhat, akkor 13 év múlva Magyarország lehet a régió húzóországa. Ez elrugaszkodott?

Zs. V.: Ennek sajnos semmi alapját nem látom – bár nagyon örülnék, ha a miniszterelnöknek igaza lenne. Az elmúlt 10 év adatai alapján Magyarország a régión belül lemarad, nem mutat sem az innováció, sem a beruházások, sem az oktatás irányából arra, hogy Magyarország a régió éllovasává válhatna. El fogunk lébecolni, maradunk ebben a félázsiai posványban.

hvg.hu: A romló versenyképességért milyen arányban tehető felelőssé az állam, illetve a cégek?

Zs. V.: Mindkettőnek van rá hatása. A cégek akkor fejlesztenek bátran, ha látják, hogy a következő pár évben milyen lesz a gazdasági környezet. A foglyul ejtett államban nagyon nehéz bátran innovatívnak lenni, mert nem tudom, hogy az én innovációm eredményét le tudom-e aratni, vagy más fogja. A beruházások aránya évek óta nagyon alacsony, valószínűleg nem véletlenül.

hvg.hu: Hány stadiont bír el az ország?

Zs. V.: Ez makrogazdaságilag nem értelmezhető. A gyerekeimmel egyébként múltkor kiszámoltuk, hogy a stadionok árából minden általános iskola minden osztályába lehetne hozatni anyanyelvi angoltanárt, akik heti két órában taníthatnák a gyerekeket. Önmagában ez óriási változást hozhatna a hazai humánerőforrás fejlettségében.

hvg.hu: Meddig mutogathat vissza a kormány az elmúltnyolcévre?

Zs. V.: Bármeddig, a papír mindent elbír.

hvg.hu: De alappal?

Zs. V.: Valójában szerintem 2015-16 óta már nem lehet azt mondani, hogy ez a múltnak az öröksége. Persze a devizahitelekre még 10 év múlva is lehet mutogatni, de szerepük egyre csekélyebb.

©

hvg.hu: Amiatt is bírálják a kormányt, hogy oktatásra meg egészségügyre az uniós átlag alatt költ. Mennyire reális elvárni, hogy elérjük az uniós átlagot?

Zs. V.: A régiós átlagnál is kevesebb megy oktatásra és egészségügyre, miközben az állam a saját működésére sokkal többet költ. Azt lehetne átcsoportosítani. Gyurcsány óta minden kormány megígérte a közszféra karcsúsítását, a saját költségek csökkentését. Ezt most, a nagy munkaerőhiány idején meg lehetne és meg is kell csinálni.

hvg.hu: Mi volt a kormány legjobb ötlete az elmúlt 7 évben?

Zs. V.: Végrehajtottak egy makrogazdasági stabilizációt. 2011-ben még költekezéssel akarták beindítani a gazdaságot, de a görög válság kapcsán kiderült, ez nem járható út, ezért szigorúan 3 százalék alatt tartották a hiányt, ami adott egy stabilitást. Jobb lett az adóstruktúra, javult az adóbeszedés minősége, csökkent az áfacsalás. Egyetértek azzal is, hogy inkább a fogyasztási jellegű adóra helyezik a hangsúlyt.

hvg.hu: Ezt szokták szegényellenesnek nevezni.

Zs. V.: Meg lehet ezt jól is csinálni, például egy bizonyos jövedelemszintig jelentősen csökkentik a járulékokat, így nettóban a szegényebbek többet kerestek volna, és a vállalkozásokban is inkább bejelentik a félig feketén foglalkoztatott dolgozókat.

©

hvg.hu: Mi az, amiért Orbán a hibás?

Zs. V.: Volt egy rendszerváltásszerűség, „fülkeforradalom”, ami után kialakult egy új államstruktúra, amit nevezhetünk foglyul ejtett, autoriter vagy illiberális államnak is. Ezt a rendszert ő alkotta, az nézőpont kérdése, hogy ezt köszönjük neki vagy hibáztatjuk érte. Az én véleményem szerint az iránya nem jó.

hvg.hu: Látja, hogy gazdaságpolitikában a kormány honnan hová akar eljutni? Sokszor mondják, hogy csak kapkod, reagál, lukakat tömköd be.

Zs. V.: Látni vélem az intézkedések mögötti struktúrát. Egyrészt ott van az ázsiai modell a fejükben, a termelés és export mindenhatóságával, törekszenek a gazdasági és politikai függetlenségre, az összes külső zsarolhatósági potenciált vagy veszélyforrást megpróbálják leépíteni, csökkenteni akarják az államadósság devizaarányát, valamiféle mindenkitől független, „harmadik utas”, semleges Magyarország van a fejükben. Eközben megpróbálnak saját tőkésosztályt építeni. Az adózás miatt elég gyorsan tud vagyont fölhalmozni, akinek van jövedelme, viszont a kormány politikája nagyon jelentősen növeli a társadalomban a vagyoni különbségeket. Nem szerencsés, ha egy társadalom kettészakad.

hvg.hu: Mindenkinek meg van adva a lehetőség a vagyonosodásra, vagy elég jelentősen a haverokra épül a rendszer?

Zs. V.: Úgy látom, 50-100 millió forintot bárki nyerhet pályázaton, a nagyobb támogatásoknál elég jelentős a politikai beágyazottság. Ha nem haver valaki, 1 milliárd fölött aligha nyer.

hvg.hu: Sokszor vádolják azzal a kormányt, hogy a haverok, vagy a saját, személyes gazdagodását szolgáló döntéseket hoz, ilyen a belgrádi vasútvonal vagy a Paks II. Ez mennyire meghatározó?

Zs. V.: A rendszerváltás után, ha lehetett, bizonyos szereplők mindig is loptak, de most strukturális változás következett be: nem a „lepattanóra” mennek rá a szereplők, hanem sokszor eleve azért születnek törvények, hogy bizonyos emberek, csoportok sokkal előnyösebb helyzetbe kerüljenek. Ez a foglyul ejtett állam szindróma. Erre mondta Lánczi András, hogy ez nem korrupció, hanem a kormány politikájának a lényege.

©

hvg.hu: Történelmileg normálisnak tekinthető, ha egy rezsim megpróbálja a saját vagyonos rétegét felépíteni?

Zs. V.: Vannak ennek előképei, de nem mindenhol így zajlott. Van alapja annak, hogy a kormány megpróbál tőkésosztályt képezni Magyarországon, a végrehajtás módja viszont szerintem a legtöbb ember számára elfogadhatatlan.

hvg.hu: Mi az oka annak, hogy korrupció nem veri ki a biztosítékot? A 4 milliárdos felcsúti beruházásnál is a 150 millióba kerülő teakonyha akadt be, mert mindenki tudja, az nem kerül annyiba. A milliárdos tétel már felfoghatatlan.

Zs. V.: Részben túl nagy összegről van szó, részben viszont nálunk nem az ukrán jellegű korrupció van, ahol mindenkit le kell fizetni a parkolóőrtől a hivatalnokig. A legtöbb embernél a normális élet szintjén ez nem jelenik meg – a hálapénzt nem is tartják korrupciónak –, a felső szinten meg olyan bonyolult jogi és pénzügyi konstrukciók vannak, hogy az emberek akkor sem tudják értelmezni, ha elmondják nekik. Sem az összeget, sem a lebonyolítás módját. Nem is biztosak abban, hogy korrupcióról van szó. Erre mondom, hogy ügyes.

hvg.hu: Csak a beruházás véletlenül kétszer annyiba kerül a végére.

Zs. V.: Igen. De mondhatnánk sok más példát is, mostanában magántőkealapok, zárt befektetési alapok és tőzsdei cégek mögé kezdenek bebújni, ami a nem hozzáértők számára nagyon nehezen értelmezhető, a végső haszonhúzók pedig gyakorlatilag kideríthetetlenné váltak. Az emberek számára az a korrupció, hogy 100 ezer forintért elintéz valamit, amit amúgy nem tudna, miközben itt arról van szó, hogy kevés ember olyan előnyökhöz jut, ami a többség számára teljesen elérhetetlen.

hvg.hu: Ön átlátja ezeket a folyamatokat?

Zs. V.: Azzal áltatom magam, hogy a nagy részét igen. Gyakran csodálkozással vegyes meghökkenéssel szemlélem a pénzügyi szektor, a tőzsde és az ingatlanpiac környékén zajló folyamatokat.

©

hvg.hu: Ilyenkor nem megy el a kedve attól, hogy itt éljen? Ha az ember sokat lát, gondolhatja, hogy „Jézus Mária!”…

Zs. V.: Van „Jézus Mária!”-szindróma, de szeretek itt élni. Ha úgy csinálunk, mintha a Balkánon élnénk, akkor ott is fogunk élni. Meg kell próbálni mindenkinek a saját szintjén úgy viselkedni, mintha egy fejlett, szociális piacgazdaságban, egy átlátható országban élne, hátha majd elmozdulunk efelé.

hvg.hu: Mennyire van ettől messze a valóság?

Zs. V.: Eléggé. Nem tudom, hogyan tud kikecmeregni az ország abból, hogy a politika és a gazdaság ilyen szinten összefonódott.

hvg.hu: Minden jel szerint marad az Orbán kormány még 4-8 évig. Milyen társadalom és gazdaságpolitika lesz itt?

Zs. V.: Még jelentősebben szétszakad a társadalom, a csúcson lévő 10-20-50 szereplő pedig olyan nagyra nő, hogy az lesz a kérdés, ha már nem lesz elég uniós pénz, amiből táplálkozhatnak, akkor elindulnak-e az orosz–ukrán vonalon, rámozdulva más szereplők vagyonára azzal, hogy adják el, különben másnap lesz egy törvény.

hvg.hu: Előjelek azért vannak, volt már arra példa, hogy erővel szereztek meg valamit.

Zs. V.: Lehet, de nem ez a jellemző. Lehet, hogy van fenyegetés is, de ha akarnak egy céget, akkor tárgyalnak és kifizetik, mert van rá EU-s forrás meg hitel a magyar tulajdonú bankrendszerből. Pont ebből adódik egyébként az újabb nagy kockázat: félő, hogy a bankrendszer egyre jobban hitelezi majd a baráti köröket, a nagyra nőtt hitelállomány pedig recesszió vagy politikai rendszerváltás esetén rossz hitellé válhat, a tőkét pedig végső soron az állam, vagyis mi fogjuk kipótolni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
30 éve volt az utolsó október 23-a, amikor a pártállam még ki tudta mutatni a foga fehérjét

30 éve volt az utolsó október 23-a, amikor a pártállam még ki tudta mutatni a foga fehérjét

"Az emberek számára az igazság sosem volt kiemelkedően fontos"

"Az emberek számára az igazság sosem volt kiemelkedően fontos"

A Ryanair megérezte a járattörléseket, pedig több utast vitt és a bevétele is nőtt

A Ryanair megérezte a járattörléseket, pedig több utast vitt és a bevétele is nőtt

Mark Knopfler hat év után visszatér Budapestre

Mark Knopfler hat év után visszatér Budapestre

Elítélték a volt horvát kormányfőt és a Mol-Ina per még csak most jön

Elítélték a volt horvát kormányfőt és a Mol-Ina per még csak most jön

Ilyen, amikor egy ország szembenéz a múlttal: az ausztrál kormány hivatalosan bocsánatot kért a pedofília áldozataitól

Ilyen, amikor egy ország szembenéz a múlttal: az ausztrál kormány hivatalosan bocsánatot kért a pedofília áldozataitól